Alkalmazkodni kell az európai változásokhoz

Sebes György 2021. március 12. 06:50 2021. márc. 12. 06:50

Magyarországnak és a Fidesznek is árthat, ha a magyar kormánypárt végképp szakít azzal a pártcsaláddal, amelyhez eddig tartozott. A kapcsolatok állítólagos megromlását magyarázó budapesti nyilatkozatok pedig tévesek és hamis érvekre hivatkoznak. Minderről Horváth Istvánnal, Magyarország egykori bonni és berlini nagykövetével beszélgettünk.

Rossz lóra tesz a Fidesz, ha látványosan szakítani kíván az Európai Néppárttal és ennek folyományaként a német uniópártokkal. Így vélekedik az utóbbi napok fejleményeiről Horváth István, Magyarország volt bonni és berlini nagykövete, a jelenlegi német politika egyik legjobb ismerője. Mint mondta, ügyes politikai húzásnak tartja, hogy a vezető magyar kormánypárt kilépett a néppárt európai parlamenti frakciójából és ezzel megelőzte, hogy kizárják. Ebből azonban szerinte nem következik feltétlenül, hogy a pártcsaláddal is szakítania kell. Ez rossz döntés lenne – tette hozzá.

A nagykövettel az utóbbi napok nyilatkozatai kapcsán beszélgettünk. Egy héttel ezelőtti – interjúnak álcázott - szokásos pénteki rádiószózatában Orbán Viktor többek között azt is elmondta, hogy hosszan tárgyalt a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnökével, Armin Laschettel. Közölte, hogy ez a beszélgetés meggyőzte, útjaik elválnak. Egy nappal később, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már arról nyilatkozott a hivatalos magyar hírügynökségnek, hogy sem a néppárt, sem a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU már nem a régi. Szerinte pálforduláson mentek keresztül – nem úgy, mint a Fidesz –, s már nem igazán jobboldaliak. Gulyás Gergely ezzel Markus Söder tartományi kormányfő, a CSU elnökének szavaira reagált. Ő ugyanis azt szorgalmazta, hogy tegyenek pontot a pártközi kapcsolatok végére, miután a magyar párt végképp búcsút mondott a kereszténydemokrata értékeknek és alapvetéseknek, miután újjá akarja építeni az európai jobboldalt.

Horváth István jelzésértékűnek tartja, hogy a német sajtó nem szentelt nagy teret az Orbán-Laschet megbeszélésnek és a magyar kormányfő kijelentésének. Ez arra utal, hogy még elképzelhetőnek vélik a Fidesz visszatérését természetes szövetségeséhez. A nagykövet leszögezte, ha alapvetően nem változik a magyar párt hozzáállása, akkor persze nincs sok értelme fenntartani az együttműködést. Orbán Viktor is jól tudja, hogy a jobboldali pártok is megosztottak, sokan másképp ítélik meg a jobboldaliság fogalmát, emiatt a nagyobb pártok vezetői is rivalizálnak. Ha a Fidesz a jobboldali pártokhoz akar csatlakozni, az még azt is kérdésessé teszi, hogy egy Jaroslaw Kaczynskival és Matteo Salvinival fémjelzett európai jobboldalban milyen szerepet tudna játszani. A Fidesz gyakran kérkedik azzal, hogy a párt képviseli továbbra is a hagyományos kereszténydemokrata, konzervatív értékeket. Vezetői sokszor hivatkoznak arra, hogy a legendás bajor miniszterelnök, Franz Josef Strauss politikai szellemiségét tartják irányadónak.

Mindez csak nézőpont kérdése – mondta Horváth István, aki emlékeztetett rá, Strauss mindig azt hangoztatta, a CDU-CSU-nak úgy kell politizálni, hogy tőle jobbra nem játszhat szerepet egy szélsőjobboldali párt. Ugyanezt érvényesnek tekintette a baloldalra is, mondván, a szociáldemokratáktól, az SPD-től balra nem lehet olyan párt, amelyik szélsőbaloldali elveket vall. Az Európai Néppárt és a német uniópártok véleménye nem sokat változott a demokrácia alapvető kérdéseiről. Az őket körülvevő világ azonban az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult és ehhez nekik is alkalmazkodniuk kellett. Nem tolódtak balra, de – ha úgy tetszik – liberálisabbak lettek. Ami azt jelenti, hogy a jelentős politikai nézeteltérések ellenére, fontosnak tekintik az európai közösség egyben tartását. A párbeszéd megőrzése, az értékek védelme megköveteli, hogy álláspontjukat ehhez igazítsák. Jól felfogott érdekük tehát, hogy – nem szakítva alapvető ars poeticájukkal – rugalmasan alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez – vélte Horváth István.

Franz Josef Strauss a hidegháború időszakában tevékenykedett és nézeteit annak a korszaknak az eseményeivel kell összevetni – folytatta a nagykövet. Akkor abszolút helyénvaló volt a keményebb álláspont. Valóban azt mondta – amit most a Fidesz saját politikájának alátámasztására idéz –, hogy „nemzeti szuverenitásunk leginkább egy erős Európában érvényesülhet”. Ezt azonban nem úgy értette, hogy – az akkor még nem egyesült – Németországnak a közös Európán belül meg kell őriznie hatalmát. Az akkori bipoláris világrenddel szemben használta ezt a terminust. Vagyis – a többi konzervatív, jobboldali német politikussal együtt – az európai egység híve volt, egy egészen más világhelyzetben is. 

Horváth István arra is felhívta a figyelmet, hogy napjainkban az európai politikusok jelentős többsége a demokráciát akarja erősíteni. Ebben a helyzetben csak módjával lehet lavírozni, a jobbratolódásnak pedig megvannak a maga határai. Ezeket a határokat nem tanácsos átlépni, mert aki megteszi, könnyen egyedül találja magát. A túlzottan jobboldali, vagy akár a baloldali politizálás visszaüthet – fogalmazott a nagykövet.

Németországban most a hétvégi tartományi, de még inkább az őszi parlamenti választásokra készülnek. Ez is magyarázza, hogy nem fő témaként foglalkoznak a Fidesz és az uniópártok viszonyával. Ezzel a helyzettel azonban nem kellene visszaélni. Markus Söder – aki könnyen a CDU/CSU kancellárjelöltje lehet majd – már említett nyilatkozatában azt is elmondta, a Fidesz tagsága körüli „végtelen huzavona" árt a néppártnak, szavai szerint a hitelességük forog kockán. Ezt nem árt figyelembe venni a magyar vezetőknek is, feltéve, ha nem akarnak végképp egyedül maradni.