Egyre nehezebben tudnak megélni a magyarok
A felmérések szerint egyre nehezebben tud megélni a lakosság. Nő azoknak a száma, akik alig tudnak kijönni a fizetésükből, csökken a megtakarítók aránya. Közben nő a jövedelmi, vagyoni egyenlőtlenség.
Átlagosan havi 28 ezer forinttal romlott a magyar háztartások anyagi helyzete egy év alatt – derült ki a K&H Bank felméréséből. A többség beszámolója szerint ugyanis a megélhetési költségek jóval nagyobb ütemben nőttek, mint a jövedelmek. A háztartások nagy része nem tud megfelelően takarékoskodni rövid távon, hosszabb távon pedig az öngondoskodásra sem jut elegendő pénz – írja az én pénzem.
A Provident kutatásából pedig kiderült, hogy a magyarok egyre nagyobb részének kihívás, hogy kijöjjön a jövedelméből. A helyzet különösen aggasztó azok esetében, akik teljesen megtakarításképtelenek: jelenleg a válaszadók 27,1 százaléka fizetéstől fizetésig él, és egyáltalán nem tud félretenni. Ez az arány folyamatosan emelkedik: 2022-ben még „csak” 21,1 százalék volt. Nemzetközi összevetésben is látványosak a különbségek: míg a Provident más európai piacain – Lengyelországban, Csehországban és Romániában – átlagosan 18,6 százalék nem képes megtakarítani, a négy ország közül nálunk a legrosszabb a helyzet.
A társadalmi különbségek is nőnek: a nők, az alacsonyabb végzettségűek, a falvakban élők, valamint az idősebb korosztály tagjai sokkal nagyobb arányban sorolhatók a nem-megtakarítók közé.
A lakosság jelentős része súlyosan kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, ha hirtelen elveszítené fő jövedelemforrását. A legtöbben – 22,7 százalék – úgy vélik, hogy tartalékaik kevesebb, mint három hónapig tartanának ki, ha hirtelen elveszítenék munkájukat. A legaggasztóbb azonban, hogy a megkérdezettek 21,3 százaléka egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással vagy bármilyen pénzügyi tartalékkal. Minden ötödik ember gyakorlatilag azonnal pénzzavarba kerülne egy váratlan jövedelemkiesés esetén – például munkahely elvesztése, betegség vagy családi válság következtében.
Az átlag ezt eltakarja
Az MNB háztartási vagyon statisztikáiból ugyanakkor az rajzolódik ki, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Annak alapján úgy tűnhet, hogy egy magyar háztartásra majdnem 28 millió forint pénzügyi megtakarítás jut. Csakhogy a vagyon 44,5 százalékának valójában nem sok köze lehet a lakossági megtakarításokhoz. Ezt az MNB által, az úgynevezett tulajdonosi részesedések becsült értékéből kalkulálták. A magánszemélyek elsöprő többsége pedig nem birtokol értékes céget, sőt még részvénye is csak nagyon keveseknek van. Ez a tétel pedig mindent felülmúló mértékben gyarapodott. Aligha túlzás azt állítani, hogy ebben tükröződik a NER hallatlan harácsolása.
