A veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról tárgyalt az Országgyűlés

Belügyi ágazatokat érintő törvénymódosítás

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában elmondta: a javaslat több ágazati törvény módosítását tartalmazza.

Területenként ismertette a tervezett változtatásokat. Az egészségügyi módosításokról kifejtette: az egészségügyi adatkezelés körében a javaslat rendezi az állami mentőszolgálat által fogadott hívásokra vonatkozó szabályokat mind az alapellátási ügyeletre érkező, mind a mentés során fogadott hívások és rögzített felvételek vonatkozásában.

A javaslat meghatározza az adatkezelés célját, az adatok rögzítését, továbbítását valamint a megőrzés idejét – közölte.

Kitért arra, hogy a törvény rendelkezik a donorregiszterből történő lekérdezés szabályairól. Véradásnál, vérplazmaadásnál kötelező lesz ellenőrizni a donor korábban felvitt adatait egy évre visszamenőleg a kockázat elkerülése érdekében.

A javaslat kitér a Személyre Szabott Gyógyszerellátási Központ kialakítására és rögzíti a kártérítési szabályokat azok számára, akiknek a szabadságát a pszichiátriai gyógykezelés során alaptalanul korlátozták.

Aktualizálják továbbá az emberi reprodukcióra vonatkozó szabályokat.

A nemdohányzók védelme érdekében rögzítik a dohányzásmentességet valamennyi közösségi közlekedési eszközön.

Bármely egészségügyi válsághelyzet esetén lehetségessé válik az állami egészségügyi tartalékon felüli egészségügyi beszerzés.

A szociális területen kedvezőbb szabályok lépnek életbe az egyházi fenntartók esetében. Ha új szolgáltatásokat vezetnének be, ahhoz biztosítják az állami támogatást. Ugyanakkor az állam elvárja, hogy az ellátó megfelelő szakmai segítséget biztosítson az ellátottak számára – jelezte.

A köznevelés területén a nyomtatott bizonyítványokat és a kapcsolódó törzslapokat fokozatosan kivezetik. Lehetőség lesz egy díszpéldány igénylésére az ünnepélyes jelleg megőrzése érdekében, de az évfolyam elvégzését és az iskola befejező évfolyamának lezárását digitális bizonyítványokkal igazolják majd. A dokumentumot elektronikusan – az igazgató elektronikus aláírásával – állítják ki a tanulmányi rendszeren keresztül.

A digitális bizonyítványokat felmenőrendszerben vezetik be, azaz minden iskola kezdő évfolyamán, az általános iskola első, a gimnázium ötödik, hetedik és kilencedik évfolyamán, valamint a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban a kilencedik évfolyamon.

A rendészeti területen bevezetik az iskolaőrök kifogástalan életvitele ellenőrzésének lehetőségét.

Fidesz: fontos jogkört kap a népegészségügyi hatóság

Pesti Imre (Fidesz) fontosnak nevezte a népegészségügyi hatóság piacfelügyeleti jogkörének megteremtését. Közölte, a hatóság eddig nem rendelkezett megfelelő jogosítvánnyal arra, hogy egyebek mellett az anyatej-helyettesítő tápszerek, a bébiételek, a testtömeg-szabályozást célzó étrend-kiegészítők minőségét ellenőrizze. Jelezte, a jövőben a hatóságnak lehetősége lesz például ezek online forgalmazásának felfüggesztésére.

Elmondta, a népegészségügyi hatósági ellenőrzés döntően közvetlenül a tábor kezdete előtt vagy éppen a táborozás alatt történik, ezért a tábor bejelentésére vonatkozó 6 hetes időtartamot 3 hétre csökkentik.

Szólt arról a szabályról is, miszerint magánszemélynek csak akkor kell visszafizetnie kezelése költségeit az egészségbiztosítónak, ha tudatosan megtévesztette a hatóságot, valótlan adatokkal igazolta jogosultságát.

Közölte, a dohányzást imitáló elektronikus eszközökre is ugyanaz a szabályozás fog vonatkozni, mint az elektronikus cigarettákra.

MSZP: súlyos erkölcsi dilemmát vet fel a javaslat

Gurmai Zita (MSZP) azt mondta, a bűnüldöző szervek eljárásában a gyermekek nem válhatnak tárgyi eszközzé, de a törvényjavaslat a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) jogkörét bővítő rendelkezései szerinte ezt a kockázatot hordozzák. Azt mondta, hogy az NVSZ a gyermekvédelmi rendszer dolgozóit megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti, amelynek során mesterséges élethelyzeteket hoz létre, a javaslat pedig feljogosítja az NVSZ tagját, hogy ezen élethelyzet létrehozásához elkövethesse egyebek mellett az emberkereskedelem, a prostitúció elősegítése, a gyermekpornográfia bűncselekményét.

