Alkotmánybíróság elé kerülhet a bírói kirendelések ügye

A 24.hu egyik szeptemberi, bírói kirendelésekről szóló cikke miatt az Alkotmánybírósághoz fordul Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, mert szerinte alaptörvény-ellenesek a bírói jogállásról szóló törvény kirendeléssel kapcsolatos rendelkezései. Ezért utólagos normakontroll keretében azt kéri a testülettől, hogy semmisítse meg a jogszabály kifogásolt szakaszát, és állapítsa meg a „bérezés tekintetében bekövetkezett mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést.”

Az ominózus cikk szerzője azt mutatta be egy hozzá forduló bíró példáján, hogy hiába rendelik ki magasabb szintre bíráskodni a bírákat – akár hosszabb időre is –, az eredeti, alacsonyabb illetményüket kapják, mert a bírók jogállásáról szóló törvény – más hivatásokkal szemben – egyszerűen nem rendezi ezt a kérdést.

A járásbíróságról a törvényszékre felrendelt bírók így havonta 113 ezer forinttól esnek el, a törvényszékről ítélőtáblára történő kirendelés esetén már 170 ezer forint a mínusz, akit a járásbíróságról az ítélőtáblára vagy az ítélőtábláról a Kúriára, 283.300 forintot, akit pedig a törvényszékről a Kúriára, az 453.300 forintot bukik havonta.

Amennyiben egy bíró a kirendelés során kevesebb jövedelemhez jut, mint amennyi a szolgálati helye szerint egyébként neki járna, az egyrészt az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, másrészt a bírói munkavégzés autonómiáját veszélyezteti – hívta fel rá a figyelmet beadványában az MSZP politikusa, aki emlékeztetett arra is, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban már kimondta: a bírák megfelelő javadalmazása a bírói függetlenség lényegi része.

Ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozhasson az indítvánnyal, legalább ötven képviselőnek alá kell írnia azt. Mivel 57 ellenzéki képviselő van a Mi Hazánk nélkül, elméletileg nem okozhat különösebb nehézséget ennek összegyűjtése.

„Elküldtem az ellenzéki frakcióvezetőknek az irományt, hogy támogassák, most gyűlnek az aláírások” – mondta a lapnak Tóth Bertalan.