Akár új választás is lehet Budapesten
Cinikusan azt lehetne mondani: ha feloszlatják a közgyűlést, áprilisban egy olcsó választást lehetne tartani, egybekötve a budapestit a parlamenti választással. Így értékelte a főváros jelenlegi helyzetét Bódi Ferenc szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, akinek a helyi politika, az önkormányzatok kutatása a szakterülete. A fővárosi közgyűlés ismét nem választott főpolgármester-helyettest, mert a pártok közötti széthúzás miatt most sem sikerült megszerezni a szükséges többséget. Ez a helyzet jogi, gyakorlati problémák egész sorát okozza, mivel a főpolgármesternek nincs olyan megbízható helyettese, aki a város irányításában segíthetne, vagy akinek átadhatná a feladatok egy részét. A döntésképtelenség nemcsak a budapestiek életét érinti, hanem az egész ország gazdaságát is, mivel Budapest a GDP több mint felét termeli meg. Ha a város működése ellehetetlenülne, az ország gazdasága is súlyosan szenvedne.
A latinok ilyenkor mindig feltették a kérdést: kinek állna érdekében?
Az elmúlt egy évben gyakorlatilag ezen dolgoztunk, igyekeztünk feltérképezni a legutóbbi választásokat követő politikai játszmákat. Sajnos ez Budapestre is hatványosan hat, pedig éppen ott ennek semmi helye nem volna, hiszen Karácsony Gergely a legnagyobb legitimációval rendelkező politikus Magyarországon. Több mint egymillió választójoggal rendelkező ember közül közvetlenül voksoltak rá. Ez még akkor is komoly legitimációt jelent, ha tudjuk, hogy az ellenfele szinte minimális szavazatkülönbséggel maradt le mögötte. Ebben a helyzetben a polgármesternek jogot kellene adni ahhoz, hogy azzal dolgozzon együtt, akivel meg tudja osztani a feladatait. Még négy évig érvényes a mandátuma, ami nagyon hosszú idő ahhoz, hogy a jelenlegi akadozó együttműködés mellett meg lehessen őrizni a város működőképességét. A közgyűlésben helyet foglaló pártok közös felelőssége a város működtetése, két nagy legitimációval rendelkező politikus és két ugyanakkora mandátumerővel rendelkező párt „bábáskodik” a város felett.
Ha így folytatódik, megeshet, hogy a fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket is?
Karácsony és Vitézy más-más karakter. Az előbbi inkább egy elemző, konszenzust kereső egyéniség, az utóbbi technokrata szemléletű, emiatt egymással is folyamatosan vitában állnak. Pedig, ha szót értenének egymással, akár egy nagyon izgalmas kormányzat jöhetne létre Budapesten. Ha Vitézy el tudná hitetni magáról, hogy inkább szakpolitikai tényező, s kevésbé számít politikai „származása", abban az esetben hitelesebb segítője lehetne a főpolgármesternek. De az a képlet túl naiv. Látni kell, a tízes évek eleje óta a polgármesterek – s általában a helyi politika szereplők – a centrális erőtér foglyaivá váltak. A helyi értékek elvesznek, a helyben érvényesülő politikusnak beszűkült a játéktere, mivel azt a kormányzat túlkeretezi, szinte már-már megfojtja. A leosztott és kirótt szerepet nem lehet átírni, áthangolni, csak pontosan lejátszani, egyébként politikai hulladékká válik a korábban pártfogolt.
A legnagyobb legitimitással rendelkező politikus is kénytelen beállni ebbe a sorba?