Súlyos erkölcsi dilemmát vet fel, hogy ezen bűncselekmények miként követhetők el anélkül, hogy konkrét gyermekek válnának a megbízhatósági vizsgálat eszközévé – mondta.

Szólt arról is, hogy az elmúlt években a rendvédelmi dolgozók illetménye a magas infláció miatt vesztett értékéből, átfogó illetményemelésre lenne szükség, ezt nem tartalmazza a törvényjavaslat, miközben a vezetők bérét emeli.

KDNP: a módosítások az életből indulnak ki

Hollik István (KDNP) azt mondta, a törvényjavaslat sok területet szabályoz, a módosítások az életből indulnak ki, reálisak, racionálisak.

A köznevelési törvény módosításával kapcsolatban azt hangsúlyozta, a kormány és a Fidesz-KDNP elkötelezett az állam modernizálása mellett, hogy az állampolgárok könnyebben hozzá tudjanak férni az állami szolgáltatásokhoz.

Az egyszerűbb digitális adminisztráció felé tett lépésnek nevezte, hogy a nyomatott bizonyítványokat fokozatosan kivezetik, de lehetőség lesz díszpéldány igénylésére a bizonyítványosztás ünnepélyes jellegének megőrzése céljából.

Hollik István szerint a rendelkezés csökkenteni fogja a pedagógusok adminisztratív terheit és csökkenek az intézmény költségei is az eddig külön megvásárlandó nyomtatványok elhagyásával.

A veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló kormány-előterjesztés tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés.

Jobbik: a javaslat sok hiánypótló intézkedést tartalmaz a rendvédelmi területen

Sas Zoltán (Jobbik) az előterjesztés rendészeti vonatkozásait értékelte. Szerinte a javaslat sok hiánypótló intézkedést tartalmaz, gördülékenyebbé teheti a rendvédelemben dolgozók munkáját. Egyetértett egyebek mellett az online csalások felderítésére és az iskolaőrökre vonatkozó szabályváltozásokkal, ugyanakkor szorgalmazta a rendvédelmi illetményalap emelését.

Jelezte: a javaslat ugyanis nem ír elő illetményemelési kötelezettséget, csak lehetőséget ad arra, hogy ha van forrás, akkor növelni lehessen a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak fizetését.

Mi Hazánk: a kormány a gyógyszergyárak érdekeit képviseli, nem az emberek egészségét

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta: a javaslat nem oldja meg sem az egészségügyi, sem a rendvédelmi dolgozók problémáit.

Szerinte az előterjesztés egy pontjából az is a látszik, hogy a kormány a gyógyszergyárak érdekeit tartja szem előtt, nem a magyar emberek egészségét. Arra hivatkozott: az egyik módosítás szerint a jövőben a gyógyszerellátás biztonságának kell érvényesülnie akkor is, ha a gyógyszer nem biztonságos, a hatóság az előnyök és kockázatok mérlegelése alapján dönthet a gyógyszer forgalmazásának felfüggesztéséről.

A 18 éve változatlan rendészeti illetményalap emelésére szólította fel a kormányt, szerinte ez a jelenlegi, csaknem 20 százalékos rendőrségi létszámhiány megoldásának első lépése lehetne.

Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.

Államtitkári válasz

Rétvári Bence belügyi államtitkár a vitában elhangzottak reagálva azt mondta: a személyre szabott gyógyszerezés fontos innováció lehet az egészségügyben, a gyógyszertévesztés, elfelejtés esélye csökken, nem marad felesleges gyógyszer, így ez hatékonyabb, olcsóbb és biztonságosabb megoldás. Arra is kitért: jelenleg 3 ezerrel több rendőr dolgozik, mint 2010-ben és a kormány több alkalommal is emelte a rendőrök fizetését.

A veszélyhelyzet meghosszabbítása

Államtitkár: további 180 nappal hosszabbodna meg a veszélyhelyzet

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta: a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius kihívás elé állította a kontinenst, és megváltoztatta Európa gazdasági kilátásait is. A háború elhúzódása következtében az Európát fenyegető gazdasági válság kezelése megkívánja, hogy a kormány – szorosan együttműködve az Országgyűléssel – a következő hónapokban is megtehesse a szükséges intézkedéseket a magyar emberek megélhetésének és biztonságának védelme érdekében, valamint biztosítsa a háború elől hazánkba menekülő emberek segítését és támogatását.

