Elhúzódhat a villámháború (a második nap – percről percre)

17.07. Folyamatosan érkeznek a kárpátaljaiak Záhonyba

Folyamatosan érkeznek Ukrajnából, a háború elől menekülők Záhony vasútállomására. Ugyan a hírek arról szólnak, hogy a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiakat nem engedik ki az ukrán hatóságok az országból, ám a záhonyi pályaudvaron csoportokba verődve álltak péntek délután a frissen érkezett fiatal férfiak. Mint azt egyikük, aki Csapról érkezett, az MTI tudósítójának elmondta, hosszas huzavona után az ukrán határőrök "Istennek hála" végül átengedték társaival együtt Magyarországra.

A segélyszervezetek képviselői már az állomáson fogadják a Kárpátaljáról érkezőket, helyben vizet és ételt osztanak az embereknek, akik többségükben nők és gyermekek.

Ugyancsak a záhonyi állomáson várt vonatra egy ungvári nő, aki arról számolt be, hogy 22-én utaztak Budapestre és 23-án hajnalban hívták fel a barátai a háború hírével. Most ennek ellenére hazaindul, hiszen félti a szüleit és az otthonát. Ő úgy értesült, hogy a harcok kezdetekor pánik és tanácstalanság uralkodott Ungváron.

16.45. Putyin az ukrán katonáknak üzent

Vlagyimir Putyin közvetlenül az ukrán hadsereghez fordult, s arra szólította fel a katonákat, hogy vegyék a hatalmat a saját kezükbe. Azt üzente nekik: ne engedjék, hogy neonácik és banderiták emberi pajzsként használják gyermekeiket, feleségeiket és időseiket. „Vegyétek a hatalmat a saját kezeitekbe, nektek s nekünk könnyebb lesz megegyezni, mint a kijevi drogos és neonáci bandával” – idézte szavai a BBC. (Megj.: a banderiták megnevezéssel Sztepan Bandera ukrán nacionalista ikon utódaira utalt Putyin, aki az ukrán kormányt gúnyolja ezzel.)

Ukrajnában az orosz erők fő összecsapásai nem az ukrán reguláris erőkkel, hanem a nacionalista zászlóaljakkal történnek - állította Putyin az orosz biztonsági tanács pénteki tanácskozásán. Az orosz elnök szerint az ukrán hadseregben a nacionalisták a záróalakulatok szerepét töltik be. Az orosz vezető ezzel azokra az osztagokra utalt, amelyek a Vörös Hadseregben a második világháborúban fegyverrel állták útját azoknak a katonáknak, akik szökni, elrejtőzni vagy megfutamodni próbáltak.

16. 35 Duda: fegyverszállításokkal is kell támogatni Ukrajnát

A Nyugatnak határozott és egységes választ kell adnia az ukrajnai orosz hadműveletre, Ukrajnát erőteljesebben kell támogatni, különösen fegyverszállításokkal - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök a Bukaresti Kilencek (B9) nevű csoport pénteki varsói államfői csúcstalálkozóját megnyitó beszédében.

Az Ukrajnából érkező háborús képekért csakis "a putyini Oroszország" a felelős - jelentette ki Duda, aki szerint az ukrajnai háború tétje az egész euro-atlanti biztonsági rendszer. A NATO keleti szárnyán fekvő országoknak nem szabad megelégedniük "a brutális orosz támadás passzív elítélésével", hanem konkrét lépésekhez kell folyamodniuk - hangoztatta a lengyel elnök. Andrzej Duda szerint terrorcselekmény Kijev bombázása.

A kelet- és közép-európai NATO-tagállamokat egyesítő B9 formátum  tagjai: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária. A találkozón részt vesz Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.

16.25. Dobrev a BBC-nek: ez Putyin háborúja, meg kell állítani!

Több mint 10 ezer ukrán állampolgár menekült csak tegnap Romániába – jelentette  BBC. Közben Nick Thorpe Beregsurányról jelentve arról tudósított, hogy a magyar politikusok ugyan ígérik, de még nem építették ki a menekültek várható tízezreinek, akár százezreinek a fogadására alkalmas infrastruktúrát. Egy későbbi bejelentkezésében már bemutatta, hogy a helyi önkormányzat sátrat állított fel, és vízzel várja a menekülteket, akik hol nagyobb, hol kisebb számban, de folyamatosan érkeznek.

