A Tudásmenet már legyőzte a kétharmadot
„Legyőztük a kétharmadot!” – ezzel zárta bejelentkezését Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Tudásmenet negyedik napján, miután Hatvanba értek. Igaz, ő az út kétharmadára gondolt, de így is nagy ováció fogadta a bejelentést. Kitért arra is, hogy Gyöngyöstől egy nagyon lelkes csapat kísérte végig a menetet. A Hatvanból tovább induló menethez egyébként a helyi pedagógusok mellett már csatlakozott Palya Tamás, a Kölcsey Gimnázium polgári engedetlenségért kirúgott tanára is, és egy külföldről érkezett kolléga is, így „nemzetközivé” is vált a menet. Pénteken, a menet ötödik napján Gödöllőn, az Erzsébet Királyné Szálloda báltermében várják az ottani fórumra érkezőket.
Gosztonyi Gábor Hatvanba érkezésük után elmondta, bár ez nem volt olyan hosszú táv, mint az eddigiek, de kaptak hideget is, meleget is. „Nem pedagógus esemény az, ahol nem fúj a szél, és nem esik az eső” – jegyezte meg, utalva ezzel az esernyős pedagógustüntetésekre. Szűcs Tamás, a PDSZ volt elnöke elmondta, szenzációs emberekkel találkoztak, ha lenne a Tudásmenetnek másik neve, akkor Emberség menet lenne az, mert annyi emberséggel találkoztak útközben. Valaki közbe kiáltotta: vagy Szeretet menet is lehetne.
Hatvanban délután négy órától kezdődött a már szokásos fórum, találkozó a kollégákkal és az érdeklődő civilekkel. A beszélgetésen Totyik Tamás elmondta, azért szervezeték meg a Tudásmenetét, hogy a kormány számítása ellenére, fenntartsák az érdeklődést az oktatás ügye iránt. Pedig hivatalosan azt igyekeztek elhitetni, hogy a tiltakozó akciók kifáradnak, a karácsonnyal elhalnak a tiltakozások, a belügyminiszter viszont azt állította, hogy vidéken minden rendben van. A szakszervezetek mindezt másképp látják. Totyik Tamás arról is beszélt: „azt tudjuk, hogy vannak olyan települések, amelyek tényleg jól jártak az államosítással, mert az önkormányzatok eladósodtak, és amikor megérkezett a bér, akkor a NAV, illetve az akkori APEH rátette azonnal az inkasszót, így három-négy havi bérrel is tartoztak a pedagógusoknak. Ma azt látják, hogy az államosítással az iskolákat kiszakították a helyi társadalomból, így az elvesztette összetartó erejét. Ám ennél is súlyosabb, hogy az államosítással nemhogy csökkentették volna az esélyegyenlőtlenséget, hanem növelték azt. Azt is látják, hogy a rózsadombi és a legszegényebb magyar járások tanulóinak teljesítménye között 10-12 százalék különbség van.
A PSZ alelnöke arról is beszélt, az a legfontosabb, hogy a pedagógusok tudatos munkavállalók legyenek, ugyanis azt tapasztalják, hogy a pedagógustársadalom a mai magyar társadalom egyik legjobban kizsákmányolt rétege. Nem a multinacionális cégek munkatársai azok, hanem az állam által működtetett intézményhálózatokban dolgozó pedagógusok. Az egészségügy, a szociális szféra és az oktatás az, ahol nagyon sok nő vállal munkát, és ez a legrosszabbul fizető három ágazata a mai Magyarországnak. Beszélt arról is, 300 iskolát fenyeget az összevonás, hiszen 120-nál kevesebben járnak oda, nincs pedagógus, és nincs pénz az üzemeltetésükre. Ma minden ötödik általános iskolában tanít egy olyan pedagógus, akinek csak érettségije van, nincs főiskolai diplomája. Van olyan óvoda is, ahol a csoporttal csak pedagógiai asszisztensek és dadusok foglalkoznak, óvodapedagógus egy sincs.