Ezért a kormány a benyújtott törvényjavaslattal arra kéri az Országgyűlést, hogy a 2022. november 1-vel kihirdetett veszélyhelyzet időtartamát további 180 nappal ismételten meghosszabbíthassa.

Kiemelte: a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől, hiszen a törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló, az alaptörvényben is rögzített, közjogi, politikai felelősséget érvényre juttató tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését.

Hozzátette: a kormánynak az is kötelezettsége, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, akkor kezdeményezze a veszélyhelyzet megszüntetését.

Emlékeztetett: a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány rendkívüli intézkedésekkel próbált enyhíteni a fellépő negatív helyzeteken, így egyebek mellett a rezsivédelmi alappal és az ehhez kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az elszabaduló energiaárak ellen.

Fidesz: a veszélyek korát éljük

Képviselőtársai támogatását kérte a javaslathoz Vécsey László, a Fidesz vezérszónoka, aki arra emlékeztetett: a veszélyek korát éljük, a Covid, a háború, a válságok és a szankciók megváltoztatták a világot, és ezekre a kihívásokra a legjobb választ kell adni.

Felidézte: az alaptörvény lehetővé teszi ilyen esetekre a veszélyhelyzet kihirdetését. Ezt a kormányzat megtette harminc napra, majd azt parlamenti felhatalmazás alapján meghosszabbította, mivel a fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa éppúgy fennáll, mint annak számos magyarországi következménye.

A hosszabbítás indokoltságát hangsúlyozva Vécsey László arról beszélt: november 19-ig érvényes a jelenlegi döntés alapján az intézkedés, majd kiemelte, a tárgyalt törvényjavaslat célja, hogy a parlament további 180 napos hosszabbításra hatalmazza fel a kormányt.

Magyarország álláspontja változatlan: mi békét szeretnénk – fogalmazott a fideszes képviselő, hozzátéve, mihamarabb le kell zárni a háborút, hogy minél kevesebben halljanak meg, Ukrajna minél kevesebb területet veszítsen, és az európaiak visszatérhessenek a békés élethez, ne kelljen hatalmas összegeket hadakozásra fordítani és ne tegyük tönkre kontinensünk kereskedelmét, energiarendszerét.

DK: nem támogattuk, nem támogatjuk a veszélyhelyzetet

Sebián-Petrovszki László (DK) jelezte: frakciója eddig sem támogatta és most sem szavazza meg a veszélyhelyzet bevezetését, illetve meghosszabbítását, mert szerintük a kormányzat nem megfelelő módon él ezzel az – amúgy létjogosultságú – eszközzel.

A politikus szerint a kormányzat számos olyan ügyre használja a helyzet adta, korábbinál nagyobb játékteret, ami „még véletlenül sincs összefüggésben" a kormány által indokként megjelölt veszélyhelyzettel.

Példaként hozta fel, hogy ilyen módon parkolási és adóbevételeket vontak el az önkormányzatoktól, a kompenzációból pedig szerinte jórészt kormánypárti vezetésű települések kaptak, elvették Göd Samsung-gyárból származó adóbevételeit, majd különleges gazdasági övezetnek minősítették a projektet, módosították az országos népszavazás megrendezhetőségének szabályait, egyes adótitokkal kapcsolatos rendelkezéseket, szűkíttették a tanári sztrájkjogot, valamint embercsempészeket bocsátottak szabadon.

A politikus szerint nem áll fenn olyan helyzet, ami indokolná a veszélyhelyzet fenntartását, a felmerülő problémákat „mindenféle extra felhatalmazás nélkül" meg lehetne oldani, ezt a fajta felhatalmazást pedig kormányoldalon „a maguk kicsinyes politikai, gazdasági érdekeinek megfelelően használták fel" a múltban.

KDNP: politikai véleményt hangoztatnak az ellenzők

Hollik István (KDNP) „kristálytiszta és világos jogi helyzetről" beszélt, amit a nemzetközi szervezetek által is legitimnek tekintett alaptörvény rendelkezései alapján fogadtak el, majd azt hangsúlyozta, politikai vélemény indokolatlannak nevezni a veszélyhelyzet kihirdetését, meghosszabbítását. Szavai szerint az ellenzéknél „a pártpolitika felülírja a valóságot", ezért voltak képesek szétveretni például 2006-ban az október 23-i megemlékezéseket.

