A villámháború nem jött össze, de a harcok folytatódnak

6.20. Heves utcai harcok Kijevben

A Fox News amerikai televízió helyszíni tudósítója arról adott hírt, hogy az utcákon heves harcok folynak, és hangos robbanásokat lehet hallani. Különösen hevesek az utcai harcok a város északi és nyugati részein. Az ukrán hatóságok is jelezték, hogy az orosz csapatok átlépték a város határát. A Fox szerint Kijevet több irányból éri támadás.

Az NBC amerikai hírtelevízió pedig azt jelentette, hogy Kazahsztán, Oroszország egyik legközelebbi szövetségese, visszautasította, hogy katonákat küldjön és részt vegyen az Ukrajna elleni offenzívában. A kazah vezetés azt is közölte, hogy nem ismeri el független államként a kelet-ukrajnai szakadár "népköztársaságokat".

21.46. Zelenszkij az izraeli kormányfő közvetítését kéri Putyinhoz

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte Naftali Bennett izraeli miniszterelnököt a telefonbeszélgetésükön, hogy Izrael közvetítsen Oroszország és Ukrajna között a tűzszüneti tárgyalásokon. Izraeli és ukrán források is arról számoltak be, hogy Zelenszkij elnök azt javasolta Bennettnek, hogy Jeruzsálemben, és nem Minszkben folytassanak tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között.

Kijev már a múltban is többször kérte Jeruzsálem segítségét. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök kétszer is beleegyezett ebbe, de Putyin visszautasította ajánlatát, ahogyan Naftali Bennett kormányfő októberi kísérletei sem vezettek eredményre.        Kijev Jeruzsálemet semleges közvetítő félnek tekinti, mert jó kapcsolatokat ápol Kijevvel és Moszkvával is, bár Törökországot is felkérték hasonló feladatra diplomáciai források szerint.

Oroszország bekérette Izraeli moszkvai nagykövetét, miután csütörtökön Jaír Lapid izraeli külügyminiszter elítélte és a nemzetközi rend súlyos megsértésének nevezte az Ukrajna elleni orosz hadműveletet.

20.35. Az OECD nem tárgyal többet Oroszország tagságáról

Végleg befejeződtek a 2014 óta felfüggesztett tárgyalások Oroszország csatlakozásáról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) - áll a párizsi székhelyű szervezet közleményében. Az OECD a döntést "Oroszország Ukrajna elleni nagyszabású agressziójával" indokolta.

Az OECD jelezte azt is, hogy további lépéseket tesz az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok felülvizsgálatára. Konkrétan a szervezet moszkvai irodáját bezárják, Oroszország nem kap többé meghívást az OECD miniszteri értekezleteire és leállítják az Oroszország önkéntes hozzájárulásaiból finanszírozott, még el nem indított projekteket.

19.30 A NATO nem maradhat tétlen

A világ felelősségre fogja vonni Oroszországot és Belaruszt, az oroszok agresszorok, a fehéroroszok pedig a tettestársaik – hangoztatta a NATO főtitkára miután Brüsszelben a tagországok képviselőivel tanácskozott. Jens Stoltenberg sürgette, hogy a Nyugat szánja el végre magát további lépésekre, még akkor is, ha azoknak ára van. A válság mindannyiunkat sújt – tette hozzá a nyugati katonai szövetség főtitkára. Stoltenberg azt mondta, hogy a Kreml céljai nem korlátozódnak Ukrajnára, hanem olyan jogilag érvényes megállapodásokat követel, amelyek megtiltanák a NATO további bővítését. Közölte, hogy a NATO tovább erősítette kelet-európai védelmét. A térségbe vezényelte gyorsreagálású erőinek számos elemét. Több mint 100 harcigép járőrözik harminc különböző helyszínen. Őket 120-nál is több hadihajó és három anyahajó harccsoport támogatja. 