Totyik Tamás úgy foglalta össze a fórum lényegét: rendkívül aktívak voltak a résztvevők, és a szülők vitték a prímet. Nagyon fontos elem volt, hogy egy Budapestről vidékre költözött pedagógus nagyon érzékletesen összehasonlította a fővárosi és a vidéki intézményvezetők stílusa közötti különbséget. Az egyik a megfélemlítés, ami vidéken erős, a másik az, hogy a szeretetre hivatkozva próbálják a kollégákat eltántorítani a sztrájktól, tiltakozástól. „Ha szerettek engem, mint igazgatót, ne csináljátok ezt velem, mert így nagyon meg fogom ütni a bokámat” – idézte főnökét a fórumon az illető. Hozzátette azt is, ugyanez a helyzet a tankerület és az igazgatók között is. „Hatalmas a tekintélyelvűség a pedagógusokban, az igazgatókban és a szülőkben is. Utóbbiak belenyugvóan azt mondják: ez van, úgysem tudunk tenni ellene.” Totyik Tamás szerint itt is látszik – pedig már viszonylag közel vannak a fővároshoz –, hogy mennyire hiányzik a tudatos munkavállalói gondolkodás és viselkedés a pedagógustársadalomból.
Gosztonyi Gábor, a PSZ másik alelnöke mindehhez hozzátette, 2022-nek hihetetlen eredménye, hogy az oktatásban dolgozókkal összefogva, a diákok és a szülők együtt nyilvánítanak véleményt, ami óriási segítség.
Egy szülő arról beszélt, ők azért álltak a pedagógusok mellé, mert észlelték, hogy már nem csak a bérekről szólnak a tiltakozások. Elmondta, az ő középiskolás gyerekének például 35 órája van, rossz tankönyvei, rettenetesen leterhelt.
Szűcs Tamás, a PDSZ volt választmányi elnöke szerint az elmúlt 12 évben a pedagógusok terhelése is nőtt 10-12 százalékkal. Márpedig, ha az oktatásban bárhol is túlterheltség van, az az egész rendszerre kihat.
Felmerült, hogy maguk a szülők miért nem állnak többen a pedagógusok mellé, miért nem veszik tudomásul, hogy a gyerekeik jövőjéről van szó, és ez nem a pedagógusok harca csak, követelni kellene a jobb oktatást. Erre Megyaszai Sándor, politikai aktivista azt mondta: „az teljesen normális polgári attitűd, hogy a szülők jobb oktatást követelnek.” Még akkor is az, ha tudják, nem az a pedagógus tehet róla, akinek a reklamációt épp címezni tudják.
Mielőtt a Tudásmenet az ötödik napon, péntek reggel elindult Hatvanból Gödöllő felé, Totyik Tamástól megtudtuk, a tegnapi nap legszebb, legfelemelőbb részének azt tartották, ahogy a helyiek fogadták őket. A város határától megháromszorozódott a létszámuk, és a vendéglátás élelmiszerrel, gyümölccsel mindent felülmúló volt. Nehézséget jelent, hogy már 100 kilométer benne van a lábukban, és a vízhólyagok száma csak szaporodik. Ő szerencsére még csak kettőt „visz” magával, de a vele együtt menetelők közt van olyan, akinek „lassan már meg lehetne a talpán meg a lábán rajzolni Magyarország domborzati térképét.”
Megyaszai Sándor civil aktivistát arról faggattuk, kapott-e másik cipőt, vagy még mindig a régivel gyalogol, hisz annak a talpa már jó néhány kilométerrel korábban levált. Akkor azt mondta, majd szigetelőszalaggal körbe tekeri. Megyaszai Sándor azt mondta, a szigetelőszalagos megoldás bejött, a cipő is, ő is bírja még a menetelést.
Minden sebre és fáradságra valószínűleg gyógyír lesz, hogy a PSZ és a PDSZ is szervezi már a budapesti csatlakozást a Tudásmenethez. Szombaton 11 órakor a cinkotai MOL kútnál, majd 14:30-kor a Kerepesi út és az Örs Vezér tér által határolt parkos részen, később pedig a Puskás Ferenc Stadionnál lehet ezt megtenni. Az így felduzzadt menet szombaton együtt vonul majd a Tanítanék mozgalom, és az ADOM diákmozgalom által szervezett „A holnap ma kezdődik” elnevezésű tüntetésre a Kölcsey Ferenc Gimnázium elé. A 16:30-tól kezdődő rendezvénnyel megünnepelik a Tudásmenet Budapestre érkezését, és megmutatják azt is: 2022 csak a kezdete volt az oktatási mozgalomnak.
A felszólalók között lesznek a Tudásmenet szervezői, diákok, kirúgott tanárok, szakszervezeti képviselők és a Tanítanék Mozgalom is. „Szolidarítsunk a diákokkal, folytassuk a küzdelmet az oktatásért, legyen értelme a tavalyi munkánknak!” szólított fel a Tanítanék.
