A valóság nem jut el Orbánhoz, így nem is zavarja

– Az ellenzéki összefogásban résztvevő pártok miniszterelnök-jelöltjei nem először írtak levelet. Nemrég már a kínai elnököt is tájékoztatták a Fudan Egyetemről és a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével összefüggő álláspontjukról. Ez a levélírás hatásos módszer?

– Az ilyen levelekre természetesen nem kell választ várni. Írói azonban megerősíthetik benne programjukat, vagy politikájukat. Felfoghatjuk szándék-nyilatkozatnak is, amely egyúttal felkeltheti a figyelmet irántuk.

– Vagyis így kell értelmezni az uniós tagállamok vezetőinek írt levelet is?

– Ez mindenképpen fontos üzenet, hiszen közvetlenül tájékoztatja őket arról, amit egy pártprogramban szoktak nyilvánosságra hozni. Ebben az esetben a lényeg az, hogy Magyarország mindenképpen az unió tagja akar maradni, ami egybevág a lakosság többségének régóta érvényes és többször megerősített szándékával. Az aláírók ismét leszögezték, ők abban érdekeltek, hogy Magyarország tisztességes, lojális és hűséges tagja legyen a szövetségi rendszernek. Ráadásul egy fontos konkrétum is szerepel az üzenetben: ha az ellenzék kormányra kerül, Magyarország csatlakozik a nemrég alakult Európai Ügyészséghez, amelynek – négy másik tagállammal együtt – még nem résztvevője.

– A miniszterelnöki posztot ambicionáló politikusok szerint Orbán Viktor felelőtlen politikát folytat az unióval szemben. De megjegyzik azt is, a miniszterelnök a legutóbbi csúcstalálkozón világossá tette: egyértelmű szándéka kivezetni az unióból Magyarországot. Ezt jól látják?

– Orbán Viktor ezt még valóban sosem mondta ki, de láthatóan erről álmodik. Nem mer ugyan szembeszállni a közvélemény többségével, de érzékelhetően mindent megtesz azért, hogy kiutáltassa magát a szövetségből. Ezt a célt szolgálta legutóbb a homofób utalásokkal teli pedofil-törvény, amely nagyon súlyos provokációt jelent az európai értékrenddel szemben. Arra bátorít, hogy lehet üldözni a szexuális másságot Magyarországon és ennek már van a konkrét eredménye is, hiszen támadások történtek – nyilvánvalóan kormányfői felbujtásra. Ez a bukott amerikai elnök, Donald Trump végnapjaira emlékeztet, hiszen a csőcselék az ő felbujtására rohamozta meg januárban a washingtoni kongresszus épületét. A magyar kormányfő nagyon sok olyan lépést és provokáló kijelentést tett már, amikkel jelezte, hogy eltér az európai normáktól és értékektől, bár azzal is tisztában van, hogy kitenni senkit nem lehet az unióból, legfeljebb kiléphet, aki akar.

– Orbán Viktor képviseli Magyarországot, de nem testesíti meg, tehát azt tudnia kell, ha ő nem is találja a helyét az unióban, a többség azért ott akar maradni.

– Nála régi lemez, hogy azonosítja magát az állammal és a nemzettel. Emlékezhetünk, hogy 2002-es választási veresége után azt mondta, „a haza nem lehet ellenzékben”. Vagyis igényt tart arra, hogy magát tekintse a hazának és a nemzetnek. Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek levele nagyon jól cáfolja ezt a hamisítást.

– Az ellenzéki összefogás azt ígéri, ha győznek jövőre, akkor megerősítik Magyarország uniós tagságát. De mi van akkor, ha Orbán nyer?

– Az uniós együttműködésben a mindenkori kormányfő a döntő szereplő. Jelenleg is a kormány politikája jelenik meg az unió képernyőjén, tehát 2022 után a választáson győztesek politikája lesz a magyar zászló mögött. Orbánnak persze tetszene, ha ki tudná vinni az országot az unióból, de nem képes rá, mert itthon erős ellenállásba ütközne.

– A személyi ambíciókat felül tudja írni a politikai realitás?

– A személyi ambíciók a cél kijelölésénél érvényesülnek, a megvalósítás viszont a politikai mozgástér függvénye. Nem hiszem, hogy Orbánnak bármikor lesz olyan mozgástere, amivel megvalósíthatja személyes álmát. Ez már akkor is látszott, miután kitették a Fideszt az Európai Néppártból és ő a szélsőjobbra manőverezte a pártot. Az a szabadságharc, amelyet Brüsszel ellen hirdetett és a hozzá tartozó hét tézis, amivel megreformálná az uniót, a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok – a német AfD, az olasz Északi Liga, vagy a francia Nemzeti Egyesülés – programjára rímel. Ők annyival mondanak többet, hogy kilépnének az euro-övezetből, amit Orbán nem tehet meg, hiszen be sem lépett. Az viszont tény, hogy a legerősebb pártcsaládból kipenderülve, felégette maga mögött a hidakat, a perifériára sodródott, de a kilépés az egészen más minőség. Ahhoz nagyon erős többségi támogatás kell. Emlékezhetünk, a brit parlament alsóháza évekig szenvedett a Brexit miatt, mert a kilépésnek nem volt meggyőző többsége, ezért képtelenek voltak eldönteni, milyen feltételekkel távozzanak. Ez Magyarországon sem lenne másképp, de az sem valószínű, hogy egy népszavazáson többséget kapna a kilépés.

– Végül is Orbán Viktor csak erősnek képzeli magát, vagy azért tisztában van a realitásokkal?

– Hosszú kormányzása alatt olyan erős egyszemélyes hatalomra tett szert, hogy a Fidesz mint párt szinte nem is látszik. Nincsenek erős személyiségek sem, akikkel ütköztethetné a nézeteket. Egyedül vezényli a teljes parlamenti frakciót, a kereszténydemokratákat is. Az ellenzék nem létezik számára. A kormányban senki nem mer szót emelni, a miniszterek nem szállnak vitába vele, hanem végrehajtanak. Nincs kontroll, azokat az agytrösztöket, intézményeket, tanácsadókat vonja maga köré, akik bólogatnak, akik pedig nem tették meg, azok eltűntek. Így aztán a valóság sem jut el hozzá, egyre inkább a saját képzelt világában él.