„A magyar kormány nem tesz eleget  a menekültekért” – szögezte le a BBC-nek nyilatkozó Dobrev Klára. A DK európai parlamenti képviselője szerint ugyanakkor a magyar emberek ezúttal is segítenek. 

A kérdésre, elégedett-e azokkal a bűntető intézkedésekkel, amelyeket az Európai Unió eddig hozott, Dobrev nemmel válaszolt. Mint kifejtette: meg kell érteni, hogy  Putyin mindaddig nem áll meg, amíg nem állítják meg. Most kell megállítani, s ennek érdekében további lépések kellenének. Putyin terve a Szovjetunió újjáépítése, s ő nem fog megállni, ahogy nem állt meg sem Grúziában, sem a Krím félszigeten – fejtegette a magyar politikus a BBC-nek. 

A kérdésre, hogyan lehetne megállítani. arról beszélt, hogy szigorúbb szankciók kellenek, például ki kell zárni az orosz bankokat a SWIFT nemzetközi bankközi elszámoló rendszertől. „Tisztelni kell Oroszországot, de nem szabad félni az orosz kormánytól, nem elég Putyin hatalmának rövidtávú gyengítése” – szögezte le. 

A közbevetésre, hogy néhány tagállam függ az orosz gáztól, s ebben a helyzetben nehéz lehet bármit is lépni, Dobrev rámutatott: meg kell végre érteni, hogy Putyin az energiát, a gázt fegyverként használja ellenünk, azzal zsarol minket. Középtávon meg kell szüntetni az orosz energiafüggőségüket, szerencsére az idei évre Európának van elegendő gáztartaléka, s meglátjuk, hogy a szankciók milyen hatással járnak.

15.57. Orbán: a NATO-val közösen védelmezzük Magyarország és Európa határait

Orbán Viktor a NATO-tagországok állam- és kormányfői közül egyetlenként személyesen vett részt Brüsszelben a szövetség pénteki rendkívüli csúcstalálkozóján. A NATO-központban a magyar kormányfő megbeszélést folytatott Jens Stoltenberggel, a szervezet főtitkárával is - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A tagállamok videókonferencián egyeztettek az Ukrajnát ért orosz támadásról. Személyesen - Orbán Viktoron kívül - a NATO-nagykövetek jelentek meg a tanácskozáson.

A NATO-központba érkezve a magyar kormányfő ismét megerősítette: a jelenlegi háborús helyzetben Magyarország biztonsága az első; és arról is beszélt: a NATO-val közösen védelmezzük Magyarország és Európa határait - közölte a sajtófőnök.

15.55. Kreml: Putyin kész delegációt küldeni Minszkbe az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra

Kész delegációt küldeni Minszkbe Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában.

"Mint tudják, Ukrajna elnöke, (Volodimir) Zelenszkij ma kijelentette, hogy kész tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben azt mondta, hogy a különleges hadművelet célja a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság segítése, többek között Ukrajna demilitarizálásával és nácitlanításával. És ez a semleges státusz szerves részét képezi" - mondta Peszkov.

"Ebben az összefüggésben Vlagyimir Putyin, válaszul Zelenszkij javaslatára, kész Minszkbe küldeni egy orosz delegációt a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és az elnöki adminisztráció képviselőinek szintjén, hogy tárgyaljon az ukrán delegációval" - tette hozzá.

Az orosz elnöki szóvivő később arról számolt be, hogy az ukrán fél előbb Minszk helyett Varsót javasolta a tárgyalások helyszínéül, majd felfüggesztette a kapcsolatot.

15.50 Zelenszkij felszólította Putyint, hogy üljenek le tárgyalni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken videóüzenetben arra szólította fel Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy üljenek le tárgyalni, és vessenek véget a vérontásnak.

"Ismételten az Oroszországi Föderáció elnökéhez szeretnék fordulni. Harcok folynak Ukrajna-szerte. Üljünk tárgyalóasztalhoz, vessünk véget annak, hogy emberek halnak meg!" - mondta Zelenszkij orosz nyelven.

