A vártnál lassabban, de fordulat érezhető a magyar élelmiszer-gazdaságban

A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő elégedettségi mutatója szerint a több mint egy éve tartó erősödés az idén március és június között is folytatódott, annak ellenére, hogy a fogyasztás a vártnál lassabban bővült, és az ország egyes pontjain tapasztalható kedvezőtlen időjárási körülmények is fékezték azt. 

„A magyar élelmiszer-gazdaság újfent bizonyította, hogy túl tud lendülni a nehéz időszakokon” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója az Agrár-Trend Index ismertetésekor. Hozzátette: ugyanakkor bőven van még tennivaló a hatékonyság és a versenyképesség növelésében, amihez hamarosan támogatást kaphatnak a vállalkozásoknak az idén megnyíló beruházási pályázatok révén. Uniós csatlakozásunk óta minden ilyen pályázati időszak, amikor több ezer milliárd forint áramlott a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba, jelentősen emelte az ágazat fejlettségét és hatékonyságát. Most egy 1500 milliárd forintos beruházási csomag indul el, ami hozzávetőleg 3000 milliárd forint értékű fejlesztést generálhat, fejtette ki az ügyvezető igazgató.

Több mint hatvan jogcím keretében lehet majd pályázatokat benyújtani, és ehhez 50 százalék vagy annál magasabb, vissza nem térítendő támogatásokat lehet elnyerni. „A fejlesztések eredményes megvalósításához szükség lesz banki finanszírozásra is, és bár nagyon úgy tűnik, hogy az olcsó kamatok korszaka egyelőre nem tér vissza, olyan konstrukciókkal igyekszünk segíteni az ágazatot, amelyek kitermelhetővé teszik az adott beruházási hitelt. Ebben kulcsszerepe lesz a kamattámogatás várható rendszerének is. Stratégiai fontosságú ágazatról van szó, amely történelmi lehetőség, és jelentős fejlődés előtt áll az elkövetkező években” – tette hozzá Hollósi Dávid.

A bank elemzői úgy látják, hogy az ágazat idei növekedési szintje kiegyensúlyozottnak mondható, ami egybecseng a szakmaközi szervezetek helyzetértékelésével is. A hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató – az MBH AgrárTrend Index – értéke 2024 második negyedévében, lényegében az aratás idejére, a 48 pontos skálán 33,9 pontra erősödött, ami az idei legmagasabb érték, és az előző év betakarítási időszakát 2,9 ponttal felülmúlja. Az idei második negyedévben a vizsgált 12 termékpálya közül a gyümölcs, a szőlő-bor, a búza és a napraforgó mutatott a korábbinál pozitívabb helyzetértékelést, míg markánsabb gyengülés a kukorica esetében látható a szárazság miatt. A tojásnál az idei év hektikus árviszonyai okozták a korábbinál kedvezőtlenebb képet.

 „Összességében azt mondhatjuk, hogy az egyes termékpályák egymáshoz viszonyítva is sokkal egységesebb képet mutatnak, nincsenek kiugró, illetve a többihez képest sokkal gyengébben teljesítő alágazatok” – mutatott rá Héjja Csaba, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. A bank szakértői által „egyensúlyi szintnek” tekintett, három-öt százalékos növekedési pályát, valamint a minden ponton a stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot, ezúttal is a sertés és a baromfi ágazat haladja meg, de több termékpálya is közel került hozzá.