Ugyanúgy meg van kötve a főpolgármester keze is, mint az összes többi polgármesteré. Nem csak pénzügyileg, hanem a közgyűlésben helyet foglaló pártok csiki-csuki politizálása miatt is. Ezért nem tud gyakorlatilag még egy munkatársat sem választani maga mellé, noha ez volna a város vitathatatlan érdeke, miközben Budapest is belecsúszik a centrális erőtér politikai játszmáiba. Elveszíti pontosan azt az autonómiáját, ami minden településnek létérdeke. Előrebocsátom: nem az a fokmérője bárki autonómiájának, hogy a kormányzathoz képest hol foglal helyett, egy oldalon áll vele, vagy sem, hanem az, hogy a jó kormányzásban tud-e partner lenni.
Az aligha tesz jót Budapest autonómiájának, ha december 8-a után, a főispán egyszerűen kinevez oda valakit. Adott esetben akár fel is oszlathatja a közgyűlést, főleg, ha még a költségvetési vita is ugyanilyen kicsinyes huzakodáson elbukik…
Cinikusan azt lehetne mondani: ha feloszlatják a közgyűlést, áprilisban egy olcsó választást lehetne tartani, egybekötve a budapestit a parlamenti választással. Azt kérdezte, kinek állna érdekében? A Fidesz ezzel azt bizonyíthatná, hogy a főváros azért bukott meg, mert a kormányoldal kisebbségben volt, a többiek pedig nem tudtak még városi szinten sem kormányozni. Ebből jó kis propagandakampányt lehetne kerekíthetni. Biztosan nem az áll a háttérben, hogy ki legyen a főpolgármester helyettese, vagy ki ne legyen, hanem az, hogy ezzel hova lehet juttatni a fővárost? Mert Budapest egy hatalmas politikai küzdőtér, amit a Fidesz elveszített, és 2026-ban talán így próbálná visszanyerni. Két legyet üthet egycsapásra: kiírhatná magára, „Budapesten is mások kormányoztak, nélkülünk az ország is kormányozhatatlan”. Egy előre hozott választással esélyt kaphatna arra, hogy a fővárosban új jelölteket indítson, esetleg ott is újabb parlamenti mandátumokat tudjon szerezni, ami egyúttal befolyással lehetne az országos győzelemre is. A fővárosban egy időközi választás a rendszerváltás utáni időben példátlan dolog lenne.
Ott van a másik oldalon a Tisza is. Ők az országgyűlési választáson esélyesnek tűnnek, mennyiben érdekeltek egy megismételt budapesti választásban?
A tavaszi parlamenti választás sorsa át tudja keretezni a teljes belpolitikai közbeszédet. Abban is volna logika, ha a Tisza a háttérben asszisztálna a Fidesznek a városi közgyűlés feloszlatásához. Ha nyer a parlamenti megmérettetésben, annak a farvizén talán „behúzhatja” magának még a fővárost, vagy akár a polgármesteri széket is.
A pártok jelenlegi vetélkedése ott tart, hogy tönkre teheti a várost…
Amikor a hatalom megszerzése vagy elveszítése a tét, a széthúzó pártok nem azt nézik, hogy a fővárosban működik-e minden, aminek működnie kell, járnak-e a villamosok, van-e szemétszállítás. Ez a civakodás csak mifelénk ilyen vérre menő, a nyugati országokban az önkormányzatokban a pártok a konszenzusos demokrácia szabályai szerint kiválóan együttműködnek. Ez Magyarországon szinte kivitelezhetetlen, egyszerűen nem lehet abban reménykedni, hogy pusztán csak a jó kormányzás érdekében kialakuljanak konszenzusos megoldások a helyi politikai térben.
Budapest, mint politikai modell, leképezheti az egész országot?
Van ettől egy rosszabb hírem is: Budapest nem egyszerűen csak a város polgárait szolgálja. Miközben az itt lakók és az agglomerációban élők kizsigerelése miatt panaszkodik a város vezetése, aközben az ország kasszájába GDP arányosan befizeti a nemzeti jövedelem nagyobbik hányadát. Sem politikai, sem gazdasági, sem szociális, vagy bármilyen más szempontból nem lehet kiemelni Budapestet az ország egészéből.