Ezután az elnök az ukrán fegyveres erőkhöz intézte szavait. "Álljatok helyt keményen! Ti vagytok minden, ami megvédi államunkat" - hangsúlyozta.

15.30. Már Kijevben vannak az oroszok, az elnök nem hagyja el a fővárost

Elérték az ukrán fővárost az orosz erők. A BBC videóján látszik, ahogy az orosz csapatok már Kijev északi körzetében vannak, ahogy a katonai járművek egyre beljebb jutnak a városban. Közben a lakosság készül a harcokra, a belügyminisztérium közlése szerint 18 ezer gépfegyvert osztottak ki Kijevben az önkénteseknek. A BBC helyszíni tudósításában megszólaltatta például Petro Porosenko korábbi elnököt, aki állig felfegyverzett emberei között arról beszélt, hogy marad, és kész fegyverrel is harcolni az oroszok ellen. Mint kiderült Kalasnyikovokkal is fel vannak szerelkezve. A BBC szerint ukrán tankok is bevonultak Kijevbe.

Volodimir Zelenszkij is üzent: tudja, hogy ő az első számú célpontja az oroszoknak, s a családja a kettes szám. Ám ő továbbra is Kijevben van, nem szándékozik elmenekülni onnan, miként a családja sem hagyja el Ukrajnát (bár ők nem a fővárosban tartózkodnak).

15. 25. Ukrán munkavállalóknak segít több magyar cég is

A Magyarországon dolgozó ukránok és munkaadóik kapcsolattartását segíti ingyenes kommunikációs felület biztosításával két  magyar cég is, egy másik vállalkozás pedig az Ukrajnában élő informatikai szakembereknek kínál távmunkát, tekintettel az ukrán háborús helyzetre.

13.10. Magyarország gyorsítottan engedi át a segélyszállítmányokat

Megtartotta első ülését a külügyi koordinációs operatív törzs – számolt be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Facebook-bejegyzésében  tudatta, hogy a testület az elsők között hozott döntés arról, hogy teljesítik az ukrán vezetés kérését, és a lehető leggyorsabban engedik át az Ukrajnába irányuló humanitárius szállítmányokat.

Kitért a határhelyzetre is, arról számolt be, hogy mind az öt magyar oldali áteresztő pont teljes kapacitással működik, ugyanakkor az ukrán kilépő oldalon továbbra is jelentős a torlódás, több kilométeres gépkocsi oszlopokról érkeztek jelentések.

A menekültek egyébként gond nélkül juthatnak be Magyarországra: ugyanis – mint korábban mi is beszámoltunk róla –, már éjjel megszületett és hatályba is lépett az a kormányrendelet, amely  lehetővé teszi, hogy az Ukrajna területéről érkezett ukrán állampolgárokat, valamint az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat ideiglenes védelemre jogosultként ismerjék el. Ez pedig azt jelenti, hogy a menedékkérelmet – ellentétben más országok polgáraival – benyújthatják Magyarország területén is. 

13.00. Pekingben megértik az oroszokat

A pekingi kormány szóvivője azt mondta: tiszteletben tartják minden ország területi sérthetetlenségét, de megértik Oroszország biztonsági aggodalmait is. Wang Wenbin hozzátette: Kína továbbra is legitim államként ismeri el Ukrajnát, és úgy véli, hogy a politikai megoldás ajtaja még mindig nem zárult be, de nem tett javaslatot arra, hogy miként folytatódhatna a párbeszéd. Azt sem említette, vajon Peking elismeri-e önálló államként a két szakadár kelet-ukrajnai „népköztársaságot”. A BBC tudósítója megkérdezte a kínai kormányszóvivőt: mi a véleménye arról, hogy Biden amerikai elnök azt mondta, bemocskolódik azoknak az országoknak a jó híre, amelyek nem ítélik el az Ukrajna elleni orosz agressziót? Wang erre azt válaszolta, hogy azoknak az országoknak a jóhírén esik folt, amelyek az emberi jogok védelmére hivatkozva beavatkoznak más államok belügyeibe. Majd hozzátette még, hogy az Egyesült Államok 2011 óta több, mint száz szankciót léptetett életbe Oroszország ellen, de nem ért vele semmit, csak szenvedést okozott.

