Ágh Attila: a miniszterelnök Ukrajnát hibáztatja Magyarország helyzetéért
Miután megkezdődtek az Ukrajna uniós csatlakozásához szükséges, még évekig eltartó tanácskozások, Orbán Viktor most minden politikai üzenetét Ukrajnára vonatkoztatva fejti ki és mondja el. Ágh Attila a miniszterelnök legutóbbi rádiós szózatából azt a következtetést vonta le, hogy úgy vélheti, ezzel nem tárulnak föl álláspontjának gyengeségei. A politológus emlékeztetett rá, hogy Orbán úgy beszélt a folyamatról, mintha már magáról a csatlakozásról lenne szó és megismételte, emiatt nem kapja meg Magyarország az uniós pénzeket.
Brüsszelben nagyon világosan megfogalmazták, hogy csak a tanácskozások hosszú folyamatának megkezdéséről van szó, vagyis nem Ukrajna felvételéről döntöttek, hiszen azzal kapcsolatban még sok kérdést meg kell oldani. Ehhez képest a magyar miniszterelnök többek között arról beszél, hogy az ukrán helyzet következtében került bajba az uniós költségvetés és ebből vezeti le – szinte „ukránosítja” – a saját problémáját. Azzal érvel, hogy Magyarország azért nem jut forrásokhoz, mert az EU az ukránoknak akarja adni a nekünk járó pénzt. Azt is állítja, hogy az uniónak semmiféle oka nincs megvonni tőlünk a pénzt. Ez is egy abszurditás a sok közül, amit Orbán ukránokkal foglalkozó beszédeiben már egy jó ideje elhangzik – magyarázta a politológus.
Ágh Attila kitért arra is, hogy a miniszterelnök azt állította, ő nem vétózik. Csakhogy a vétózás egy jogi kifejezés. Az Európai Unió jogi rendszerében a kérdésekre adott válaszokban konszenzust kell elérni és ha egy állam ellentmond, nem szavazza meg, azaz él a vétójogával, akkor nincs döntés. „Ebből Orbán hatvannál is többet összegyűjtött a legutóbbi időben és az a képtelenség, hogy nem kérdezik meg, az pontosan ellent mond ennek, hiszen állandóan vétózik. Emellett annyira nem kérdezik meg, hogy az Európai Tanács elnöke eljött Budapestre és órákig tárgyaltak.”
Az ukrán EU tagsággal kapcsolatos álláspont elsősorban arra szolgál, hogy azzal magyarázza a hazai problémákat. A politológus példaként említette, hogy azt állítják, a magyar mezőgazdaságnak milyen rosszul jött az ukrán háború, és ha Ukrajna uniós taggá válna, akkor a magyar mezőgazdaság összeomlana. Ezzel szemben – ismételte meg az elemző – egyelőre nincs szó Ukrajna tagságáról. Talán tíz éves távlatban reálisnak tekinthető, ha pedig majd megtörténik, akkor kell majd kialakítani a költségvetési problémákra és az ukrán mezőgazdaság támogatására adandó válaszokat kialakítani. Ha tehát Orbán Viktor ezeket a gondokat felnagyítja, annak célja, hogy elterelje a figyelmet a hazai ügyekről. Egyszerűen nem mond igazat, hiszen nem Ukrajna viszi el most a pénzt.
Orbán egész nemzetközi politikáját ilyen ellentmondásokra építi fel – folytatta Ágh Attila. Ebben megint találkozunk egészen recsegő és kellemetlenül ható állításokkal. Beszédeiben gyakran említi, mennyire büszkék vagyunk, hogy a nyugathoz tartozunk, mint a NATO és az Európai Unió tagja. Ugyanakkor elhangzik az is, hogy az igazi fejlődés a világban manapság Keleten van és a mi 10 milliós országunknak muszáj a világnak ehhez a feltörekvő részéhez kapcsolódnia. Közben azonban tisztában vagyunk vele, hogy Magyarország kereskedelmének még a 10 százalékát sem éri el a keleti kapcsolat, mint ahogy azzal is, hogy Kelet nem azonos Kínával. – fejtegette a politológus.
Ennek az érvrendszernek a része a szuverenitásvédelmi politika és az ehhez készült törvényjavaslat is – folytatta az elemző. A tervezett jogszabály ugyanis abból a feltételezésből indul ki, hogy mindenki veszélyezteti az ország biztonságát, szuverenitását, aki nem támogatja egyértelműen a kormány politikáját. De tovább is megy: bizonyos formákban ezt kifejezetten büntetendő cselekménynek minősíti. Most ennek a jogi alapját készítik elő. Tehát ha valaki nem ért egyet tegyük fel a kormány Ukrajnával kapcsolatos politikájával – mert nem véletlen, hogy lát benne egy csomó ellentmondást –, akkor megfontolandó, hogy jogi eljárást indítsanak ellene. Vagy aki az ország érdekeit megzavarja és ebben a vonatkozásban külföldi érdeket képvisel – tegyük fel, az Európai Unió érdekeit –, akkor az illetőnek jogi eljárással kell szembenéznie – mondta.
Az Európai Unióval történő éles szembefordulással párhuzamosan elindult egy belső ijesztgetés is, amit ugyancsak tükrözött a miniszterelnök már említett rádiós szózata. Orbán ugyanis megismételte, hogy a környékünkön kialakult háborús szituáció miatt volt nagyon rossz az idei év, de miután a következő évtől már a saját politikánkat folytatjuk, ezért az már a remény éve lesz. Reményteljes esztendő – ahogy Orbán Viktor fogalmazott –, és mi az ukrán ügyben megmutatjuk, hogy Magyarországnak önálló véleménye van, ugyanakkor ezzel a bezárkózással, blokkosodással ellen tud állni az uniónak és eközben nyit a fejlődő világ, a Kelet irányába – összegezte Ágh Attila.
