Aki békét akar, nem a Fidesszel, hanem tőlük tart

Legalábbis ezt támasztja alá a Policy Solutions legújabb kutatása, amely Ukrajna támogatása mellett, a magyar társadalom háborúval kapcsolatos félelmeit vizsgálta. Kiderült, hogy hiába égettek el milliárdokat propagandára, a kutatás megállapításai szerint csökkentek a magyarok háborúval kapcsolatos félelmei. A „Ne hagyjuk, hogy Brüsszel belesodorja Magyarországot a háborúba” jellegű mondatoknak már jóval kevesebb a hatása, mint akár csak két évvel ezelőtt. A Policy Solutions kutatása szerint 2025 őszén a magyarok fele nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy Magyarország belesodródhat az orosz-ukrán háborúba, és 46 százalék volt azok aránya, akik valamilyen mértékben tartottak ettől. A magyar társadalom tehát megosztott a háborús veszély értékelésében, de már enyhe többségben vannak azok, akik nem aggódnak, hogy Magyarország háborúba sodródna. Ez mérhető elmozdulás, hiszen két évvel ezelőtt, 2023-ban még a válaszadók közel 60 százaléka tartott attól, hogy Magyarország belesodródhat a háborúba, ám ez az arány 2024-ben 49 százalékra, 2025 őszén pedig további 3 százalékponttal csökkent.

Nem tűnik tehát hatásosnak a kormány háborús riogatása, mint ahogy az sem jött be a Fidesznek, amit az elmúlt években hangoztattak, vagyis, hogy az amerikai elnök „egy nap alatt” békét teremt. Donald Trump január óta van hivatalban, s bár valóban tett lépéseket, hogy befejeződjék az oroszok ukrajnai háborúja, ez irányú törekvései eddig nem jártak sikerrel. 

Ebből a megközelítésből érdemes emlékeztetni arra, hogy Orbán és a Fidesz politikusai rendre Brüsszelt teszik felelőssé a háború elhúzódásáért, miközben arra gyakorlatilag egyetlen szót sem vesztegetnek, hogy a háborút Putyin és Oroszország kezdte, s a legtisztességesebben úgy érhetne véget, ha abbahagynák a lakóházak, kórházak, iskolák bombázását, vagyis a polgári lakosság módszeres irtását, és kivonulnának a megszállt ukrán területekről. Orbán, aki rendre azt hangoztatja, hogy béke kellene, bár nem mondja ki, de utal arra, hogy mindezt miként képzeli el. Úgy, hogy az Európai Unió és az USA ne támogassa Ukrajnát pénzzel és fegyverrel, vagyis, hagyja magukra az ukránokat, hogy Putyinék a számukra a mostaninál kedvesebb, oroszbarát kormányt ültethessenek az ukrán nép nyakára. Ezt jelenti gyakorlatilag Orbán békevágya, aki – még emlékszük rá – nem volt mindig ennyire elnéző az oroszokkal szemben. És itt nemcsak arra gondolunk, hogy 1989 június 16-án a Hősök terén „kizavarta” az országból az akkor már javában hazafelé masírozó oroszokat, hanem még 2007-ben, a Fidesz 19. születésnapján – akkor már túl volt első miniszterelnöki ciklusán – is az orosz befolyástól óvta a fiatalokat. „Mit tudunk mi üzenni innen a jövőnek, a nálunk fiatalabbaknak? Nos, hát először is azt, hogy mi nem azért mutattunk ajtót bizonyos dolgoknak, hogy most meg visszajöjjenek az ablakon. Tehát mi az ajtót a nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak, meg a kommunizmusnak ajtót mutattunk. És azt üzenjük a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy mindez visszamásszon az ablakon... Mint a Nyugat új generációja, üzenetünk a nálunk fiatalabbaknak az, hogy ragaszkodjanak a nyugati típusú Magyarországhoz, ne hagyják, hogy letérjünk erről az útról. Hogy szeressék, hogy Magyarország nyugati ország, amely hisz az emberek szabad akaratában és a kölcsönös felelősségvállalásban. Az olaj keletről jöhet, de a szabadság mindig nyugatról jön. A demokráciát pedig nem lehet felülről irányítani – csak az emberek szívéből nőhet ki.” 

Ezt mondta Orbán Viktor 2007 március 30-án a Fidesz 19 születésnapján, s jó volna tudni, hogy az egy ideje ennek az ellenkezőjét hirdető miniszterelnök és pártjának többi vezetői ma mit gondolnak ezekről a gondolatokról. Már csak azért is, mert egyre többen látják, hogy aki békét akar, nem velük, hanem tőlük tart.