12.50. Lavrov: Ukrajna nem demokrácia

Rakétatámadás érte Kijevtől észak-nyugatra, Bucha lakónegyedeit. Ukrán közlés szerint az oroszok már a főváros északi peremkerületeibe is betörtek.

Az ENSZ legújabb jelentése arról számol be, hogy legalább 127 civil áldozata van már az orosz bombázásoknak és rakéta támadásoknak. 25-en életüket vesztették. 102 ember pedig megsebesült.

„Az ukrán nép lehetőséget kapott arra, hogy a saját jövőjéről döntsön.” Így magyarázta az orosz külügyminiszter a szomszédos ország elleni katonai inváziót. Szergej Lavrov moszkvai sajtóértekezletén visszautasította, hogy Oroszországnak nem volt joga megtámadni Ukrajnát és ehelyett a Nyugat beavatkozásait emlegette a volt Jugoszláviában, Líbiában, valamint Szíriában. Lavrov szerint a demokrácia védelmében történt nyugati fellépések mindig több ezres emberáldozattal jártak. Az orosz külügyminiszter szerint a hadműveletek célja Ukrajna lefegyverzése. Arra a kérdésre, hogy miért akar Oroszország megdönteni egy demokratikus államvezetést, azt válaszolta, hogy Ukrajna nem demokrácia. Példaként azt emlegette, miként bánt a kijevi vezetés az ország keleti részében élő orosz nemzeti kisebbséggel. Lavrov előzőleg a kelet-ukrajnai szakadárok vezetőivel tárgyalt Moszkvában.   

Kína változatlanul nem hajlandó elítélni az Ukrajna elleni orosz inváziót.

12.30. Csak átmeneti és elenyésző a megnőtt csernobili sugárzás

Sem a szarkofág, sem a kiégett üzemanyagtároló nem sérült meg a csernobili harcokban, amikor tegnap a behatoló orosz hadsereg átvette az irányítást Csernobil felett. Erről az Ukrán Atomenergetikai Ellenőrző Hatóság számolt be, miután riadalmat keltett, hogy a mérések szerint megnőtt a sugárzás a térségben. A Telex által kiszúrt  közlemény tudatja: a megnövekedett gammasugárzás oka csupán az, hogy a zónán nagyszámú és nagy tömegű katonai nehézgépjármű haladt át, amelyek felkavarták a földben lerakódott radioaktív port. A magas sugárzás a háborús légszennyezés következménye, de csak lokális és átmeneti. Az ukrán hatóságok erről a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is tájékoztatták.

12.15 Donald Tusk bírálta a magyar kormányt a kemény szankciók akadályozása miatt

"Ebben a háborúban minden valóságos: Putyin őrülete és brutalitása, az ukrán áldozatok, a Kijevre hulló bombák. Csak a szankcióink nem igaziak. Szégyelljék magukat azok az EU-s kormányok, amelyek blokkolták a határozott döntéseket (Németország, Magyarország, Olaszország)” – írta Twitter-oldalán Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke, az Európai Néppárt elnöke.

11.10. Moszkvai közlemények

Csernobilt azért foglalták el mert meg akarták akadályozni, hogy ukrán nacionalisták, vagy más terroristák nukleáris provokációhoz használják az atomerőművet. Egyebek közt ez áll a moszkvai védelmi minisztérium legújabb közleményében. Az oroszok azt is bejelentették, hogy folyamatosan ellenőrzik az erőmű állapotát és a sugárzás normális szintű. Az ukránok viszont az erőmű feletti ellenőrzés elvesztése után arról számoltak be, hogy Csernobilban emelkedik a radioaktivitás.

Moszkvai közlés szerint csapataik a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck környékén előre nyomulnak. Azt is bejelentették, hogy 150 ukrán katona megadta magát, miközben több tucat katonai célpont, valamint jármű megsemmisült.

