Aggályos ingatlanüzletre adott milliárdokat az állami bank

A Direkt36 most megszerzett egy belső iratanyagot, amely egy 2015-ös, többmilliárdos belföldi hitelügyletről szól. Ebből az derült ki, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó bank annak ellenére szállt be az üzletbe, hogy több kifogás is felmerült azzal kapcsolatban.

A bank vezetése jóváhagyta, hogy 11,2 milliárd forintnyi hitellel finanszírozzák a Budapest belvárosában fekvő Váci1 üzlet- és irodaház megvásárlását és felújítását. A koncepció az volt, hogy az épületet megvásárló, magyar tulajdonú DVM group építőipari cégcsoport a hitelt az ingatlan bérbeadásából törleszti majd. A bankvezetés számára készített, több mint ötven oldalas előterjesztés azonban több kockázatot is feltárt a projekttel kapcsolatban.

A hitelhez szükséges 3,4 milliárd forintos önrész egy részét ugyanis egy offshore hátterű cég adta. Az állami bank a hiteldöntés időpontjában nemcsak arról nem rendelkezett információval, hogy ki az offshore cég tulajdonosa, de azt sem tudta biztosan, hogy pontosan mekkora alapterületű az az ingatlan, amelynek a megvásárlását finanszírozza.

Az Eximbank eredetileg azért jött létre 1994-ben, hogy a magyar exportáló vállalkozásokat segítse. A bankról szóló törvényt aztán 2014-ben módosították: a jogszabályváltoztatás lehetővé tette a belföldi beruházások finanszírozását is, ha az a támogatott vállalkozás „nemzetközi versenyképességét javítja”. Az Eximbank aztán az elmúlt években több kormányközeli üzletember szállodaprojektjét is milliárdos hitelekkel támogatta.

A Váci1 üzletház a Váci utca elején, a Vörösmarty tér sarkán található, korábban a tőzsde is ott működött. A korábbi tulajdonosa nem tudta fizetni a hiteleit, így az épület 2015-re a finanszírozó UniCredit Bank tulajdonába került. A bank pedig egy nyílt nemzetközi versenypályázattal keresett vevőt az épületre.

Ezt a tendert a DVM group nevű építőipari cégcsoport nyerte meg. Ez két magyar magánszemély, Kovács Attila és Czár Balázs többségi tulajdonában áll, akik közéleti tevékenységet nem végeznek, a cégcsoportnak azonban korábban volt állami kötődésű ügylete. A DVM bonyolította a Nyugati tér közelében álló, Eiffel Palace irodaház felújítását, amelyet aztán a Magyar Nemzeti Banknak adtak el.

A Direkt36 által megismert dokumentumok szerint, az Eximbank 2015 júniusában ajánlotta fel, hogy 35,5 millió eurós – akkori árfolyamon 11,2 milliárd forintos – hitellel hajlandó finanszírozni a Váci utcai ingatlan megvásárlását. A bank igazgatósága számára 2015 júliusában elkészített előterjesztés alapján, ez egy úgynevezett versenyképességet javító beruházási hitel volt, kedvezményes kamatozással, amely a dokumentum szerin,t állami támogatásnak minősült.

„Negatívumként” említették a dokumentumban, hogy a teljes beruházás 23,66 százalékát kitevő, 11 millió eurós (3,4 milliárd forint) önerő finanszírozásában egy offshore hátterű magyar cég, a B-Lake Pro Invest Kft. vesz részt. Ennek a karibi Kis-Antillákra bejegyzett Stringston Ltd. volt az egyedüli tulajdonosa. Ugyanez az offshore cég jelent meg korábban az Eiffel Palace eladásakor is. 

Az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyek segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre.

Az előterjesztés közepes kockázatúnak ítélte az Eximbank befektetésének megtérülését is. A DVM a hitelt ugyanis az ingatlan bérbeadásából akarta fizetni. A hitel folyósítását azonban végül jóváhagyták.

A jelzálogot egy évvel később, 2016 őszén törölték. Ekkorra ugyanis az ingatlant birtokló és a hitelt felvevő céget megvásárolta a több európai országban is ingatlanbefektetéssel foglalkozó német Patrizia Immobilien nevű vállalat, amely a pénzügyi beszámolók szerint, azonnal visszafizette a hiteleket.