Afganisztán összeomlása közvetetten még jól is jöhet Orbánnak

„Beleremeg a világ és nagyon hamar Európa is” ­– írta hétfő hajnali Facebook posztjában Tarjányi Péter Afganisztán elsete után. Arra kértük, hogy fejtse ki részletesen, mire gondolt, szerinte mi várható.

A tálibok fognak diktálni a tárgyalóasztal mellett is

A biztonságpolitikai szakértő először emlékeztetett arra, hogy az előzetes elemzések, köztük az uniósok is, azokra az amerikai a NATO hírszerzési adatokra támaszkodtak, amelyek azt vetítették előre, hogy van még mintegy negyed év kimenekíteni az embereket az országból, illetve meg lehet oldani majdani távozásukat. Joe Biden amerikai elnök még a múlt hét elején is arról beszélt, hogy három hónap áll rendelkezésre. Ehelyett a tálibok három nap alatt elfoglalták az egész országot. „Ezek után el lehet képzelni, ki fogja diktálni a lépéseket az amerikaiak és a tálibok között több hónapja folyó dohai tárgyalásokon” – mondta vészjóslóan, hozzátéve: a viharos győzelem elképesztő erődemonstrációt jelent a tálibok oldalán diplomáciai, katonai pozíció szempontjából.

„Óriási kudarc, ami történt” – hangsúlyozta, mondván, „Nem lesz csoda és nem is kérdőjeles, hogy az elkövetkező hónapokban, egy évben visszarendeződés lesz az országban”. Bár a tálibok bejelentették, hogy senkit nem bántanak, de valójában – tanulva a harminc évvel ezelőtti hibákból – , ma másként kommunikálnak a külvilággal, így az újságírókkal is, ám arról nem szabad elfelejtkezni, hogy nem ez jellemzi a tálibok radikális gondolkodásmódját. Tehát, az Iszlám Állam 2. létrejön, bár nem Irakban, hanem Afganisztánban”. S őket máris erősíti az a több száz, a többi között az al-Kaidához köthető, börtönben fogva tartott radikális, aki hétfő hajnalra kiszabadult. 

Egy terrorszervezet légierővel

Tarjányi további, a jövőre  baljós árnyat vető szempontra is rámutatott: a tálibok immár óriási erőforrások felett rendelkeznek, hozzájutottak a kormányerők teljes hadifelszereléséhez, ami ugyan nem csúcstechnológiát képvisel, de a terrorállam működése szempontjából aranybányát jelent. „Eddig nem kellett azzal számolni, hogy légierővel is rendelkeznek a tálibok, ez azonban most megváltozott” – mondta, kifejtve, hogy bár  bizonyos elemzések szerint ezek az eszközök nincsenek top állapotban, s az amerikai személyzet eltűnésével hónapról-hónapra tovább fognak romlani, de ez csak logisztika problémát jelent a táliboknak, képesek lesznek megfelelő személyzetet találni a légierő egy részének hadra foghatóvá tételéhez. „Eddig szerencsénk volt, hogy az iszlám állam terrorszervezetének nem volt légiereje, de a táliboknak az afgán kormányerő kapitulációjával lett katonai légicsapás-mérő ereje, hadianyaga, repülőgépei”. 

Vége az utópiának

A biztonságpolitikai szakértő még egy, a helyzet megértéséhez fontos elemre is felhívta a figyelmet, ami egyelőre ugyan még kevéssé érződik, de számolni kell vele. A legrosszabb szerint maga a pszichés rész: húsz éven keresztül felépült egy olyan utópia, amit a nyugati államok tápláltak, nevezetesen, hogy a táliboknak nem lesz esélyük még egyszer visszatérni Afganisztánba, s ott egy radikális, a sarián alapuló iszlám állam létrehozására. Az emberek hittek abban, hogy vállalkozhatnak, a lányok iskolába járhatnak, stb., s hogy a kilencven évekre jellemző rémuralom nem fog visszatérni. Ez a visszarendeződés, ami egyelőre még „bújtatott korbáccsal” van csak jelen, néhány héten belül előbújik, s ezzel egy nagyon keménykezű iszlám állam áll fel, ahol a másként gondolkodóknak, a politikai alternatívákban gondolkodóknak, az újságíróknak, a nőknek, a melegeknek, stb. visszajön a pokol – fejtette ki.