Ezzel szemben az ukrán hatóságok a Facebook-on azt jelentették, hogy csapataik tartják a frontot Luhanszkban és Donyeckben, máshol pedig sikeresen visszaszorították a támadókat.

Az orosz hatóságok azonnali hatállyal kitiltottak minden brit érdekeltségű légitársaságot az ország légteréből. A lépés válasz arra, hogy tegnap a brit kormány megtiltotta az orosz Aeroflot légitársaságnak, hogy gépei leszálljanak Nagy-Britanniában.

10.50. Már Kijev külvárosában harcolnak

Az ukrán hadsereg Twitter üzenetben szólított fel mindenkit, hogy azonnal jelentkezzen önkéntes katonai szolgálatra. Már nincs korhatár, bárki jelentkezhet, elég, ha bemutatja az útlevelét és a személyi azonosító számát.

Közben már orosz katonák harcolnak Kijev egyik külvárosában Obolonban, amely mindössze csak kilenc kilométerre van a városközponttól és az ott lévő parlament épületétől. A hírt az ukránok közölték, és nyugati források is megerősítették. A hatóságok arra biztatják az embereket, hogy készítsenek „Molotov-koktélokat” és ezekkel a robbanó palackokkal harcoljanak az orosz katonák ellen. Ugyanakkor az ukrán belügyminisztérium azt jelentette, hogy elmúlt 24 órában az oroszok 33 polgári célpontot támadtak az ország különböző pontjain.

A brit védelmi miniszter az angol rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy bár London nem akar európai háborút, de minden lehetséges módon és eszközzel támogatja az ukránokat. Ben Wallace kijelentette, a NATO azért nem hirdet repülési tilalmat Ukrajna légterében, mert akkor a Nyugat harci gépei közvetlenül összecsapnának az orosz légierővel és ez közvetlen háborút jelentene Oroszországgal.

Előzmények

Tegnap az első ötven percben orosz haderő megsemmisítette az ukrán légvédelmi, telekommunikációs és hírszerzési lehetőségeket, a következő három órában megsemmisült az ukrán haditengerészet és az ukrán légierő, még a földön. Ezután elindultak az orosz páncélos erők kemény– 30-40 kilométer/órás – tempót diktálva – foglalta össze portálunknak az első háborús napot Tarjányi Péter. A villámháború stratégiáját követik, ami azt jelenti, hogy a nagyvárosokat és településeket elkerülik, („úgy képzelje el, mint amikor kidől egy vödör víz, ahogy az szétfolyik, kikerüli az ott álló sámlit”), csak körbefolyják, s mennek tovább, nem bocsátkoznak városi harcokba. Az orosz hadsereg próbálja tartani az első néhány óra tempóját, s minél hamarabb haladni akar Közép-Ukrajna és a főváros, Kijev irányába. Merthogy Kijevet akarja elfoglalni. A szándék az, hogy egy bábkormányt ütessenek a jelenlegi vezetés helyére, s ezzel elérjék, hogy az ukrán hadsereg letegye a hűségesküt, s kérjék a fegyverszünetet.

A másik oldalon az ukrán haderő próbál lassítani. Kettős a stratégiájuk: egyrészt lassítani az orosz haderőt, közben információkat gyűjteni, ugyanakkor próbálnak mélységben, az orosz haderő előtt 90-100 kilométerre védelmi vonalat kiépíteni, és olyan helyzetet teremteni, hogy ezeket a páncélos ékeket meg lehessen állítani és válaszcsapást lehessen mérni.

Sokkal több a halott, és jóval komolyabb veszteségek érték a haderőt, mint ami a hivatalos közlésekben szerepel. De ugyanez a helyzet az oroszoknál is – mondta Tarjányi Péter. 

A következő órákban a szakértő szerint az várható – már ha az ukrán stratégia működik –, hogy lesz ukrán ellencsapás. Azt nem lehet tudni, hogy ez sikeres lesz-e. Arra is lehet számítani, hogy az orosz haderő bekeríti Kijevet, s ma este-holnap délelőtt ott vagy harcok lesznek, vagy a főváros megadja magát.