Hangsúlyozta: mindenki örülne annak, ha nem kellene meghosszabbítani a veszélyhelyzetet, mert ez azt jelentené, hogy az ukrajnai háború befejeződött, ám az ellenzék európai szövetségesei „folyamatosan azon vannak, hogy táplálják ezt a háborút, meghosszabbítsák ezt a háborút".

Arra biztatta az ellenzékieket: győzzék meg szövetségeseiket, hogy ne küldjenek újabb fegyvereket Ukrajnába, hanem álljanak a magyar kormány, így a béke oldalára. Ha béke lesz, Magyarországon nem lesz veszélyhelyzet – fogalmazott.

A Jobbik még nem döntötte el, támogatja-e a hosszabbítást

Sas Zoltán (Jobbik) feltette a kérdést: milyen, a konfliktussal kapcsolatos rendelkezést nem lehetett volna meghozni normális ügymenetben, majd jelezte, az erre a felvetésre adott válasz alapján döntik majd el, támogatják-e a tárgyalt javaslatot.

A jobbikos politikus arról beszélt: a háború indulásakor nem lehetett tudni, hová fejlődik a konfliktus, ahogy azt sem, mennyire lesz súlyos a helyzet miatti gazdasági visszaesés. Jelezte: sokakhoz hasonlóan, ő maga is bízik abban, hogy az amerikai választás eredménye a gyors rendezés irányába tolja el ezt a konfliktust.

De mi van akkor, ha ez a helyzet nem változik meg? – tette fel a kérdést a jobbikos politikus, aki szerint itt az ideje, hogy megtanuljunk együtt élni ezekkel a veszélyekkel, a kormányzatnak pedig el kellene gondolkodnia azon, hogy veszélyhelyzet helyett a normális ügymenet keretei között kezelje az eseményeket.

Mi Hazánk: meddig tart a „végtelenített veszélyhelyzet"?

Mikor kívánják ezt a végtelenített veszélyhelyzetet feloldani? – vetette fel vezérszónoki felszólalásában Novák Előd (Mi Hazánk), aki azt kérdezte, ha a kormány szerint háborús veszélyhelyzet áll fenn, akkor miért küldik külföldre a magyar katonákat?

A képviselő nevetségesnek nevezte, hogy akár az orosz, akár az ukrán hadsereggel szemben volna esélye a honvédségnek megvédenie az országot, hozzátéve, „a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő egyébként valós veszélyeztetettséget jelenthet Magyarország számára, pláne, ha egy esetleges háborús kudarc után Magyarországon vesznek elégtételt".

Felvetette: előfordulhat-e, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva nem tartják meg a 2026-os országgyűlési választást, majd arról beszélt, ezernél több veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el a kormány, számos esetben olyanokat, amiknek semmi közük nem volt a veszélyhelyzethez.

Novák Előd azt hangsúlyozta: nem támogatják az új világrendet, szabadságjogaink korlátozását, márpedig a veszélyhelyzeti kormányzás „visszaélésekre adhat és adott is lehetőséget". Szavai szerint „a háborús veszélyhelyzet egy politikai trükk, a hatalommal való visszaélés eszköze a fideszes képviselők, politikusok számára", mivel „a rendeletalkotás gyorsabb, és kisebb a nyilvánossága", mint a törvényhozási útnak.

A vitát az elnöklő Jakab István lezárta.

Zárszó

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára zárszavában felhívta a figyelmet arra, hogy a hatalommegosztás alaptörvényben rögzített elve szerint a kormány hatásköre és felelőssége annak megítélése, hogy veszélyhelyzet van-e.

A kormány politikai és jogi értelemben is vállalja ezért a felelősséget, az Országgyűléstől csak azt kéri, hogy a különleges jogrend meghosszabbításához járuljon hozzá.

Az államtitkár arra a kérdésre, hogy összefüggnek-e a veszélyhelyzeti rendeletek a veszélyhelyzettel és annak orvoslására szolgálnak-e, úgy reagált: ezen intézkedések politikai kontrollját az Országgyűlés, alkotmányossági kontrollját pedig az Alkotmánybíróság (Ab) látja el.

Jelezte: az Ab egyetlen veszélyhelyzeti kormányrendelet sem semmisített meg eddig, annak ellenére, hogy voltak ilyen indítványok.