A vírusmutánsoknál nagyságrendileg nagyobb baj az oltáselleneség

– Miért nem kötelező a védőoltás a SARS-CoV-2 ellen?

– Én azt mondanám, azért, mert demokráciában élünk. A demokrácia azon alapul, hogy olyan értelmes embereknek a közössége, akik föl tudják mérni, hogy milyen igényeik és milyen szabadságfokuk van, és ennek megfelelően élnek. A praktikus válaszom pedig kérdéssel kezdődik: miért büntetik meg azokat, akik részegen vezetnek, miért büntetik meg azokat, akik 200 kilométer/órával mennek az utakon? Azért, mert ezek az egyének veszélyeztetik a saját, és mások életét. Tehát ők nem elég értelmesek ahhoz, hogy reguláció nélkül betartsák az együttélés szabályait. Ha ezt veszi alapul, akkor azt, aki nem oltatja be magát, ugyanígy meg lehetne büntetni, mert veszélyezteti a saját, és mások életét. Valamilyen oknál fogva nem ezt csináljuk.

– És miért nem lehet kötelezővé tenni?

– Lehet.

– Lehetne?

– Az a helyzet, hogy lehetne. Miért lehet kötelezővé tenni a BCG meg a tetanusz oltást és a többit? A gyerekek az első három évük során kapnak vagy 20 oltást, mert a társdalom elfogadta, hogy ezzel lehet a gyerekhalandóságot csökkenteni, és ez kell ahhoz, hogy egészséges legyen a gyerek. Ehhez képest, civilizált országokban emberek nem akarnak maszkot viselni, felháborodnak azon, hogy csak az oltási kártyával engedik be őket a kocsmába. Egyébként nagyon helyes, hogy csak az oltási kártyával engedik be őket a kocsmába. A pénzbüntetés meg a kötelező oltás mellett, az lenne a leghatásosabb fegyver, ha nem engednék be a kocsmába, a moziba, fölszállni a buszra azt, aki nincs valaki beoltva.

– Mi ez a lázadás az oltás ellen? Tüntetések, demonstrációk vannak ebben az ügyben nagyon sok helyen…

– Az emberi hülyeség. A demokrácia azért életképtelen, mert az emberek egy része szellemileg nem alkalmas arra, hogy demokráciában éljen. Ezeknek Putyin, Sztálin, Hitler kell, aki rohadt erőszakosan rákényszeríti őket. Az összes ilyen embert el kellene küldeni Észak-Koreába, ott jól éreznék magukat.

– Vannak, akik – betegségükből adódóan – nem vehetik fel az oltást, és itt többnyire az autoimmun betegségekkel küzdőkre szoktak hivatkozni…

– Ez nem egészen így van, mert akik például betegségük miatt nem vehetik fel, azok például a B-sejtes leukémiában szenvedők. A szervátültetettek és az autoimmun betegek fölvehetik az oltást, csak nem biztos, hogy kialakít bennük védettséget. Ez egy más kérdés. De Magyarországon arról senki nem beszél – pedig borzasztóan fontos dolog –, hogy létezik a passzív immunizálás. Ez azt jelenti, hogy az illetőt nem védőoltással védjük meg, hanem a más élőlényekben kialakult ellenanyagot készen adjuk a számukra. Csak egy példa erre: ha valaki balesetet szenvedett, akkor adnak neki egy tetanusz injekciót. Ezt a tetanusz ellenanyagot szarvasmarhában vagy lóban, másban „gyártották”, és készen adják az illetőnek, mert ha a tetanusszal egy időben próbálnák immunizálni, akkor mire az immunitás kialakulna nála, addigra meghalna. Tehát a kész ellenanyagot adják be. Hála a molekuláris biológiai technológiának laboratóriumban elő lehet állítani olyan kész koronavírus ellenanyagot, amilyet senki nem csinál. Tonnaszámra lehet ipari méretekben előállítani, és ez hozzáférhető. Egyetlen baj van vele, hogy baromi drága. Ebből egy injekció körülbelül nyolcvan-százezer forint. Emiatt nem beszélünk róla. Holott az összes szervátültetettet, az összes daganatos beteget, az összes autoimmun beteget ezzel védetté lehetne tenni. Ráadásul most már olyan is van ebből az ellenanyagból, amelyik nem csak ezzel a koronavírussal szemben védené meg őket, hanem még a következő, meg az azután következő koronavírussal szemben is, mert úgynevezett széles spektrumú. Gyakorlatilag mindenféle koronavírussal szemben véd. Ez tehát létezik, de egyszerűen anyagi okai vannak, hogy ezt nem adják mindenkinek, akinek szüksége lenne rá. Ami pedig az autoimmun és a szervátültetett betegeket illeti, náluk igazán indokolt a harmadik oltás. Amerikai kísérletekből lehet tudni, hogy akik megkapják a harmadik Pfizert, azokban jelentősen javul a védettség. A szervátültetetteknél a harmadik oltás tíz-húsz-szoros ellenanyagszint-növekedést okoz.

