Antifasiszták vs neonácik – a rendőrség semmit sem bízott a véletlenre
Több száz antifasiszta tüntető vonult a Széll Kálmán tértől fel a Várba, ahol a szélsőjobboldaliak gyűltek össze a Kitörés napja alkalmából, hogy a második világháború budapesti ostroma alatt elesett német katonákra emlékezzenek.
Fél órával a szombat délutáni, Antifasiszta Összefogás által meghirdetett antifa tüntetés kezdete előtt még nem sokan gyülekeztek a Széll Kálmán téren, ellenben a rendőrök nagy erőkkel vonultak fel. Az antifák menete még 4 óra előtt megérkezett a Budai Várba, a Bécsi kapu térre. A pár száz főből álló tömeg szélén sétálók transzparenseket kifeszítve vonultak végig – közölte a HVG.
A magyarok mellett sok külföldi demonstráló is részt vett a rendezvényen, többen érkeztek a német szélsőjobboldai párt, az AfD elleni plakátokkal és német nyelvű transzparensekkel. A tömegnek szóló üzenetek magyarul és angolul is elhangzottak. Visszatérő skandálás volt a „Budapest antifa” és a „nemzetközi szolidaritást”.
A Telex beszámolója szerint az antifasiszta megmozduláson az első felszólaló többek között arról beszélt, hogy a második világháború népirtásai miatt is elfogadhatatlan, hogy évente ünneplik a kitörés napját szélsőjobboldali csoportok. A parlamenti frakcióval is rendelkező Mi Hazánk Mozgalmat pedig egy aggasztóan erősödő befolyású neonáci pártként írta le.
A tüntetők, miután elhagyták a Széll Kálmán teret, az Ostrom utcán vonultak a Vár irányába, miközben külföldi antifasiszta rigmusokat kiabáltak.
Az Ostrom utca és a Várfok utca kereszteződésénél még több rendőr várta a tüntetőket, valamint több utcát is lezártak a hatóságok a Várnegyedben, hogy az ellentétes nézetű demonstrálók ne tudjanak konfrontálódni.
A Bécsi kapu téren is felszólalt egy antifás tüntető, aki azt mondta, minden erőforrással ki kell állni a jelenleg is magyar börtönben ülő Maja T. mellett, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a 2023-as antifasiszta támadásokban.
Az antifás tüntetők fél öt körül a Széna térre érve elkezdtek oszladozni, és a megindultak a metró felé.
Nem sokkal délután fél öt előtt rajtolt el a kitörés napjára összegyűlt tömeg a Vártól, ahol a Telex becslése szerint legalább ezer ember várakozott, készülve a maximum 60 kilométeres emléktúrára.
A Széll Kálmán teret elkerülve, a Krisztina körúton vonultak a Szilágyi Erzsébet fasor felé. Többen az úttesten sétáltak, a kitöréstúra élbolya a Városmajorba ért. Itt a legtöbb, katonai ruhába öltözött tüntető megállt az első világháborús vadászzászlóalj-emlékműnél, a szobornál gyertyák is égtek.
A rendezvény eredete, hogy 1945. február 11-én próbáltak kitörni a német és magyar csapatok a budapesti Várból, a Vörös Hadsereg ostromgyűrűjéből. Az akció vérengzésbe torkollott, kevesebb mint öt nap alatt több tízezer katona halt meg, a szovjet vonalakon csak pár százan tudtak átjutni. A kitörés megítélése nyolcvan év után sem egységes. Az elmúlt években több alkalommal is összetűzések, verekedések voltak a második világháború végén lejátszódott eseményeket különbözőképpen értelmező, azokra máshogyan emlékező csoportok között – emlékeztetett a Telex.
Óriási volt a rendőri készültség, mivel két évvel ezelőtt főként külföldről érkezett antifa-aktivisták több szélsőjobboldalinak látszó embert is megvertek a városban, és attól tartottak a hatóságok, hogy újból összecsaphatnak a felek. Több garázda antifasiszta még mindig rács mögött van, erre utalt a „Free all antifas” transzparens is, vagyis engedjék ki az összes antifát.
