A válság politikai teszt is lehet a Tisza számára
A paksi atomerőmű leállása nem csupán energetikai kihívás, hanem az új Tisza-kormány első komoly válságkezelési próbája is – hangzott el a KlikkTV Fordulópont című műsorában. Balogh Judit vendégei, Vető Balázs, Gerő Tamás és Fekete Norbert arról beszéltek, hogy a kialakult helyzet egyszerre mutat rá az elmúlt másfél évtized infrastrukturális mulasztásaira, a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeire és arra, milyen politikai kommunikációra van szükség egy ilyen rendkívüli helyzetben.
A Duna alacsony vízállása már nem jövőbeli veszély
A beszélgetés kiindulópontja az volt, hogy a Tisza Párt történelmi támogatottság mellett került olyan helyzetbe, amelyre korábban nem volt példa: a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt a paksi atomerőmű működése veszélybe került. Gerő Tamás szerint ez nem pusztán az új kabinet problémája, hanem egy évek óta ismert, mégsem kezelt műszaki hiányosság következménye.
Mint fogalmazott, a paksi szivattyúrendszert olyan helyre építették, ahol a jelenlegi vízállás mellett már nem lehet elegendő hűtővizet biztosítani, miközben egy viszonylag szerény, mintegy tízmilliárd forintos beruházással korábban megelőzhető lett volna a mostani helyzet. Mivel Paks a magyar villamosenergia-termelés közel felét biztosítja, a probléma hetekig is kihathat az ország energiaellátására.
A résztvevők ugyanakkor hangsúlyozták: a kialakult válság nem egyik napról a másikra keletkezett. Szerintük az elmúlt években ismert volt, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak a szélsőséges vízállások, ennek ellenére nem történtek meg azok a fejlesztések, amelyek biztonságosabbá tették volna az erőmű működését.
Nem a politika, hanem a fogyasztás a valódi kérdés
A beszélgetés egyik legerősebb gondolatmenetét Fekete Norbert fejtette ki, aki szerint a paksi probléma valójában csak tünete egy sokkal mélyebb válságnak.
Úgy vélte, a politikusok továbbra sem merik kimondani az igazságot: a klímaváltozás következményeit nem lehet pusztán technológiai fejlesztésekkel vagy kommunikációs eszközökkel kezelni. Szerinte "azért állt le Paks, mert nincs víz a Dunában", ennek oka pedig a bolygó felmelegedése, amelyet a jelenlegi fogyasztási modell folyamatosan gyorsít.
A publicista szerint egyik politikai oldal sem vállalja fel, hogy az embereknek vissza kellene fogniuk fogyasztásukat. Úgy fogalmazott: ma egyetlen politikus sem nyerhetne választást azzal az üzenettel, hogy kevesebbet kellene vásárolni, kevesebb energiát kellene felhasználni és vissza kellene venni az életszínvonalból. Pedig szerinte a jelenlegi gazdasági modell mesterséges fogyasztásra épül, amely hosszú távon fenntarthatatlan.
A vita során szóba kerültek az akkumulátorgyárak is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nagy ipari beruházások jelentős energia- és vízigénye tovább növeli a rendszer sérülékenységét, ugyanakkor hangsúlyozták: a probléma globális, ezért önmagában egyetlen ország intézkedései nem oldhatják meg.
A válság politikai teszt is lehet a Tisza számára
A műsorban többször felmerült, hogy a mostani helyzet az első valódi válsághelyzet, amelyben az új kormány megmutathatja, hogyan képes kezelni egy országos jelentőségű problémát.
Gerő Tamás szerint a kabinet eddigi kommunikációja megfelelő irányba mutat, mert részletesen ismertette a kialakult helyzetet és nem próbálta eltitkolni a nehézségeket. Úgy fogalmazott, hogy a társadalmat felnőttként kell kezelni, és válsághelyzetben az őszinte tájékoztatás fontosabb, mint a politikai haszonszerzés.
A beszélgetők ugyanakkor élesen bírálták Orbán Viktor tusványosi kijelentéseit és a médiában megjelent, a klímahasználatot gúnyoló üzeneteket. Szerintük különösen visszás, hogy miközben a kormány most energiatakarékosságra kéri a lakosságot és a vállalatokat, korábban a zöld átmenetet az európai gazdaságot veszélyeztető folyamatként írta le.
A résztvevők úgy látták, a Fidesz nehezen tudja hitelesen támadni a jelenlegi válságkezelést, mert a mostani problémák jelentős része az előző tizenhat év elmaradt beruházásaira vezethető vissza. Ide sorolták a vízügyi fejlesztések elmaradását, a víztározók hiányát, valamint azt is, hogy nem alakították át időben a paksi hűtőrendszert.
A beszélgetés végén Gerő Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen krízis önmagában nem feltétlenül gyengíti a kormány támogatottságát. A választók elsősorban azt figyelik majd, képes-e a kabinet felelősen kezelni a helyzetet, és betartja-e azokat az ígéreteket, amelyekkel a választáson felhatalmazást kapott. Szerinte amíg a Tisza a működőképes és emberséges állam megteremtésének útján halad, addig egy ilyen rendkívüli helyzet önmagában nem veszélyezteti a társadalmi támogatottságát.