– Tulajdonképpen mi kell ahhoz, hogy megállítsuk – ha legyőzni nem is tudjuk még – a koronavírus-járványt, hiszen újabb és újabb mutációk jelennek meg?

– Azt, hogy újabb és újabb mutációk jönnek, én a legkisebb veszélynek érzem. Ennél sokkal nagyobb baj az oltásellenesség. Nagyságrendileg nagyobb baj. Lehet, hogy tévedek, az idő majd bizonyítani fogja, hogy nekem van igazam, vagy nem, de az az érzésem, hogy ez a vírus ezekkel a kappa, lambda mutációkkal körülbelül eljut odáig, ameddig el tud jutni. Ennél fertőzőbb variánsok már nem nagyon hiszem, hogy ki tudnak alakulni. Ez az én egyéni véleményem, ezt a szakértők többsége nem osztja. Ugye, itt két fehérje kölcsönhatásáról van szó. A vírusnak van ez a bizonyos S fehérjéje, nekünk meg van az ACE2 fehérjénk, és a két fehérje minél erősebben köti egymást, annál fertőzőbb a vírus. Egy ilyen fehérje-fehérje kölcsönhatásnak megvan a maga határa, tehát akármilyen rettenetesen erőssé nem tud alakulni. Már csak azért sem, mert ennek az S fehérjének a mutációi nem zavarhatják a fehérjének a tekeredését. Egy olyan szerkezetet képzeljünk el, amelyiknek van  2-3-4 stabil állapota, tehát át tud tekeredni az egyikből a másikba. Leginkább egy összehajthatós biciklire gondoljunk. Ennek a szerkezetét nem lehet korlátlanul változtatni, mert egy idő után a tekeredéssel, az összerakódással interferálni fog. Én erre bazírozva merem azt mondani, hogy ennél sokkal fertőzőbb mutációk nem valószínű, hogy lesznek. Lehet, hogy kétszer-háromszor fertőzőbb lesz, de olyan rettenetesen sok változatosságot nem várnék.

– Tehát az elnevezésükben nem megyünk végig a görög abc-n…

– Elmehetünk, mert újabb és újabb mutánsok folyamatosan megjelennek, de ezek nem lesznek veszedelmesebbek az eredetinél. Egy másik kérdés az, hogy feltűnnek-e olyan újabb mutánsok, amelyekkel szemben a korábbi védettség nem elég. Ez másik tészta. Az egyik tehát, hogy mennyire ragályos a vírus, a másik, hogy mennyire véd ellene a korábbi ellenanyag. Ez utóbbiban lehet, hogy lesz még egy-két újdonság. A helyzet viszont az, hogy ezt a messenger (mRNS) alapú vakcinát hetek alatt meg lehet csinálni a legújabb variánsra is. Ez azt jelenti, hogyha ez tényleg fölmerül, akkor viszonylag rövid időn belül elő lehet állítani azt a vakcinát, amelyik ez ellen ugyanolyan hatásos.

– Az országok egyesével fel tudják venni a vírussal a versenyt, vagy jobb lenne valami közös fellépés, mondjuk legalább európai szinten?

– Az idáig is kiderült, hogy az európai védekezés szuper, mert, ha belegondol, nagyképűen azt mondtuk, hogy mi magyarok vagyunk a világbajnokok, aztán kiderült, hogy előállítottunk egymillió embert, aki ugyan be van oltva, de nincs védettsége. Ezzel szemben azok az országok, amelyek a „gonosz Brüsszel” hatása alatt állnak, most már ott tartanak, hogy tíz-húsz százalékkal több ember van beoltva, mint nálunk. Tehát az őszi járvány idejére az ő populációjuk sokkal közelebb áll majd a nyájimmunitáshoz, mint a mienk.

– Közben beindult az utazás, más kontinensről is hozhatnak haza fertőzést az emberek, nem?