Előzmények

Az oroszok betörtek Kijev északi peremkerületeibe. Ezzel egyidőben az ukrán hadsereg hozzálátott a főváros védelmének megerősítéséhez. Úttorlaszokat emelnek, védműveket építenek és nehézfegyverzetű csapatok érkeztek Kijevbe. Civil önkénteseket is felfegyvereznek, hogy segítsenek megvédeni a fővárost. Eddig már 18 ezer gépkarabélyt osztottak szét és eltörölték az önkéntesek jelentkezésének felső korhatárát. Az oroszok azt jelentették, hogy egy légi akció kíséretében sikerült végleg elfoglalniuk a Kijevtől alig 25-30 kilométerre északra lévő Antonov repülőteret. Brit katonai források szerint a támadó orosz csapatok főereje késő délután már csak 50 kilométernyire volt az ukrán fővárostól. Viszont úgy tűnik, hogy az orosz támadás elvesztette kezdeti lendületét. Az ukránok arról számoltak be, hogy a támadók már több, mint ezer embert vesztettek. 

Információk szerint az ukrán hadsereg több helyszínen is meglepően jól helytállt. Horváth Gábor, a Népszava külpolitikai rovatvezetője a Klikk FM Politikai nagyító című műsorában rámutatott, ha elhúzódnak a harcok a szervezett ukrán hadsereg és az orosz támadók között, az mindenképpen rossz lesz Putyinnak. Az orosz elnök ugyanis a jelek szerint villámháborúra készült. Egyelőre azonban kitart a háború mellett: közvetlenül az ukrán katonákhoz fordult és felszólította őket, hogy vegyék át a hatalmat. Azt üzente nekik, ne engedjék, hogy neonácik és banderiták emberi pajzsként használják gyermekeiket, feleségüket és az időseket. „Vegyétek a hatalmat a saját kezetekbe, nektek s nekünk könnyebb lesz megegyezni, mint a kijevi drogos és neonáci bandával” – idézte szavai a BBC. (Megjegyzés: a banderiták megnevezéssel Sztepan Bandera ukrán nacionalista ikon utódaira utalt Putyin, aki az ukrán kormányt gúnyolja ezzel.) 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is a fegyveres erők tagjaihoz fordult, hősnek nevezte és posztumusz kitüntette azt a 13 határőrt, akiket a Fekete-tenger egy kis szigetén mészároltak le az oroszok, miután nem voltak hajlandók megadni magukat. Mint arról a Hírklikk is tudósított, orosz hadihajók rádión szólították fel megadásra a kis sziget ukrán helyőrségét, ám ők csak annyit válaszoltak: „baszódjatok meg”. Az oroszok és az urán védők közti üzenet váltást itt hallgathatják meg: 

Zelenszkij sürgette Putyint, hogy mielőbb üljenek tárgyalóasztalhoz a vérontás és a pusztítás megállítása érdekében. Kilátásba helyezte azt is, hogy Ukrajna semleges ország lesz. Lavrov orosz külügyminiszter viszont azt válaszolta, hogy csak akkor tárgyalnak Ukrajna semlegességéről, ha előbb lefegyverzik az egész országot. Ezt Zelenszkij egyelőre elutasította.

Az oroszok már másokat is fenyegetnek. Az orosz külügyi szóvivő moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy súlyos politika és katonai következményei lennének, ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz. Maria Zaharova azt hangoztatta, hogy Moszkva az Észak-Európa stabilitása és biztonsága érdekében fontosnak tartja Finnország katonai el nem kötelezettségét.

A háború elől egyre többen próbálnak elmenekülni. A legtöbben Lengyelország, Moldova irányába igyekeznek. A több ezernyi menekülő többsége nő és gyermek. Nyugati tudósítók szerint a vonatok 80 százaléka még közlekedik, bár sok a késés. Kijevben hosszú sorokban várakoznak az emberek, hogy feljuthassak a nyugat felé tartó vonatokra. Az angol rádió tudósítója arról számolt be, hogy állig felfegyverzett rendőrök tartják fenn a rendet, akik közölték a várakozókkal, hogy előbb a nők és gyerekek szállhatnak fel, aki pedig nem engedelmeskedik, azt lelövik.

