A helyzet egyre súlyosabb, a kisboltok haldokolnak
„Az árrésstop elvben azt a célt szolgálná, hogy a legkisebb jövedelműek kedvező áron jussanak hozzá alapvető élelmiszerekhez, de ezt a célt láthatóan nem éri el: az alacsony jövedelműek és a nyugdíjasok inkább áremelkedést érzékelnek, az árak csökkenését inkább a jobban keresők veszik észre, ami arra utal, hogy inkább ők élvezik ennek előnyeit – hívta fel a figyelmet Kozák Tamás, a felmérést megrendelő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Hiába az árrésstop-szabályozás, a vásárlók döntő többsége áremelkedést érzékel, és ezt a gazdasági helyzethez, valamint a kormányzat teljesítményéhez köti. Ez derül ki az Országos Kereskedelmi Szövetség megbízásából végzett online kérdőíves felmérés válaszaiból. A lakosság háromnegyede szerint folyamatosan emelkednek az élelmiszerárak Magyarországon, és ebben meghatározó szerepe van a gazdaságpolitikának. Korábban számos szakértő jelezte, az árakba történő állami beavatkozások hosszabb távon fejtik ki negatív hatásukat, ahogy az több ízben is elhangzott. Az élelmiszerárak, és azzal az infláció kordában tartásához nem rendeletekre, hanem versenyképes magyar élelmiszeriparra volna szükség, ami egyelőre hiánycikk.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke a Hírklikknek keményen fogalmazott: az árréstop meghosszabbítása vagy kiterjesztése gazdaságpolitikai racionalitás nélkül történik, ezért súlyosan érinti a hazai kereskedelmi ágazatot. Miközben a kormány az árréstopot az infláció csökkentésére hivatott intézkedésnek tartja, a statisztikai adatok alapján, az infláció tovább nőtt, mivel az alapvető felvásárlási és beszállítói árak emelkedtek, amit az árréstop nem tud kompenzálni.
Nem tartja szélmalomharcnak a gazdaság jelenlegi állapotában számonkérni Nagy Mártonon a döntés visszavonását? „Hazudnék, ha nem merült volna föl bennünk is ez a kérdés, de elhessegettük, mert azt mérlegeltük, mennyivel lenne jobb, ha nem mondjuk el a véleményünket?” Hozzátette: szakmailag sokkal tisztességesebb, és talán még eredményes is lehet, ha a bajt észlelik és azt szóvá is teszik.
Hogyan lesz tovább? Az OKSZ abban bízik, egyszer valaki csak-csak elgondolkodik a tényeken, és akik döntési helyzetben vannak, talán belátják, amikor a rendelkezés visszavonását sürgetik, kizárólag szakmai érveket hoznak fel, a szövetség ellenvetései mentesek minden politikai felhangtól. „A politikusok azon siránkoznak, hogy a GDP nem növekszik, a másik oldalon pedig mintha szándékosan olyan rendelkezések születnének, amelyek még tovább rontják a gazdasági növekedés kilátásait, ilyen helyzetben nem lehet sokáig halogatni az érdemi párbeszédet. A szakmában egyre többen, egyre hangosabban érvelünk” – árulta el az elnök.
Az árrésstop meghosszabbítása gazdaságpolitikai racionalitás nélkül meddig tarthat még? Addig, ameddig a boltbezárások el nem érik azt a kritikus szintet, amit a kormányzat sem hagyhat figyelmen kívül. Már jó ideje kongatják a vészharangokat, 2024-ben 1300 kisbolt bezárt, az idén várhatóan még többen dönthetnek így, ha az árrésstop marad. A helyzet egyre rosszabb, eddig a multik is panaszkodtak a több tízmilliárdos veszteségek miatt, az idén már a hazai áruházláncokat is elérte az anyagi krízis.
Kozák Tamás megemlítette: első lépésben a külföldi tulajdonban lévő áruházláncok már visszafogták a beruházásaikat, létszámzárlatot vezettek be, elbocsátásokról is kaptak híreket az OKSZ-nél. Ma már hasonló cipőbe kényszerültek a legnagyobb hazai hálózatok is, a kiskereskedelem anyagi válsága egyre mélyül.
A kereskedelmi szövetség javaslata elhallatszik egyáltalán az illetékes miniszter szobájáig? Molnár László, a GKI szakmai vezetője úgy látja, ha a kormánynak szándékában állna átgondolni a nem is olyan régen még november végéig az élelmiszerekre és háztartási vegyi áruk egy részére ismételten meghosszabbított árrésstopot, akkor alighanem valamelyik kamarai vezető, vagy egy felkészült gazdaságpolitikus tett volna erre javaslatot. A jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben hiába állítja bárki, hogy az infláció megfékezésében ennek a döntésnek nagyobb a kára, mint a haszna, a visszavonásra nem sok esélyét lát a GKI kutatója sem. Hozzáteszi: minden elemző jó ideje figyelmezteti a nemzetgazdasági minisztert arra a veszélyre, hogy az árrésstop elsősorban a vidéki kisboltokat hozta már eddig is nehéz helyzetbe, azok a kiskereskedők kénytelenek lenyelni a számukra mesterségesen generált versenyhátrány minden kárát, akikre az árcsökkentési rendelkezések nem vonatkoztak. Sem a nagykereskedők, sem a közvetlen beszállítók nem tudják méltányolni a helyzetüket, mert a költséginfláció őket sem kíméli. Az eredmény? A kisboltoktól kénytelenek voltak elfordulni a helybeli vevők. „Átgondolta valaki azt a kérdést, meddig lehet csökkenő forgalom mellett boltot üzemeltetni, fizetni a béreket, a különböző költségeket?” – tette fel a kérdést Molnár László, s a válasza egyértelmű: szépen, lassan haladnak a csőd felé.
Noha az Országos Kereskedelmi Szövetség „segélykiáltása” – mert szerinte ez áll a háttérben – alighanem pusztába kiáltott szó marad, aki felelősséget érez a vidéken élők és vállalkozók iránt, nem is tehetett volna mást, mint vállalni akár a kilátástalan harcot is a kormányzati akarattal szemben. Az érdekvédelmi szervezeteknek folyamatosan be kell mutatniuk egy ilyen vitatható gazdasági döntés hatásait, mert ha majd eljön az idő, és nyilvánvalóvá válnak a tények, még több falusi kisbolt húzza le a redőnyt. Ne mondhassa majd senki, hogy nem szóltak időben.
Hónapok óta érkeznek a figyelmeztető számok, a hárommillió forintos extra állami támogatással sem lehet nyitva tartani a kis forgalmú élelmiszerboltokat. „Majd hirtelen a választások előtt biztosan észbe kaphatnak a döntéshozók, hogy hoppá, éppen a falvakban keletkeztek ellátási gondok, ott teremtettek elégedetlenséget az emberek között, ahol a kormány legnagyobb szavazói bázisa él. Akkor majd ráébrednek a politikusok, hogy egy rossz intézkedéshez, minden figyelmeztetés ellenére, sokáig makacsul ragaszkodtak” – vélte Molnár László.
