Szijjártó Péter teljesen hülyének nézi az országot?
A Klikk TV Centerpálya című műsorában Szent-Iványi István volt a vendég, aki részletesen elemezte Szijjártó Péter nagy visszhangot kiváltó interjúját, és ezen keresztül az Orbán-kormány külpolitikai működését. A beszélgetés során éles kritikák hangzottak el a felelősségvállalás hiányáról, a „nemzeti érdek” politikai kisajátításáról és Magyarország nemzetközi mozgásterének beszűküléséről.
„Nem tudom, nem láttam, nem hallottam”: elmaradt szembenézés
Szent-Iványi István már az interjú létrejöttének körülményeit is különösnek tartja: szerinte nehezen érthető, mi motiválta a külügyminisztert arra, hogy ilyen hosszú beszélgetést kezdeményezzen, ha végül nem él a lehetőséggel. Úgy fogalmazott, az ember azt várta volna, hogy fontos kérdésekben tisztázza a helyzetét, ehhez képest azonban „óriási csalódás volt, mert valóban azokkal a mondatokkal lehet jellemezni: nem tudom, nem láttam, nem értem, nem hallottam”.
A szakértő szerint különösen visszás, hogy a külügyminiszter saját bevallása szerint nem olvas sajtót és nem követi a médiát, miközben az őt érő kritikákról mégis tudomása van. Ebben az ellentmondásban Szent-Iványi egy tudatos kommunikációs stratégiát lát, amely a felelősség elhárítására épül.
Az interjú egyik visszatérő eleme volt az önsajnálat, amelyben Szijjártó sérelmezte, hogy oroszbarátnak nevezik. Szent-Iványi ezt élesen bírálta, amikor felidézte: ha ennyire sérti ez a jelző, akkor nehéz megmagyarázni, miért fogadta el az orosz állam legmagasabb kitüntetését, a Barátság érdemrendet. A külügyminiszter és Moszkva közötti kapcsolatok intenzitását szerinte az is jól mutatja, hogy az elmúlt években szokatlanul gyakran találkozott orosz vezetőkkel, ami nemzetközi összehasonlításban is kirívónak számít.
Ki mondja meg, mi a nemzeti érdek?
A beszélgetés egyik kulcskérdése a „nemzeti érdek” fogalmának értelmezése volt. Szent-Iványi szerint a jelenlegi politikai gyakorlat egyik legsúlyosabb problémája, hogy ezt a fogalmat a kormány kisajátította. Mint mondta, Magyarországon mára odáig jutottunk, hogy „amire Orbán Viktor azt mondja, hogy nemzeti érdek, az a nemzeti érdek”.
A szakértő ezzel szemben felidézte Hans Morgenthau klasszikus meghatározását, amely szerint csak akkor beszélhetünk valódi nemzeti érdekről, ha az a nemzet létfontosságú kérdéseire vonatkozik, széles politikai konszenzus övezi, és a társadalom többsége is támogatja. Szent-Iványi szerint ezek a feltételek ma egyáltalán nem teljesülnek.
Úgy látja, a kormány retorikájában a nemzeti érdek inkább politikai eszközzé vált, amelynek segítségével delegitimálják az ellenzéket és kizárják az érdemi vitát. Azt is hiányolta, hogy az interjúk során ritkán hangzik el az a kérdés: honnan tudják a döntéshozók, hogy valóban azt képviselik, ami az ország érdeke.
Személyes kapcsolatokra épített külpolitika
A külpolitikai elemzés során Szent-Iványi István az egyik legsúlyosabb hibának nevezte, hogy az Orbán-kormány a diplomáciát pártpolitikai és személyes kapcsolatok alá rendelte. Megfogalmazása szerint „teljesen pártérdeknek rendelték alá és személyes kapcsolatoknak”, ami hosszú távon súlyos károkat okoz.
Ez a megközelítés abban is megmutatkozik, hogy Magyarország vezetése gyakran az ideológiailag hozzá közel álló politikusokkal épít kapcsolatot, miközben a hivatalban lévő kormányokkal romlik a viszony. A szakértő példaként említette, hogy Orbán Viktor több esetben inkább ellenzéki szereplőkkel ápol szoros kapcsolatot, mint az adott ország vezetésével, ami szerinte súlyosan torzítja a diplomáciai működést.
Ennek következménye, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődik. Szent-Iványi úgy látja, az elmúlt időszak fejleményei világosan mutatják ezt a folyamatot, és szerinte mára oda jutott a helyzet, hogy „gyakorlatilag partner nélkül maradt”. Hozzátette: a kormány abban bízott, hogy más nagyhatalmak majd kompenzálják ezt az elszigetelődést, de ez nem történt meg.
A kiszivárgott diplomáciai anyagok kapcsán is azt hangsúlyozta, hogy bár nem tudni pontosan, melyik titkosszolgálat állhat a háttérben, az esetek nem értelmezhetők a magyar külpolitika kontextusa nélkül. Szerinte a kormány lépései nemcsak politikailag vitathatók, hanem konkrétan sértik az ország érdekeit is, hiszen „nagyon súlyos érdeket sértett az ő politikájuk”, különösen az Európai Unióval való együttműködés terén.
A beszélgetésben többször visszatért az a gondolat, hogy a külpolitika nem lehet belpolitikai játszmák eszköze, mert annak ára végső soron az ország nemzetközi pozícióinak gyengülése.
