Az Európai Parlament elfogadta a jelentést a jogállamiság eróziójáról Magyarországon

A jelentés a 7. cikk szerinti eljárással foglalkozik (amelyet az európai parlamenti képviselők 2018-ban kezdeményeztek), és mind a tizenkét problématerület – beleértve a választási rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupciót – fejleményeinek értékelését tartalmazza – áll az Európai Parlament közleményében.

Az EP képviselői bírálják, hogy a magyar Legfelső Bíróság felülvizsgálja az Európai Bíróság ítéleteit, mielőtt azokat Magyarországon alkalmazná (ami ellentétes a szokásos gyakorlattal). Kifogásolják továbbá az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető veszélyeket, és azt, hogy Magyarország szisztematikusan megtagadja az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtását. A parlament kiemeli a korrupció és a választási integritás közötti kapcsolatot, beleértve az ügyfélközpontú hálózatokat, valamint a magyar korrupcióellenes ügynökség előtt álló folyamatos akadályokat, amelyek potenciálisan veszélyeztetik a Magyarországnak juttatott összes uniós forrást.

A parlament képviselői helytelenítik a Bizottság kohéziós források felszabadításáról szóló döntését (amely döntést bíróságon megtámadott), és hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy az uniós források végső kedvezményezettjeit – beleértve a civil társadalmat is – ne zárják el a pénzügyi támogatástól.

Az EP által bírált további kérdések közé tartozik a magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanács szisztematikus gyengítése, a polgári jogok tiszteletben tartásának hiánya, az akadémiai szabadság veszélyeztetése, a politikailag motivált üzleti gyakorlatok, az állami hirdetések kormánypárti médiumokhoz való hozzárendelése, valamint a Pride-felvonulások de facto alkotmányos tilalma.

Az EP aggodalmát fejezte ki a címkézetlen, mesterséges intelligencia által generált politikai tartalmak egyre növekvő használata miatt a 2026-os választások előtt, különösen a deepfake videók célzott közzététele miatt a miniszterelnök politikai pártjához és kampányához szorosan kapcsolódó közösségi média csatornákon, valamint azok összehangolt terjesztése miatt. Ez a tartalom problémás a digitális szolgáltatásokról szóló törvény, az uniós adatvédelmi szabályozások és a mesterséges intelligencia törvény összefüggésében. A képviselők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a mesterséges intelligencia által generált tartalmak szándékos felhasználása a választók félrevezetésére, a politikai ellenfelek hiteltelenítésére és a választási folyamatok integritásának veszélyeztetésére sértheti a nemzeti választási normákat, és komoly veszélyt jelenthet a demokratikus választások tisztaságára.

Az EP rámutatott: a magyarországi helyzet tovább romlott, részben azért, mert a tanács nem ért el előrelépést a jogállamiság védelme terén. Megerősítette: Magyarország a „választási autokrácia hibrid rendszerévé” alakult át. Ismételten felszólított a szerződés 7. cikkének (2) bekezdése szerinti azonnali fellépésre.

A jelentés elítéli Magyarországot, amiért vétójogát ismételten eszközként használta fel, taktikailag kihasználta a költségvetési eszközöket saját javára, és potenciálisan kihasználta a meglévő kiskapukat az EU Feltételességi Rendelete követelményeinek megkerülésére.

A képviselők elvárják, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb bemutassa az uniós intézményeken belüli állítólagos magyar kémkedéssel kapcsolatos folyamatban lévő vizsgálatát, figyelembe véve Várhelyi biztos (aki az állítólagos tevékenységek idején Magyarország állandó képviseletének vezetője volt) szerepét. Hangsúlyozzák, hogy a megállapításoknak kézzelfogható következményekkel kell járniuk a felelősök számára.

Tineke Strik (Zöldek/EFA, Hollandia) jelentéstevő megerősítette, „A demokrácia és a jogállamiság fokozatos eróziójához vezetett, hogy a Bizottság és a Tanács nem lépett fel elég határozottan Magyarországgal szemben, Az EU-nak nem szabad engednie, hogy Magyarország autokratizációja folytatódjon. A Tanács további késlekedése sértené azokat az értékeket, amelyeket állítása szerint fenntart.”