Annyit érsz, ahová születsz?

A Második Reformkor Alapítvány csütörtöki sajtótájékoztatójában kiemeli, hogy a három évente elvégzett PISA felmérések elemzéséből kiderül, hogy a magyar közoktatást a fejlett országok körében lesújtóan nagy egyenlőtlenség jellemzi. Ennek egyik fő oka, hogy a jelenlegi magyar közoktatás az eltérő társadalmi helyzetű gyermekek számára eltérő esélyeket kínál. Nem, hogy nem csökkenti, hanem fenntartja és újratermeli a meglévő egyenlőtlenségeket.

Az alapítvány szerint, az esélyegyenlőtlenség morális és jogi szempontból is elfogadhatatlan, ez nem csak a gyermekekre, hanem az egész nemzetre kihat.

„Minden elvesztegetett tehetség veszteség a társadalom, veszteség a magyar nemzet számára is” – fogalmazzák meg és hozzáteszik, hogy a Második Reformkor alapítvány ezért összeállított egy javaslatcsomagot, amely egy egyenlőbb közoktatást biztosíthat.

Ezt a „vitaindító” ötletelést az alapítvány létrehozója, Vona Gábor és Sipos Ferenc Norbert, az ADOM Diákmozgalom munkatársa mutatták be.

„Azt gondoljuk, hogy az esélyegyenlőség erősödjön a magyar oktatásban vagy, hogy a magyar fiatalok – akárhova is szülessenek – a képességeikhez, a szorgalmukhoz mérten előre tudjanak jutni és ezáltal a munkaerőpiacon feljebb tudjanak lépni, amivel ki tudjanak szakadni a hátrányos helyzetükből, az mindannyiunk érdeke, függetlenül attól, hogy ki milyen pártpolitikai vagy ideológiai családhoz vonzódik inkább. Egy szocialista számára társadalmi igazságot, egy liberális számára esélyegyenlőséget jelenthet mindez, de egy konzervatív számára egy jobban szervezett, igazságosabb társadalmat jelent, míg egy nacionalista számára egy erősebb nemzetet” – vezette fel a javaslatokat Vona Gábor, majd átadta a szót Sipos Ferenc Norbertnek, a javaslat ismertetésére.

A javaslatcsomag első pontja a kilencosztályos általános iskola

„Az 1999-es lengyel oktatási reform mintájára vezessük be a kilencosztályos általános iskolai képzést egy alapozó első évfolyam kialakításával, a lexikális ismeretek lényeges csökkentése és a kompetenciafejlesztő képzés arányának növelése mellett a tananyagban” – foglalta össze röviden Sipos.

Szerkesztőségünk kérdésére megtudhattuk, hogy az első három év, olyan alap képességek tanítására összpontosítana, mint az írás, olvasás, vagy számolás, valamint a tanulást elősegítő metódusok elsajátítására, amelyek a későbbiekben megkönnyítik a tantárgyak megismerését.

Megkérdeztük azt is, hogy tervezik-e az oktatásba beleépíteni a hétköznapi gyakorlatok elsajátítását, mint például a pénzügyi ismerek oktatását.

„Bár a javaslat nem tér ki az említett gyakorlati ismeretek oktatására, ezeknek valóban fontos szerepük lehet. Azért nem emeltük ki külön az adózási vagy pénzügyi ismeretek oktatását, mert a közoktatás általános hiányosságai helyett, ezúttal kifejezetten az esélyteremtés kérdésére koncentráltunk. Bár meg kell említeni, hogy vannak olyan tantárgyak, amelyeknek része az adózási ismeretek elsajátítása vagy a pénzügyi tudatosság kialakítása a fiatalokban, ezekre a részekre nem jut idő vagy nagyobb hangsúly a túlságosan nagy elsajátítandó tananyag miatt. Javaslatunkban ezért emeltük ki többször a tananyagmennyiség optimalizálását, hogy az ilyen hétköznapi gyakorlatok akár nagyobb figyelmet kapjanak. Oktatási szakértők ajánlásait figyelembe véve, egyébként maximálisan támogatjuk a hétköznapi gyakorlatok hangsúlyosabb megjelenítését” – ismertették az alapítvány álláspontját.

Ezen felül szeretnének létrehozni egy iskolakönyvtár programot, amely minden iskolában garantálna saját könyvtárat.

Szerkesztőségünk kérdésére megtudhattuk, hogy miből szeretnék finanszírozni ennek a könyvtárhálózatnak a kiépítését.

„Több olyan lehetséges megoldás is van, amelyek egyike sem vonna el forrást az emberek életminőségét meghatározó területekről. A kormányzati hirdetéseknek álcázott pártpolitikai propaganda milliárdos költségvetése önmagában elegendő lenne erre. Azt kell látnunk, hogy Magyarországon az esélyteremtés és a közoktatás fejlesztése nem elsősorban pénzhiány, hanem a politikai akarat hiánya miatt marad el” – válaszolta az alapítvány.

Az utolsó pontja a javaslatcsomagnak a szabad tankönyvválasztás joga.

„Tegyük szabaddá az iskolák számára a tankönyvválasztást. Jöjjön létre egy pedagógusokból álló szakmai testület, amely pályázati rendszerben dönt a magánkiadók által benyújtott tankönyvek, illetve tankönyvcsomagok engedélyezéséről. A pedagógus testület tagjait fele-fele arányban jelölné az oktatásért felelős miniszter és a Pedagógusok Szakszervezete úgy, hogy a tagok között fele-fele arányban legyenek általános iskolai és középiskolai pedagógusok, továbbá a szaktanári képesítések alapján képviselve legyen minden tantárgycsoport” – érvel az alapítvány a javaslat mellett.

A teljes törvényjavaslatot ITT érhetik el. A Második Reformkor Alapítvány felhívja a civilek figyelmét arra, hogy amennyiben bármilyen – a törvényjavaslattal kapcsolatos – ötletük támadna, ezt jelezhetik az alapítvány felé, amely figyelmet fog szentelni a javaslatnak.