A szankciók mértékével Tarjányi elégedetlen, bár – mint rámutat – még nem vagyunk a végén. Mindaddig – s erről a német kancellár is beszélt – , amíg a Nyugat nem veszi tudomásul, hogy a szankciók akkor hatásosak igazán, ha azok úgy fájnak Oroszországnak, hogy közben nekünk is óhatatlanul fájniuk kell, amíg kényelmesen állunk ezekhez a szankciókhoz – nos, mindaddig Oroszország nem fog felhagyni az agresszióval. Mint ahogy történt 2014-ben és azóta. Moszkvának ugyan fájtak a szankciók, de közben azért fel tudott készülni egy háborúra. „Ha ez marad az irány, akkor Oroszország el fogja érni a céljait. Putyin ismét azt tehet a nyugati országokkal, amit akar” – vázol fel egy nagyon rossz forgatókönyvet Tarjányi Péter. Aki szerint „ez növelné Oroszország éhségét, s azt bizonyítaná minden hatalomnak, hogy lehet packázni a nyugati társadalmakkal”.

Drámai ukrán üzenet

„Ma reggel egyedül védjük meg államunkat. Miként tegnap, a világ legerősebb hatalmai is messziről figyelnek...Meggyőzték Oroszországot a tegnapi szankciók? Halljuk a légterünkben és látjuk a földünkön, hogy ez nem volt elég” – ezzel az üzenettel fordult hazája és a világ felé az orosz-ukrán háború második napjának reggelén videóüzenetében Volodimir Zelenszki ukrán elnök. A világ pedig fogadkozik, hogy segítenek a megtámadott Ukrajnának.

Vlagyimir Putyin valódi célja az Ukrajna elleni agresszióval elsősorban a jelenlegi nyugatbarát ukrán kormány megdöntése, s helyére egy oroszbarát „bábkormány” hatalomra juttatása. Antony Blinken amerikai külügyminiszter is ez utóbbiról beszélt magyar idő szerint éjszaka, kifejtve: az orosz terv része, hogy megtámadják a fővárost, Kijevet és más ukrán nagyvárosokat, s többlépcsős támadást indítanak az ország ellen az északi, keleti és déli határ felől.

Az első nap áldozatai

A harcok első napján 137 ukrán áldozatról szólnak a hírek. A legfrissebb összesítések, fejlemények szerint éjszaka Kijevben több robbanás volt, és az ukrán légierő megsemmisített egy orosz repülőgépet. Ukrán közlések szerint az orosz csapatok már harminc kilométerre voltak a hajnali órákban a fővárostól. Az ország egész területén frontharcok zajlanak, a legsúlyosabbakat az ország keleti felében fekvő Harkov környékéről jelentették, de északon és a Fekete-tenger mentén fekvő fontos kikötőváros, Odessza környékén folynak. Tegnap késő este az orosz erők elfoglalták Csernobilt, ezzel a kezükre került az atomerőmű máig radioaktív maradványa.

A CNN térképe mutatja, hogy hol érték a támadások az ukrán területeket, s hol voltak nagyobb robbanások.

Így támadnak az oroszok

Megrendítő videó került fel a YouTube-ra, ami megmutatja az ukrán ellenállás dühét: egy rádióbeszélgetésben egy orosz hadihajó figyelmezteti az ukrán védelmet, hogy adják meg magukat, különben lőni fognak. Az ukrán válasz lakonikusan rövid volt: „baszódjatok meg!”. Utána indult is a támadás, ami 13 halálos ukrán áldozatot követelt.

Százezrek menekülnek

Ukrajnából tízezer számra menekülnek az emberek, egy részük az ország nyugati, biztonságosabbnak tartott részeire, mások a határokon túlra, elsősorban Lengyelországba és Romániába tartanak. A menekülthullám már csütörtökön este elérte a magyar határt is, ahova elsősorban kárpátaljai magyarok jönnek – sokan az üzemanyag hiányában gyalog –, de sok közöttük az ukrán is. Gyerekes családok, valamint főleg olyan férfiak érkeznek, akik a katonai behívó elől menekülnek el. Ukrajnában ugyanis elrendelték a 18-60 éves tartalékok behívását is. 

