A csádi katonai misszió miatt megjelenhet a terrorizmus Magyarországon

Ilyen körülmény lehet, hogy a dzsihadista narratíva ellenségnek minősíti Magyarországot, ha a magyar egységek Csádban, ahol számos terrorszervezet is jelen van, terrorizmusellenes akciókban vesznek részt, vagy ha például a dzsihadisták az online propagandában célba veszik Magyarországot – írja a Robert Lansing Institute.

Az elemzés szerint egyébként az egész misszió éles ellentmondásban áll a hivatalos magyar vonallal, be nem avatkozási politikával. 

Csád emellett a terrorizmus elleni harc igen bizonytalan területén van, ahol Franciaország, Amerika és az Afrikai Unió csapatai is jelen vannak. 

A vallásos, konzervatív Orbán Gáspár jelenléte ebben a misszióban pedig személyre szóló külpolitikát jelez, amelyet rendszerint olyan rezsimekkel hoznak összefüggésbe, amelyek keverik a hitet, a hatalmat és a katonai presztizst.

Ami a lehetséges célokat illeti, az elemzés úgy látja: Magyarország ezzel talán megpróbálja visszaszerezni a hitelességét a nyugati biztonsági keretekben, miközben akadályozza Ukrajna támogatását. Az is lehetséges, hogy Párizsnak, vagy Washingtonnak igyekszik a kedvében járni. Belpolitikai célokról is szó van azonban, amennyiben Orbán Gáspárt, a miniszterelnök fiát afféle „parancsnok-államférfinak” építi fel, hogy később örökölje a hatalmat, vagy valami nagyobb politikai szerepet.

A misszió éles ellentétben áll Orbán Viktor Ukrajna-politikájával. Azt (is) érzékelteti, hogy Magyarország a katonai műveleteket nem általában, hanem csupán az oroszelleneseket ellenzi, és hogy a magyar politika nem a békéről, hanem a Moszkvához fűződő kapcsolatok megőrzéséről szól.

A misszió a kockázatos térségben felveti az emberveszteség lehetőségét is. Ennek valószínűsége egyszerű járőrözések esetén a 200 főnél a vonatkozó amerikai és francia adatok alapján évi 1-2 százalék lehet, de ha a misszió jelen van harci övezetekben, vagy részt vesz a helyiek kiképzésében, elérheti az évi 5-7 százalékot is. 

Budapest azt mondhatja, hogy a csádi misszióval növeli a súlyát a NATO és az EU biztonságában, és az afrikai szerepét az oroszbarát politikáját érő éles bírálatok ellen használhatja fel. Ugyanakkor Csád gazdag kőolajban és aranyban, így Orbán energiaügyi kapcsolatokat, bányászati jogokat, valamint a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos hírszerzési értesüléseket is kereshet.

Nem kizárt az sem, hogy Orbán Viktor az afrikai rezsimek és az európai populisták között akar közvetíteni.

A Csádból Magyarországra irányuló migráció veszélye csak akkor áll fenn, ha növelik a magyar jelenlétet, illetve ha misszió helyi erőket alkalmaz.

Lényegében ez egy kockázatos, átpolitizált szerencsejáték. Leleplezi a magyar „semlegesség” szelektív voltát, és a misszió azt is mutatja, hogy Magyarország emberveszteséget is kész tudomásul venni a puha hatalom és a stratégiai hozzáférés érdekében.

Mindez azonban visszaüthet odahaza, ha migrációs problémákat vet fel, és ha diplomáciai elszigeteltséghez vezet, amennyiben a missziót nem szolidaritásnak, hanem opportunizmusnak tekintik. Lényegében látványos képmutatásról van szó: „békepolitika” odahaza, és katonai kalandorság külföldön. 

A misszió célja, költsége nincs meghatározva, erről nem adtak közre semmiféle tájékoztatást, nem tudni, mennyibe kerül ez a magyar adófizetőknek, és a parlamentben erről nem volt sem vita, sem szavazás.  Ez nem demokrácia, hanem rendeleti kormányzás. 

A misszió a figyelem valós problémákról való elterelését is szolgálja: a magyar gazdaság stagnál, az EU befagyasztotta a támogatásokat, rekord mértékű az infláció, és burjánzanak a korrupciós botrányok. A magyarok lakásokat, kórházakat és tisztességes nyugdíjat érdemelnek, nem pedig presztizs-missziókat a Szahara szélén. 

Mindemellett a misszió egyértelműen Orbán Gáspárhoz, Orbán Viktor fiához kötődik, ami nepotizmus egyenruhában. Ez felveti a kérdést, hogy a magyar külpolitika vajon mostanra családi projekt lett-e. A külpolitika militarizálása – pláne egy dinasztikus figura alatt – veszélyes és nem demokratikus. Magyarország nem birodalom, a magyar adófizetőknek nem kell fizetniük az Orbán-örökös életrajz-építését.

A csádi misszió politikailag motivált, stratégiailag homályos és etikailag kétes, ellentmond minden elvnek, amelyet a kormány hangoztat, mint a béke, semlegesség, szuverenitás, átláthatóság, fiskális felelősségvállalás, migráció – és imperializmus-ellenesség.

A magyar ellenzéknek követelni kellene a parlamenti vitát és szavazást a misszióról, átláthatóságot a misszió céljait és költségeit illetően, garanciát a katonák biztonságára és esetleges evakuálására garanciákat, és kötelezettségvállalást arra, hogy a misszióból nem alakul ki újabb menekültútvonal – mutatott rá a nagyon hosszú elemzés.