Olajat öntöttünk a tűzre

Ez az oka annak, hogy elképesztő tömegekben szeretnék elhagyni Afganisztánt az emberek, akiknek elegük van, nem akarnak ezer évvel korábbi dogmák szerint élni. De nem tudják elhagyni az országot. Az összeomlás azért hihetetlen, mert három napja még éltek a légifolyosók, a határok átjárhatók voltak, ehhez képest ma hajnalra átvették az egész határellenőrzést. Csak az tud kimenni, akit vagy segítenek a nyugati erők, vagy a tálibok kiengednek – emlékeztetett.

„A szélsőséges iszlám óriási győzelmet aratott, ennek minden hatása az elkövetkező egy évben jelentkezni fog” – prognosztizálta Tarjányi. Eddig mondhattuk, hogy az Iszlám Állam vereséget szenvedett, de most ők mondhatják, hogy a végén ők nevetnek. Óriási erőforrások felett rendelkeznek és mellette – 20 év után –  kiverték azokat a legkorszerűbb technikát, technológiát felmutatni képes erőket. „Olajat öntöttünk  tűzre, az sistereg, s fellobban majd a láng: megerősödnek a szélsőséges, dzsihadista, terrorista erők, amelyek immár nem egy országrészt, vagy több országon áthúzódó részterületeket uralnak, egy egész ország lett az iszlám államé, igaz, nem Irak, hanem Afganisztán” – mutatott rá.

Komoly terrorra kell készülnünk

Vajon nem tudnak most tömegesen megjelenni Európában – a menekülőkkel együtt  tálibok által elküldött – terroristák? Fel kell-e készülni a terrorizmus fellángolására? – kérdeztük Tarjányitól, aki szerint most nem kell a menekültek között a világ különböző tájaira szétküldött terroristák kérdésében gondolkodni. „Ugyanakkor komoly terrorra készülhetünk! Afganisztán a melegágya lesz az iszlám terroristáknak, akiknek a célkeresztjében a nyugati, keresztény civilizáció áll...”.

„Az összeomlás ugyanis totális – a helyzet hasonlít az 1975-ös dél-vietnami összeomlásra, mondta. Pedig 2001 szeptember 11.-e után az USA és a NATO korlátozott katonai erővel nagyon gyorsan legyőzte a tálibokat, amikor ez volt a cél, merthogy a hírszerzési információk alapján tudható volt, hogy az Al-Kaida Afganisztánban telepedett meg. Azt a stratégák sem tudják megmondani, hogy ebből hogyan, miért lett 20 év ottlét, ugyanakkor egyfajta érvként mindenki elfogadta az amerikai állítást: ha nincs jelenlét Afganisztánban, akkor az erőforrásoknak (drog- és fegyverkereskedelem) köszönhetően a szélsőséges iszlám terrorszervezetek szaporodni fognak, s ez melegágya a terrorizmusnak. Azóta semmi nem változott.

Jöhetnek a menekültek

Várható-e menekülthullám, ezúttal Afganisztánból? – merül fel óhatatlanul a kérdés. Tarjányi szerint az afganisztáni menekültek célállamai elsősorban a térség, Közép–Ázsia államai, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Irán és Pakisztán. Ám Iránon keresztül léteznek Törökország felé menekültútvonalak, ezek pedig gyorsan aktivizálódhatnak. már csak azért is, mert az embercsempészet hihetetlen  pénzforrás, egy valóságos pénzadó automata, s nem is csak az embercsempészek számára. Mint emlékeztetett rá: a szíriai válság kapcsán láthattuk, hogy például Törökországban komoly üzleti körök – török bankok, kis- és nagykereskedelmi hálózatok  –, látták meg és használták ki a menekültekben rejlő lehetőséget. „Akárhogyan is, a menekülthullám elérheti Törökországot, s ha ez bekövetkezik, akkor megismétlődhetnek a 2014-16-ban tapasztaltak, az embercsempészek és az üzleti hálózatok összekapcsolódnak, a keresletet követi majd a kínálat kialakítása” – mondta Tarjányi, aki azonban azzal nem ért egyet, hogy a menekültáradat  már úton van Európa felé, és néhány héten belül megjelenik a Balkánon.

De ha már menekültek, hogyan látja, vajon előállhat az a helyzet, hogy Orbán Viktornak ismét a kezére játszik egy menekülthullám? Hogy a jövő tavaszi országgyűlési választások előtt ismét lehet majd riogatni a menekültekkel, ahogy tették azt a 2018-as választás előtt?  – vetettük fel. „Benne van a pakliban” – válaszolta a biztonságpolitikai szakértő.