Belépésük Magyarországra immár könnyű, tegnap már megjelent és hatályba is lépett a kormányrendelet, amely felmentést ad a menekülteket sújtó korábbi szabályozás alól, s lehetővé teszi a számukra, hogy ne a határon túli valamely magyar konzulátuson nyújtsanak be menekült-kérelmet, hanem megtehessék ezt magyar földön is.

Megrendítő képek, videók és a közösségi médiában található bejegyzések mutatják a helyzet drámai emberi oldalát: kisgyerekes családok, idősek, fiatalok pakolják össze az életüket és menekülnek az ismeretlenbe. Akik maradnak, azok próbálnak menedéket keresni, óvóhelyeken, metróállomásokon.

Újabb európai szankciók... de

Közben újabb szankciókat jelentettek be Oroszország ellen.

Az Európai Unió hajnalban véget ért csúcsértekezletén egyhangúan elítélték az orosz agressziót, amit egyébként Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltett videóban is csak „háborús lépésnek” titulált, s amit Ursula von der Leyen „nem kiprovokált, szörnyű támadásként” jellemzett. A szankciókat pénteken ismertetik majd, miután jóváhagyják azokat. Az MTI jelentése szerint a büntető intézkedések a pénzügyi szektorra, az energia- és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.

Ugyanakkor az már most kiderült, hogy az Európai Unió tagállamai között nem született meg a szükséges egyhangú egyetértés abban, hogy kizárják Oroszországot a nemzetközi banki „üzenetküldő” SWIFT-rendszerből. Ez ugyanis annyit jelentene, hogy az orosz bankrendszert elvágnák a globális bankrendszertől. Ezt több tagállam ellenezte, mondván, hogy a SWIFT-en keresztül bonyolítják az energiaimport-kifizetéseket. Mindenesetre Orbán videó-bejelentkezésének két fő mondandója volt: az egyik az energiaellátás biztonságának hangsúlyozása, a másik pedig, hogy nem engedik Magyarországot belerángatni a háborúba.

Az USA is tovább lépett

Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy – a világ hét legfejlettebb országának, a G7-nek a vezetőivel egyeztetve – jelentősen korlátozzák az oroszokat abban, hogy dollárban, euróban, fontban, vagy yenben kereskedjenek. Az Egyesült Államok ezen túl, szigorú korlátozásokat vezetett be orosz bankokkal, köztük az egyik legnagyobb orosz pénzintézettel szemben. Az amerikai büntetőintézkedések egyik központi eleme Oroszország elzárása a legfejlettebb technológiáktól, ami – amerikai szándék szerint – komoly problémákat okozhat az orosz katonai és űrágazat számára. Új elemként nem csak oroszországi célpontjai vannak az új amerikai szankcióknak, a Putyin kvázi csatlósaként funkcionáló Belarusz érdekeltségeket, személyeket is sújtanak.

Ma a rendkívüli NATO-csúcson újabb lépésekről születhetnek döntések. Előtte Emmanuel Macron francia elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, akit kért a támadás leállítására. Macron szerint a beszélgetés „őszinte, közvetlen, gyors” volt.

Brutálisan leverik a tüntetéseket Oroszországban

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a CNN Oroszországban és Ukrajnában február első felében végzett közvélemény-kutatásából is kiderült, Oroszországban nagyon csökkent a háború támogatottsága. A felmérésben ugyanis az oroszoknak csak az 50 százaléka mondta helyesnek, ha Oroszország katonai erővel próbálná megakadályozni Ukrajna NATO-csatlakozását. A kérdésre, vajon helyes lenne-e, ha katonai erővel erőszakolnák ki Oroszország és Ukrajna egyesülését, a harmaduk (36 százalék) mondott igent. Nos, ez meg is látszott a tegnap este Oroszország-szerte kirobbant tüntetéseken. Ezerszám vettek részt a háborúellenes demonstráción, amelyen százszám tartóztatták le az embereket.

Nemcsak Oroszországban, világszerte voltak tüntetések. Budapesten ezrek jelentek meg az orosz nagykövetség előtt, s hasonló megmozdulások voltak a világ számos más nagyvárosában, köztük az amerikai fővárosban, Rómában, Londonban.