A tíz százalékos béremelés 25 százalékos inflációnál annyi, mint halottnak a csók

Az érdekvédelmi szervezetek meg akarják kérdezni az érintetteket, elégedettek-e ezzel az összeggel. Ha nem, tovább folytatják a küzdelmet, de most már a szakképzéssel együtt. Azt nem tudni, hogy több pedagógus vesz-e majd részt a tiltakozó akciókban, mindenesetre figyelmeztető jel, hogy egy elitgimnáziumban a héten két nap alatt ketten jelentették be, elhagyják a pályát.

A kormánymédia nem győzte propagálni a Belügyminisztérium közleményét: a pedagógusoknak a napokban utalják az átlagosan tíz százalékkal megemelt fizetésüket, ami a harmadik tíz százalékos béremelés 2020 óta. A minisztérium arra is emlékeztetett, a pedagógusok munkája iránti megbecsülés jeleként a kormány 2010 óta több ütemben emelte a bérüket, és az orosz–ukrán háború, valamint az uniós szankciók okozta nehéz helyzetben is elkötelezett a további béremelés mellett.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a hírre úgy reagált: a tíz százaléknak a pedagógusok nem örülnek, de elfogadják. Egy 25 százalékos inflációnál egy tíz százalékos béremelés olyan, mint a halottnak egy csók. Nem értik a minisztériumi közleménynek azt a részét sem, hogy az EU-s pénzek megérkezése után miért 20 százalékos idei béremelésről beszél a kormány, miután az Európai Bizottság egyértelműen meghatározta: az idén uniós forrásból a diplomás átlagbér 65 százalékára kell felzárkóztatni a béreket. 

A pedagógusok nem értik azt sem, miért mondja a minisztérium, hogy: „a pedagógus béremelést egyedül a baloldal veszélyezteti azzal, hogy továbbra is meg akarja akadályozni az uniós források folyósítását”, mert nem az ellenzék tárgyal az Európai Bizottsággal a feltételekről, hanem a kormány. A feltételeket is neki kell teljesítenie ahhoz, hogy az uniós pénzek megérkezzenek. Jó lenne, ha nem a másik oldalra mutogatna, hanem megállapodna az Európai Bizottsággal. Ami pedig az idei, a diplomás átlagbér 65 százalékához történő igazítást illeti, azért ezt a mérőszámot tartják fontosnak, mert a kormány által belengetett plusz 10 százalék nem lesz elegendő az ahhoz való felzárkózáshoz. A diplomás átlagkeresetek jóval nagyobb arányban növekedtek ugyanis, mint amennyit a kormány az elmúlt években megjósolt. Tehát nemzeti önerőt is mindenképp hozzá kell tennie a bérekhez. Jó lenne, ha a kormány tartaná a szavát, és nem tenne úgy, mint amikor a minimálbérhez történő igazítást egy tollvonással elvette a pedagógusoktól – mondta Totyik Tamás.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja emlékeztetett rá, akkor, amikor a szakszervezetek a 45 százalékos azonnali béremelést kérték, a számot még a jelenlegi vágtató infláció előtt számolták ki. Így a tíz százalékos emelés egyszerűen nevetséges. Azt pedig totális hazugságnak tartják, amit az uniónak írt a kormány, miszerint a későbbiekben olyan bérrendszerben akarják a béremelést adni, amiben teljesítménydifferenciálás lesz, és azt a nagy szakszervezetekkel együtt dolgozták ki. „Ilyet mi egyáltalán nem dolgoztunk ki, és nem is értünk vele egyet, mert most nem ennek van itt az ideje. Most egy nagymértékű béremelésnek van itt az ideje, pont azért, amit a vállalásba beírt a kormány, vagyis, hogy vonzóvá kell tenni a pedagóguspályát” – szögezte le Nagy Erzsébet. A szakszervezetek szerint egy teljesen szubjektív szempontrendszer alapján kötelező bérdifferenciálással nem lehet a pályát vonzóvá tenni, ahol ráadásul előírták, hogy a nevelőtestület 25 százaléka lesz a kiemelt, jól dolgozó, 50 százalék a középrész, és 25 százalék a legalsó csoport. Így ugyanis a kiemeltek a többiektől levont pénzeket kapják meg egy bizonyos szempontrendszer alapján. Bár a tervekben a pénzelvonás feltételesen szerepel, de az már nem, hogy a bért kötelező felfelé eltéríteni. Tehát még az az állítás sem igaz, amit Maruzsa Zoltán államtitkár mondott a legutóbbi sztrájktárgyaláson, hogy nem kötelező a differenciálás, azt majd helyben eldöntik.

A szakszervezetek ezután megkérdezik a pedagógusokat, hogy ennyivel beérik-e. Ha nem, akkor folytatni kell ez eddigi küzdelmünket. Ráadásul úgy, hogy most már a szakképzésben dolgozók is tudnak velük sztrájkolni, a sztrájk alatt pedig nekik nem kell tanítaniuk sem. „Így megtöbbszörözzük erőinket” – véli

Nagy Erzsébet attól tart, az uniós pénzeket akarják felhasználni a demokrácia további leépítésére. Mint mondta, azt még nem tudni, hogy több pedagógus vesz-e majd részt a tiltakozó akciókban, vagy esetleg hagyja el a pályát. Mindenesetre eléggé figyelmeztető, hogy egy elitgimnáziumban a héten ketten jelentették be távozásukat. Egyikük közös megegyezéssel, azonnali hatállyal már ki is lépett, mert talált magának másik állást, a másikuk a tanév végén megy el. Mindketten nyelvszakosok. Az igazgató pedig bejelentette, hogy 48 pedagógusból öt éven belül további 21 pedagógus megy nyugdíjba. Ez azzal fenyeget, hogy az iskolának vége, mert ennyi embert nem tudnak pótolni.