Nick Thorpe, a BBC közép-európai tudósítója Beregsurányról jelentve arról tudósított, hogy a magyar politikusok ugyan ígérik, de még nem építették ki a menekültek várható tízezreinek, akár százezreinek fogadására alkalmas infrastruktúrát. Egy későbbi bejelentkezésében már bemutatta, hogy a helyi önkormányzat sátrat állított fel, és vízzel várja a menekülteket, akik hol nagyobb, hol kisebb számban, de folyamatosan érkeznek.

„A magyar kormány nem tesz eleget a menekültekért” – szögezte le a BBC-nek nyilatkozó Dobrev Klára. A DK európai parlamenti képviselője szerint ugyanakkor a magyar emberek ezúttal is segítenek. Arra a kérdésre, elégedett-e azokkal a büntető intézkedésekkel, amelyeket az Európai Unió eddig hozott, Dobrev nemmel válaszolt. Mint kifejtette: meg kell érteni, hogy Putyin mindaddig nem áll meg, amíg nem állítják meg. Most kell megállítani, s ennek érdekében további lépések kellenének. Putyin terve a Szovjetunió újjáépítése, s ő nem fog megállni, ahogy nem állt meg sem Grúziában, sem a Krím félszigeten – fejtegette a magyar politikus a BBC-nek. Arról is beszélt, hogy szigorúbb szankciók kellenek, például ki kell zárni az orosz bankokat a SWIFT nemzetközi bankközi elszámoló rendszerből. „Tisztelni kell Oroszországot, de nem szabad félni az orosz kormánytól, nem elég Putyin hatalmának rövid távú gyengítése” – szögezte le.

A közbevetésre, hogy néhány tagállam függ az orosz gáztól, s ebben a helyzetben nehéz lehet bármit is lépni, Dobrev rámutatott: meg kell végre érteni, hogy Putyin az energiát, a gázt fegyverként használja ellenünk, azzal zsarol minket. Középtávon meg kell szüntetni az orosz energiafüggőségüket, szerencsére az idei évre Európának van elegendő gáztartaléka, s meglátjuk, hogy a szankciók milyen hatással járnak.

Az ellenzéki pártok kezdeményezték az országgyűlés azonnali összehívását. Szerintük Orbán Viktornak a parlamentben kellene beszámolnia arról, hogyan fogja a magyar emberek biztonságát garantálni; milyen lépéseket tervez a háború elől menekülő kárpátaljai magyarok és ukránok megsegítésére; valamint hogy miért nem függeszti fel a Paks2 beruházás és az „orosz vakcinagyár” építését. A miniszterelnök a csütörtök éjszakai uniós csúcs után még Brüsszelben maradt és személyesen vett részt a NATO vezetőinek a háború miatt összehívott megbeszélésén. A többi tagállamot nagykövetek képviselték, az állam- és kormányfők online csatlakoztak a találkozóhoz.  

Az uniós csúcson elhatározott szankciókra Oroszország szankcióval válaszolt. Moszkva kitiltotta a brit érdekeltségű légitársaságokat Oroszország légteréből. Korábban a brit kormány megtiltotta, hogy Aeroflot orosz légitársaság gépei leszálljanak a szigetországban.

Közben új divatként „#No War” felirat terjed az orosz nyelvű közösségi médiában. Már több mint 200 ezren osztották meg a feliratot – gyakran egy fekete négyzettel a végén – az Instagram-on, illetve más közösségi oldalakon. Nemcsak Oroszországból, hanem a volt szovjet tagköztársaságok oroszul beszélő polgárai között is sok követője van az akciónak. Számos ismert orosz médiaszemélyiség és celeb is csatlakozott az akcióhoz, jelezve, hogy nem minden orosz ért egyet Putyin háborújával.

Korábban >>>