Amerikai túszok a „latorállamok” fogságában
Kirakatpernek nevezi vezércikkében a The Wall Street Journal, hogy Oroszországban kémkedés vádjával, minden bizonyíték nélkül, 16 évi szigorított büntetőtáborral sújtották a lap tudósítóját. A bűne mindössze annyi volt, hogy megírta, mit látott a háborúskodó Oroszországban. Ezért ha bármit is hoztak volna fel ellene a tárgyaláson a hivatalos álláspont alátámasztására, az csak manipulált lehetett volna.
Az orosz üzleti modellnek immár része, hogy a hatalom ártatlan túszokat szed, akiket azután kicserélnek olyan kémekre, vagy bűnözőkre, akiket nyugaton joggal tartanak rács mögött.
A lap szerint Gershkovich esete azért kirívó, mert ő az első külföldi újságíró, akit az orosz idők óta lefogtak. Üzenet ez, hogy megfélemlítsenek minden tudósítót Oroszországban.
Biden amerikai elnök szerint az orosz kormány azért vette célba az ügy szenvedő alanyát, mert újságíró és amerikai, és nem kétséges, hogy az oroszok önkényesen jártak el. Ugyanakkor a történtek rávilágítanak arra, hogy az amerikaiak egyre többször kerülnek célkeresztbe külföldön.
Oroszország, Irán és más államok sorra vesznek őrizetbe amerikaikat, mert úgy gondolják, hogy ez nem jár túlzott kockázattal, viszont az áldozatok jól jöhetnek még fogolycsere esetén. Nyomulnak a latorállamok és ez nem csupán Kína, Irán, Oroszország és Észak-Korea szomszédai szemszögéből veszélyes. Az amerikaiak gyalogok lehetnek az ilyen globális sakkjátszmákban, amire Gershkovich sorsa a szomorú bizonyság.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
