Alaptörvény-ellenes az önkényesen elfoglalt lakások kiürítésére vonatkozó szabály egy része

Az Utcajogász ügyfelét az elsőfokú bíróság gyorsított eljárásban úgy kötelezte az általa bérbe vett lakás elhagyására, hogy a kilakoltatási döntés előtt semmilyen lehetősége nem volt vitatni az ellene felhozott állításokat. A lakó csak akkor értesült arról, hogy lakáskiürítési eljárás indult, amikor már megszületett a bírósági döntés, és a végrehajtó felszólította, hogy két napon belül hagyja el a lakást. A lakó hiába fellebbezett a döntés ellen, a kilakoltatási végzést a fellebbezéstől függetlenül végrehajtották volna. Végül úgy döntött, nem várja meg a kilakoltatást, önként költözött ki az ingatlanból. A másodfokú bíróság – tíz hónappal később – az Utcajogász ügyfelének adott igazat, miután igazolni tudta, hogy nem önkényesen, épp ellenkezőleg, a tulajdonosok hozzájárulásával költözött a lakásba – ismertette a történteket az Utcajogász. 

„A kilakoltatás nem a bíróságok hibája volt, viszont azért volt lehetséges, mert a végrehajtási törvény szabályai visszaélésekre adnak lehetőséget” – állapították meg közleményükben. 

A törvény szerint azt, aki önkényesen (tehát hozzájárulás nélkül) foglalt el egy lakást, nem kell nyilatkoztatni az ellene indított eljárásban. A kilakoltatási döntés anélkül meghozható, hogy a lakó vitatni tudná az ellene felhozott állításokat. Így természetesen az sem derül ki, ha az illetőnek például érvényes lakásbérleti szerződése van. A szabály szerint a bérlőről lényegében bármikor bármit állíthat a tulajdonos, az érintett személy csak akkor fog értesülni az eljárásról, amikor a bíróság felszólítja, hogy pár napon belül hagyja el otthonát. A problémát súlyosbítja, hogy lehet ugyan a kilakoltatási végzés ellen fellebbezni, de ez nem halasztja el a döntés végrehajtását, azaz a kilakoltatást – magyarázta az ingyenes jogi segítséget nyújtó szervezet.

Az Utcajogász Egyesület 2021 óta kiemelten foglalkozik a bírósági végrehajtás problémáival. A Végrehajtási Projekt keretében a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a törvény sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot. Az indítvány arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekes családok esetében a tisztességtelen kilakoltatás egyben a gyermekek azonnali állami gondozásba vételét, ideiglenes hatályú elhelyezését, azaz a család szétszakadását is jelentheti. Az Utcajogász állításaival szemben Varga Judit igazságügyi miniszter a bíróságnak benyújtott véleményében megvédte a Végrehajtási törvény szabályait. A miniszter arra hivatkozott, hogy az indítványban állított alapjogi sérelmek megalapozatlanok, a szabályozás pedig megfelel az alkotmányos követelményeknek.

Az Alkotmánybíróság azonban 2023. június 6. napján meghozott döntésében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Végrehajtási törvény 183. § (1) bekezdés második mondatát. Ez a szabály zárja ki, hogy a kilakoltatási végzés ellen benyújtott fellebbezés elhalassza a kilakoltatást. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy előbb hajtják végre a kilakoltatást, minthogy a lakó egyáltalán vitatni tudná a kilakoltatás törvényességét – számolt be a döntésről az Utcajogász.

Hozzátette, a testület a jövőre nézve, 2024-től kezdődően semmisítette meg az alaptörvény-ellenes jogszabályt. Indokolása szerint az Alkotmánybíróság lehetőséget kívánt adni „a jogalkotónak arra, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránt olyan eljárást alkosson meg, mely egyszerre szolgálja a tulajdonosi jogok kiemelt védelmét, illetve eljárási eszközökkel biztosítja az intézménnyel való visszaélésből, illetve a tévedésből fakadó jogsérelem kizárásának lehetőségét.”

Az Utcajogász Egyesület az AB-döntéssel összhangban, szakmai megkereséssel kíván fordulni az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy olyan szabályok kerüljenek a Végrehajtási törvénybe, amelyek az Utcajogász jogsegély-szolgálatán tapasztalt problémákra is választ adnak.