Szeptemberben az ipari termelés munkanaphatástól megtisztítva 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján, az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal nagyobb volt a 2025. augusztusinál.

Az ipari export volumene 0,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,6 százalékkal mérséklődött, a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 32 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 5,1 százalékkal csökkent, a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,5, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,2 százalékkal bővült, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 5,6 százalékkal visszaesett.

A KSH közölte, a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás volumene 1,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 0,8 százalékkal nőtt, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 6,9 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben –, 41 százalékkal meghaladta a 2024. szeptemberi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve, a számítógép, perifériás egység gyártása mintegy két és félszeresére bővült, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 17,7 százalékkal visszaesett.

A 8,8 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 14,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 25, a villamos motor, áramfejlesztő-, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 11,0 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások emelkedtek. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,3 százalékkal meghaladta az előző év szeptemberit. Nyolc alágazatban bővült még a termelés, 0,2 és 19,7 százalék közötti mértékben, a leginkább az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé az italgyártásban. Mindössze két alágazatban csökkent a kibocsátás: a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban 5,1, a növényi, állati olaj gyártásában 11,7 százalékkal.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,8, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 0,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten – derül ki a KSH jelentéséből.

Az előző havi csökkenéssel szemben a feldolgozóipar 3,6 százalékát képviselő fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység kibocsátása 7,4 százalékkal bővült.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 17,8 százalékkal a kis súlyú gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások.

A jelentés kitér arra is, hogy az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 22 százalékos volumenbővülést Közép-Dunántúlon, a legjelentősebb, 9,7 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrálták.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,5 százalékkal emelkedett 2024 szeptemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 4,5, az új exportrendelések 2,3 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 1,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette a KSH.

Az első három negyedévben az ipari termelés 3,4 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,3, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

Január-szeptemberben a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 13,3 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 4,4 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 13,2, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 2,8 százalékkal – jelentette a KSH.