Jövedelmező lesz a szántóföldi növénytermesztés, de már korábban látni lehetett, hogy az aszály miatt ez nem érvényes a kukoricára. Mai ismeretek szerint hektáronkénti 6-7 tonnás országos átlagterméssel lehet számolni, ami az ideálisan elérhetőnél 15-20 százalékkal alacsonyabb. Mind a hazai takarmánygyártók, mind az ipari feldolgozók belföldi alapanyagellátása azonban biztosítottnak látszik.  A hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok esetében az árpa és a búza aratása nagyrészt befejeződött, a termésátlagok országos szinten erős közepesek, mindkét növénynél hektáronként 5,5-5,7 tonna került a tárolókba. A búza esetében a jobb áron értékesíthető malmi minőség aránya alacsony, mindössze 20 százalék körüli, emiatt az árak is változékonyan alakultak. Egy jó időben kötött gabonaszerződéssel az adott gazdaság mérhető többletjövedelemre tehetett szert, s ugyanez igaz a napraforgóra is, amelynél a tenyészidőszak végére ugyan kedvezőtlenül hatott a csapadékmentes, hosszan tartó meleg időjárás, de június elején még jó jövedelmezőséggel lehetett lekötni az idei termést. Az elmúlt időszak árváltozékonyságát látva, sokan kivárnak az értékesítéssel, mert e tekintetben meghatározó lehet az amerikai elnökválasztás tőzsdékre gyakorolt hatása is, ami többek között az olajár változása révén hathat ki a terménypiacokra. 

A közelmúltban tapasztalt tendenciák folytatásaként az állattartók helyzetértékelése ezúttal is pozitívabb a növénytermesztőkénél. A nyári grillszezon hagyományosan kedvező hatással van a forgalomra, ami mind az élelmiszeripar hazai keresletében, mind a húsipar exportteljesítményében megmutatkozik. A baromfihús esetében látható némi csökkenés az MBH AgrárTrend Indexben, ami elsősorban a víziszárnyasok piacán érhető tetten. Franciaországban a tavalyi madárinfluenzát követően helyreállt a termelés volumene, ami készlethalmozódást okozott Európában, ráadásul Kínából nagy mennyiségben érkezett be kacsahús, ami szintén piaczavaró tényezőként értékelhető. „A csirke piacán termelői szinten ugyan látható némi árcsökkenés, de ez a költségekkel azonos irányú és mértékű, így inkább kiegyensúlyozott visszarendeződésről beszélhetünk” – mutatott rá Héjja Csaba.

A tojás esetében a piac értékelése szerint továbbra is jövedelmező a termelés, viszont a hektikus árviszonyok inkább szűkítik a termelők és kereskedők zsebében maradó profitot. „Az állati termékpályák piaci szereplői várják az állattartó telepek fejlesztését célzó források megnyílását, így az élelmiszeripar és a kertészetek után ők is belevághatnak a beruházásokba. Ebben a szegmensben talán több önerő van a vállalkozásoknál az elmúlt két év jobb jövedelmezősége révén” – vélték a bank szakértői.

Érdemi a javulás a gyümölcstermesztőknél, és az idén várhatóan minden korábbinál előbb szüretelnek majd a borászok is. Miután nem voltak jelentős fagykárok, így gyümölcsből jobb lesz a termésmennyiség a korábbi évekhez képest. Helyenként a munkaerő-ellátottság is javult, és az árak, többek között a meggy esetében, kedvezőbbek lettek a lengyelországi fagykárok nyomán kialakult keresleti piacon. Így az MBH AgrárTrend Indexben az egyes termékpályák összehasonlításában a gyümölcs sok negyedév után elmozdult az utolsó helyről. Újra erősödőben van a vendéglátás és a turizmus, zajlik a fesztiválszezon is, ami a borászati termékek iránti kereslet növekedésén is lemérhető. A Kunságban a korán érő fajták már július utolsó két hetében a feldolgozókba kerültek, a korábban akadozó palackellátás is folytonos. 

A rendelkezésre álló adatok szerint az élelmiszeripar kereslete összességében már az erősödés jeleit mutatja, igaz sem az élelmiszeripari gyártás, sem a bolti kiskereskedelmi forgalom nem éri még el a 2021-es szintet. A reáljövedelmek fokozatos emelkedése ugyanakkor tovább élénkítheti a keresletet az év hátralevő részében, ami a teljes élelmiszergazdaság költség-jövedelem viszonyaira jótékony hatással lesz. Ez jó alap lehet a következő években várható beruházási kedv növekedésére is. „Az első pályázatok már elérhetők, év végéig további jogcímek nyílnak meg, így az év második fele már a konkrét tervezésről fog szólni” – összegezték az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői.