Ágh Attila: a Magyar Ház a szélsőjobb, a brüsszeli tüntetés pedig a szélsőbal szimbólumává vált
Milyen hatása lehet az Orbán-kormányra a brüsszeli szélsőjobb-ellenes tüntetésnek? – kérdeztük Ágh Attilát, miután a Politico arról számolt be, hogy nagy tömeg tüntetett szerda este a brüsszeli kormányzati negyedben fekvő Magyar Ház előtt. A demonstráció oka az volt, hogy a Marine Le Pen nevével fémjelzett francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella könyvbemutatót tartott. A brüsszeli rendőrség 40 embert tartóztatott le a demonstráció után.
Orbán Viktor valóban meghódította Brüsszelt, legalábbis azt a palotát, amely közel van a belga miniszterelnökéhez a „politikai város közepén”. Nem véletlenül vették meg és építették át egy vagyonért, hanem azzal a céllal, hogy az épület átadását hozzákössék a magyar uniós elnökség kezdetéhez – mondta Ágh Attila. Ez a palota lett ugyanis a helye a szélsőjobb brüsszeli székházának. „Azt tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök nagyon aktív volt a Patrióták Európáért EP frakciójának megteremtésében, a Magyar Ház pedig ennek a parlamenti frakciónak a székháza lett. A magyar kormány kezében van az épület, és funkciója szerint a legfontosabb döntési pont Brüsszelben az európai szélsőjobboldali pártok számára. Ez egy ikonikus hely lett, amely kifejezi Orbán Viktornak azt a törekvését, hogy ő akar lenni ennek a szélsőjobboldali formációnak a meghatározó embere, vezetője. Viszont Le Pen pártja a frakció irányítója és ők adják az elnököt is.”
A Magyar Ház indító programjaként Jordan Bardella mutatta be önéletrajzát. A 29 éves fiatalember a Nemzeti Tömörülés (egy francia jobboldali szerveződés) elnöke, aki komoly sikereket ért el a legutóbbi választásokon – idézte fel a politológus. Szerinte a francia fiatalember maga is jelképe a szélsőjobboldal előretörésének, a dinamikusan megújuló szélsőjobbnak. Azt, hogy ezt az eseményt megzavarták – az Ágh Attila szerint – tulajdonképpen egy összeurópai dolog. „Ha arra gondolunk, hogy Orbán Viktor irányító funkcióban akar megmutatkozni, akkor ez egy komoly lépése lett afelé, mert szimbolikus esemény zajlott le a könyvbemutatón. Ugyanis az európai fiatalok két agresszív irányzatának, a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak az összeütközése történt meg, amit Orbán Viktor sikerként könyvelhet el, hiszen az események középpontjába került akkor is, ha nem volt ott személyesen.”
Azt is látni kell azonban – folytatta az elemző –, hogy egy polikrízis, egy összetett, bonyolult, globális krízis alakul ki a világban. Ha ennek sodrában tekintjük az eseményt, beleértve Trump megválasztását is, akkor világossá válik, hogy ez a folyamat felértékelődött egy világrendszeri szintre. Ezért is válhatott szimbolikus eseménnyé. Ágh Attila szerint jellegzetes volt Gulyás Gergely reagálása is a tiltakozásra. A kancelláriaminiszter azt állította, miután a rendőrség feloszlatta a tüntetőket, azaz beavatkozott, azt mutatja, hogy Brüsszel már nem tartozik a szabad világhoz.
„Első ránézésre úgy tűnik, hogy Orbán Viktornak a brüsszeli tüntetés egy kellemetlen esemény volt, holott ez az épület most nyert egyfajta negatív hangsúlyt. Tehát azt lehet mondani, hogy Európa nagyon utált szélsőjobboldali pártjainak, az antiuniós, az integráció ellenes erők szimbólumává is vált a tüntetők szempontja szerint az ellenség székháza” – magyarázta Ágh Attila, majd hozzátette: a választások után az összes többi frakció összeállt azért, hogy az Európa- és integráció-ellenes frakció ne juthasson hozzá semmilyen uniós tisztséghez. Emellett az európai politikai élet polarizációjának és Orbán visszaszorításának is a szimbólumává vált a Magyar Ház előtti szerdai tüntetés, a brüsszeli csata, ami valóban csata volt, hiszen könnygázt és vízágyút is bevetett a rendőrség.
Egy olyan esemény történt Brüsszelben szerda este, ami megindítója annak a folyamatnak, amire még az elemzők sem döbbentek rá: világméretű, globális válság kezdetén vagyunk, amelynek a szereplői már összegyűltek – mutatott rá a politológus, aki szerint Donald Trump elnökké választásával elkezdte a politika formálását a nyilatkozataival és az amerikai kormány tagjainak kinevezésével. Az európai szélsőjobboldali pártok pedig megpróbálnak közös cselekvéseket, akciótervet készíteni. Ezekből világosan látszik, hogy a Globális Északon egy nagyon mély politikai átalakulás zajlik, aminek tükröződéseként a Globális Délen is egyfajta szövetkezés kezdődik. Utóbbinak is most volt világkongresszusa.
Orbán Viktor abban tévedhet, hogy Trump győzelmével és elnöki tevékenységével jobb lesz a világ. Még akkor is, ha az amerikai elnök néhány gesztust tesz Magyarország felé. Két fronton is óriási ütközés várható ugyanis. Trump gazdasági offenzívát akar indítani az Európai Unió ellen, egy totális vámháborút, amelynek Magyarország nagyon súlyos vesztese lesz, hiszen a magyar ipar beleépült az unió szövetébe, főként a német autógyártásba. Másrészt Orbán még mindig úgy tartja, hogy a nyugati világnak vége van, lejárt az ideje és jön a Kelet, azaz Kína fog feltörni, övék a jövő. Ugyanakkor Kína a legnagyobb ellensége Trumpnak és a trumpi Amerikának, nagyobb, mint az Európai Unió, amit viszont vissza akar szorítani. Tehát nagyon rövid időn belül Trump és Orbán útjai szétválnak egymástól, és a szép szavak és bókolások ellenére politikai tekintetben is fel fog bukkanni közöttük mély ellentét. Ennek a folyamatnak volt az első lépése a brüsszeli tüntetés – véli Ágh Attila.