– Ez eddig is ment, legfeljebb nem ilyen skálán. Mert, ha belegondol, ugyan le voltak zárva a határok, de azért jött az olasz paradicsom, a spanyol sárgadinnye, meg Kínából is jöttek folyamatosan a repülőgépek, a nagy hajók. A lezárás az átlagembert érintette, de nem az áruszállítást. A vírusnak pedig teljesen mindegy, hogy egy sofőrt fertőz meg, vagy egy turistát. Én emlékszem arra, hogy olyan lezárás volt, hogy ember nem mehet át a határon, és itt, Szeged környékén, két határátlépőnél is lehetett látni, hogy hat-nyolc kilométeres sorban álltak ott az emberek, mert baromi nehéz volt átjutni. És azok az emberek, akik a kocsijukban ülve vártak arra, hogy átmenjenek a határon, nyilván bementek a boltba egy kis üdítőért, ezért, azért. Tehát jól le voltunk zárva, és közben baromi jól terjesztettük a vírust.

– Ön szerint tulajdonképpen mikorra érhetünk ennek a vírus-dolognak a végére?

– Ezt nehéz megmondani. Különféle paramétereket kell figyelembe venni. A legfontosabb a halálozások száma. Azt hiszem, hogy a jövő év közepére elérjük azt, hogy szerte a világon a veszélyeztetett korosztályok be lesznek oltva. Még Afrikában is. Hála Bill Gatesnek, az ENSZ-nek, az EU-nak meg másoknak, például az AstraZeneca összes oltását gyakorlatilag már odaadtuk a szegény országoknak. Az indiaiak is elő tudnak állítani évente 2 milliárd adagot, a kínaiak is ugyanannyit, és az EU, meg az USA gyárai is 2-4 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy egy éven belül lesz annyi védőoltás, amivel a Föld lakosságának a felét beoltják, és, ahogy nálunk nagyon ritkán halnak bele a gyerekek ebbe a fertőzésbe, Afrikában se fognak sokan meghalni, mert fiatalok. Ott húsz olyan ország van, ahol a lakosság átlagéletkora 16-19 év között mozog, nem haladja meg a 20 évet. Ha ott egy 60-70 éves ember meghal, mindenki „természetesnek” tartja. Nyilvánvaló, hogy a halálozások száma drasztikusan le fog csökkenni, ha az idős lakosság túlnyomó része, 80-90 százaléka be lesz oltva. Ha így lesz, akkor a legrosszabb esetben tized annyi lesz a halott, mint tavaly volt. Magyarországon a legrosszabb időszakban napi 300 ember halt meg a koronavírus fertőzésben. A normális halálozási ráta naponta 300-350 körül van. Tehát, ha a 300 halottat lecsökkentjük a tizedére, akkor az 30 embert jelent. Ez a naponta amúgy is „normál” elhalálozó 350 ember mellett már nem olyan sok. Ha nincsen halálozás, akkor a következő tétel, hogy hány ember kerül kórházba. Ebből a szempontból már nem állunk ennyire jól, mert, ha azt számolja, hogy Magyarországon a lakosság 35 százaléka még nincs beoltva, és jelentős részük még éppen aktív dolgozó. Ők azok az emberek, akik potenciálisan kórházba kerülnek, és kikerülnek a munkából. Ennek pedig gazdasági szempontból van jelentősége.

– Mégis, azért a jövő év fele körül már viszonylag megnyugodhatunk a járvány miatt?

– Hát, majd meglátjuk. Ez a vírus már jónéhány meglepetést okozott, ezért én nagyon óvatosan merek becsléseket mondani a jövőt illetően. Mert nincs kizárva, hogy nincs a tarsolyában egy-két aduász, amivel meg tud lepni bennünket. De a pakliba az is belefér, hogy szinte egyik napról a másikra eltűnik. Megint arról van szó, hogyha ennek a vírusnak előkerül egy olyan mutánsa, ami ugyan sűrűbben fertőz, mint a korábbiak, de ez a mutáns nagyon gyenge betegséget okoz, akkor ettől kezdve, ezzel a vírussal senki nem fog foglalkozni. Mert akkor az tényleg egy ilyen „hapci” vírus lesz. Magyarországon ezen kívül a koronavíruson kívül még van másik négy, amelyik minden évben megfertőz egy csomó embert, de senki nem foglalkozik vele, és a szakértőkön kívül senki nem is tudja, hogy létezik. Most az, hogy ilyen koronavírus négy van, vagy öt, ki a fenét érdekel? Attól a pillanattól kezdve, ha az emberek nem halnak bele, nem kerülnek miatta kórházba, senkit nem érdekel. És ez is benne van még a lehetőségek között. Nagyon komoly esély nincs rá, de előfordulhat.