Áder bravúrja: nagyon mondta a semmit
Életemben először, autóvezetés közben ért a szilveszter éjfél, így a kocsiban hallgattam meg a Himnuszt, majd a Szózatot. Már majdnem ünnepi hangulatba kerültem, amikor jött Áder János szokásos éves köszöntője. Meghallgattam. Kár volt.
Kár volt, mert a köztársasági elnök már az első öt percben el tudta rontani ezt az évet. Amíg hallgattam, Hofi Géza jutott eszembe, aki azt mondta egyszer, egy hajdani funkcionáriusról: milyen sokat beszélt. (Kis szünet.) És milyen keveset mondott. Na, ugyanezt tette meg Áder.
Csak beszélt-beszélt, folyt a szájából a szó. Volt ott minden: fenséges Dunakanyar, badacsonyi bazaltorgonák, Hortobágy, fodrozódó Balaton, meg kérészek tánca a Tiszán. Mintha csak egy lakodalmas vőfély versikéit hallottam volna.
Csak a vivát hiányzott a mondatok végéről. Majd jött egy kis magyar óra Petőfivel, Szabó Zoltánnal, Radnóti Miklóssal, Kányádi Sándorral. Idézetek laza halmaza, újabb egy percben. Azután, talán Áder is rájött, hogy csak kellene mondani valamit, így kétpercnyi lózung-puffogtatás után, és közölte, hogy nincs egészséges emberi lét a természet egészsége nélkül.
Ezt ugyan minden áldott nap halljuk, olvassuk, de jó, elfogadom: egy „zöld” köztársasági elnöknek belefér az újévi beszédébe. Nyugtáztam, hogy két perc beszéd után, végre mondott valamit Áder, és vártam a további tartalmat. De az nem jött.
A hátralévő időben csak ezt a gondolatot boncolgatta. Tovább tudjuk-e adni a földet az utódainknak, vagy tönkretesszük az egészet? Végül jött a felszólítás: vegyük már észre, hogy ha bajban van a természet, bajban vagyunk mi is. Meg, hogy becsüljük meg a tájat, amit örököltünk. Hát ennyi volt a beszéd. Egy szó nem hangzott el 2019 belpolitikai eseményeiről, egy szó nem hangzott el arról, hogy a köztársasági elnök mit vár 2020-tól.
Összefoglalom Áder beszédét: Kedves magyarok! Vigyázzanak a környezetre! Ezt a két mondatot mondta el öt percben. Mindezt dupla fizetésért. Merthogy mostantól már nem másfél, hanem három milliót kap majd havonta.
