Amerikai hírszerzés: Putyin korlátozott támadást indíthat a NATO ellen

Az amerikai hírszerzés által kidolgozott forgatókönyvek a kibertámadásoktól és hibrid műveletektől egy kisebb léptékű katonai benyomulásig terjednek. A horvát Index, valamint a CNN és a Wall Street Journal által idézett források szerint, ha Putyin az eszkaláció mellett döntene, a legvalószínűbb célpontok a balti államok vagy Lengyelország lehetnek.

A cikk szerint a közvetlen katonai benyomulás esélyét egyelőre alacsonynak tartják, de amerikai és európai tisztségviselők attól tartanak, hogy ez az idő előrehaladtával növekedhet. A források szerint az orosz elnök akkor élezhetné ki a konfliktust a NATO-val, ha az ukrajnai háborúból nem találna olyan kiutat, amelyet saját közvéleménye előtt sikernek tudna bemutatni.

Az amerikai becslések az esetleges orosz akció időablakát az idei ősztől 2029-ig tartó időszakra teszik. Egy ilyen lépés a forrás szerint nem feltétlenül egy nagyarányú háború elindítását célozná, hanem olyan helyzetet teremthetne, amelyben a NATO-tagállamoknak mérlegelniük kellene, hogy az adott orosz lépés kiváltja-e a közös válaszadást.

Az Index felidézi: a NATO-szerződés 5. cikkelye szerint az egyik tagállam elleni támadás valamennyi tag elleni támadásnak minősül. A kiberakciókra, szabotázsra és más hibrid fenyegetésekre adott válasz ugyanakkor a cikk szerint összetettebb kérdés.

Martin O'Donnell NATO-szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a szövetség folyamatosan mérlegeli a különböző forgatókönyveket és készül azokra. Hozzátette: a NATO figyelemmel kíséri a helyzetet, és készen áll az elrettentésre és a védekezésre, amikor ez szükséges. A szóvivő szerint a szövetség az elmúlt években jelentősen megerősítette keleti szárnyát.

Az új amerikai hírszerzési értékelésekkel párhuzamosan több nyugati biztonsági szolgálatot aggasztó incidens is történt. A hatóságok a héten egy katonai robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak a németországi Lipcse repülőtéren. Amerikai tisztségviselők értékelése szerint a szerkezet az orosz hírszerzéshez köthető.

Alexander Dobrindt német belügyminiszter az esettel kapcsolatban azt mondta: a drónok és az általuk jelentett fenyegetések a hibrid hadviselésben nem ismeretlenek, de az, hogy egy repülőtéren robbanóanyaggal felszerelt drónt találnak, „teljesen új fenyegetési forgatókönyvet” jelent. A német Nemzetbiztonsági Tanács Friedrich Merz kancellár elnökletével rendkívüli ülést tartott az incidens kivizsgálása és a válaszlépések kijelölése érdekében.

A cikk kitér arra is, hogy a nyugati aggodalmak olyan időszakban erősödtek fel, amikor az amerikai katonai vezetés a kulcsfontosságú lőszerek és rakéták készleteinek szűkösségére figyelmeztet. Az Ukrajnának nyújtott jelentős hadisegély és az Irán elleni katonai műveletekben felhasznált fegyverzet nyomást gyakorol a készletekre.

A hiány által leginkább érintett rendszerek között a Patriot és THAAD légvédelmi rakéta-elhárítókat, a Stinger rakétákat és egyes nagy hatótávolságú fegyvereket említik. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor visszautasította azt a feltételezést, hogy az Egyesült Államok ne lenne képes ellátni katonai feladatait, és azt hangsúlyozta, hogy bizonyos lőszertípusokból bőséges készletek vannak, miközben a védelmi vállalatok növelik termelési kapacitásaikat.

Az Index az ENSZ adatait is idézi: Ukrajnában a nagy hatótávolságú rakéták és drónok váltak a polgári lakosságot ért csapások fő forrásává, és 2025 decembere és 2026 májusa között a halálos áldozatok és sérültek száma 40 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi azonos időszak értékeit.