Aligha a gazdasági kapcsolatok miatt fontosak a türk államok a magyar kormánynak
Az elmúlt napokban szinte a csapból is a Türk Államok Szervezetének asztanai csúcsával, illetve a magyar-kazah kétoldalú tárgyalásokkal összefüggő hírek folytak – nem véletlenül, hiszen Orbán Viktor is a kazah fővárosba látogatott, kíséretében a többi között Szijjártó Péter külgazdasági és külügy-, Nagy Márton gazdaságfejlesztési, valamint Varga Mihály pénzügyminiszterrel. Sok szépet és sok jót elmondtak mind a hárman ezen országok jelentőségéről hazánk számára, benne a gazdasági, kereskedelmi, energetikai együttműködéssel. Ez arra sarkalt minket, hogy adatok segítségével megnézzük, hogyan is állnak az ügyek. Ezek az ügyek pedig lassacskán haladnak előre, legalábbis egyes országok viszonylatában, illetve egyes területeken. Ám az is világos, hogy nem emiatt fontosak ezek az országok Orbán és az általa uralt Nerisztán számára.
„Magyarország gazdasági kapcsolatai a türk országokkal az aktív fejlődés szakaszában vannak, és még nem érték el a bennük rejlő lehetőségek maximumát....az eredmények nem tudnak megerősíteni semmilyen igazán egyértelmű tendenciát, mivel az együttműködés növekedésének jelenléte továbbra is ad hoc jellegű marad” – a többi között ezt összegzi egy, az év elején megjelent tanulmány, amely Magyarország és türk államok együttműködését vette górcső alá. A Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) tagjai – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország, Üzbegisztán és Türkmenisztán – mellett Magyarország megfigyelői státusszal rendelkezik a csoportban.
Megnéztük, mennyire fontosak ezek az országok a magyar gazdaság számára. Elsőként a külkereskedelmet néztük meg, a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisára támaszkodva. Az eredmény önmagáért beszél, elég a grafikont kicsit közelebbről megvizsgálni. Megjegyzésként a következőt fűznénk az alábbi két ábrához: kakukktojásként találják a grafikonokban a Finnországba irányuló magyar exportra, illetve az onnan származó magyar importra vonatkozó adatokat is – azért, mert az uniós országok közül Finnországgal bonyolítjuk a legalacsonyabb forgalmat, tehát érdekes a viszonyítás a TÁSZ tagjai jelentőségét bemutatandó.
Mint látható, Finnországnál csak Törökországgal számottevőbb a külkereskedelmi forgalmunk. Ez sokat elárul ezen országok jelentőségéről a magyar külkereskedelemben. Amúgy az érintett országok közül egyedül Törökország fér fel a legfontosabb külkereskedelmi partnerországaink negyvenes listájára: 1,5 milliárd eurós importtal és 1,9 milliárdos exporttal, azaz 400 millió eurós pozitív egyenleggel 2022-ben.
A TÁSZ-tagok közül a második legjelentősebb Kazahsztán (amely a forgalom alapján egyébként Magyarország 47. kereskedelmi partnere). Kazahsztán valamiért nagyon fontos Varga Mihálynak, aki több mint tíz éve Magyar-Kazah Kormányközi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság magyar társelnökeként intenzíven tesz a fejlesztéséért – ezidáig eléggé kicsiny sikerrel. Mit is mondott Orbán Viktor a minap Asztanában? „Bár Magyarország és Kazahsztán gazdasági együttműködésének a volumene még nem elég magas, ebben nagy növekedést értek el, és megteremtették az alapját”.
Azt, hogy miért bízik ennyire a kazahokban a magyar kormány, azt már Szijjártó Péter szavaiból olvashatjuk ki. „Már az idei esztendőben rekord mennyiségű kőolajat vásárolunk Kazahsztánból, és mintegy 630 ezer tonna kazah kőolajat használunk fel” – mondta a minap Facebook-videójában, hozzátéve, hogy a MOL idén elkezdi a földgázkitermelést a kazahsztáni mezőn. A miniszter azt is tudatta, hogy a Karpovszkij földgázmező kitermelésének a felfutásával körülbelül százmillió köbméternyi kitermelés jut majd évente, s a feldolgozása után döntést lehet hozni értékesítéséről.
Mondjuk a kormány Azerbajdzsánban is diverzifikálni akarja a magyar energiaimportot, ahogy az ATV minapi híradójában is elhangzott, energetikai szempontból a keleti nyitás első lépése az azeri zöld áram projekt bejelentése volt 2022-ben, ezt követték az olajjal és gázzal kapcsolatos üzleti kapcsolatok. Balogh József energetikai szakértő szerint azonban „mind a kettő nagyon érdekes és nagyon jó, mert diverzifikáció, csak felmerülnek a logisztikai kérdések, hogy hogyan fog ez az olaj és földgáz eljutni Magyarországra, mert ugye földgázban csak egy vezeték van, a Török Áramlat, azzal a vezetékkel, isten ne adja, bármi történne, mint az Északi Áramlattal, akkor a diverzifikáció semmit nem ért". Hozzátette: ráadásul csak kis mennyiségekről van szó: olajban maximum az ország egy havi olajfelhasználásának megfelelő mennyiség érkezhet a térségből.
Ami pedig a működő tőke-befektetéseket illeti. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből az derül ki, hogy a türk országok közül Törökország az egyedüli, amelynek komolyabb működő tőke-befektetései vannak Magyarországon, a többi államra inkább a magyar tőke-kifektetések a jellemzőek. 2011 és 2020 között 361,7 millió eurónyi török FDI érkezett Magyarországra, ahol a legnagyobb török befektetőké a következő társaságok: Ekol Logistic Szolgáltató Kft. (fuvarozás); Celebi Ground Handling Hungary Földi Kiszolgáló Kft. (Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgálás); Metyx Hungary Kft. (műszaki textilgyártás) és Yaris Kabin Hungary Kft. (traktor és földmunkagép kabinok gyártása.
