Amerikából jöttek…
Hétfőn tudtuk meg Nagy Mártontól, hogy Magyarország kormánya jelentősen megemeli a 2025. évi költségvetési hiánycélt, amelyet eredetileg 3,7 százalékra terveztek. Aztán egy korábbi bejelentés szerint az idei hiány 4,1 százalék lett volna, míg jövőre 3,7 százalékra csökkenhetett volna. A kormánynak ez ismét nem sikerült. Ezt a célt módosították: az idei és a 2026. évi költségvetési tervben is 5,0 százalékra emelik. És azt is közölte a miniszter, hogy zárolják az általános tartalékokat – mintegy 192 milliárd forint nagyságrendben – és megduplázzák a bankadót, ami további 185 milliárdot hozhat a költségvetésnek. Ez utóbbi intézkedésnek megvannak a „kijelölt” vesztesei: a vállalkozói közösség és a lakosság.
Megjegyzések:
- Mindenképpen figyelemre méltó, hogy az Amerikai Egyesült Államokból sildes Trump-sapkában hazatérő csúcsdelegáció egyik tagja – a nemzetgazdasági miniszter – már a hét első munkanapján bejelentette, hogy idén nem tartható sem az eredeti (3,7 százalék), sem a korrigált (4,1 százalék) költségvetési hiánycél, helyette barátkozzunk meg az 5,0 százalékos értékkel. Nem bocsátkozom találgatásokba, de bennem csak felmerül a kérdés, hogy az USA által biztosított úgynevezett „pénzügyi védőpajzs” és a meglóduló hiány között mennyire lehet szoros a kapcsolat?
- 2024-ben a Magyarország csaknem 82 ezer milliárd forint bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő. Ez azt jelenti, hogy minden 0,1 százalékos GDP-arányos hiánynövekedés kb. 80 milliárd forintos többletdeficitet eredményez, tehát a hiányszint 3,7 százalékról 5,0 százalékra való módosítása ezermilliárd(!) forintnyi „kiigazítást”, azaz többlethiányt jelent. Ez hatalmas eltérés, nem beszélve arról, hogy a középtávú hiánycél 3,0 százalék volt, ami persze ma már csak az álmok birodalmában létezik. Azt is megtudtuk Nagy minisztertől, hogy jövőre is magas hiánnyal kalkulál, azaz a nehéz „deficit puttonyt” tovább kell cipelnünk. Mindannyiunk szerencséjére 2027-es jóslattal nem állt elő a miniszter, de pikírten azért meg kell jegyeznem: teljesen mindegy, hogy mit mond Nagy úr, mert 1.) úgysem teljesül a prognózisa, 2.) a miniszterelnökön kívül már senki nem hisz az előrejelzéseiben!
- Nyilvánvaló, hogy a megemelkedett hiányt az évek óta egy helyben toporgó és versenyképtelen gazdaság, valamint a teljesen irracionális és igazságtalan pénzosztogatás okozza. Orbán és minisztere az év elején 3,4 százalékos GDP- növekedésről mélázott, ami november első napjaira – fokozatosan – 0,5 százalékra zuhant, úgy, hogy az előzetesen tervezett 3,2 százalékos 2025. évi pénzromlási ütem, 4,7-4,8 százalékra gyorsult. Érdemes jól megjegyezni: sem a növekedési irányszám, sem a hiánycél, sem pedig az inflációs elvárás nem teljesült. Mit mondjak, alaposan mellétrafáltak, mi meg csak kapkodjuk a fejünket.
Vajon mit hoz a jövő, mi várható 2026-ban? A 2025. június 17-én elfogadott – a 2026. évre vonatkozó – állami költségvetés szerint a kormány 4,1 százalékos GDP-növekedést, 3,6 százalékos inflációt és 3,7 százalékos költségvetési hiányt várt. Ami már most biztos, hogy a 4,1 százalékos növekedés hiú ábránd marad. Érdemes rápillantani a Magyar Nemzeti Bank által 2025. szeptemberében közzétett előrejelzésére: 2026-ban a GDP-gyarapodás mindössze 2,8 százalékos lehet, az inflációs célkitűzésként a 3,6 százalékos szint helyett magasabb, 3,8 százalékos érték szerepel.
Azt pedig hétfőtől tudjuk, hogy a 2026. évi költségvetési hiányt 5,0 százalékra tervezik. Jól látja a kedves olvasó, a jövő évre vonatkozó makrogazdasági irányszámok kivétel nélkül kedvezőtlen irányban változtak. És még csak novembert írunk…
