Átcsoportosít az Orbán-kormány: százmilliárdos pénzeső sportrendezvényekre, közmédiára és NER-filmesekre

Az elmúlt évtizedben kialakult szokás szerint az Orbán-kormány az ellenzék által benyújtott mintegy 400 módosító javaslat mindegyikét figyelmen kívül hagyta. A benyújtott módosítások a hiányt nem érintik, így a tervezet 4122 milliárd forintos deficittel számol 2025-re. Ugyanakkor, a piacok számára mérvadó GDP-arányos hiány az idei 4,5 százalékról 2026-ra 3,7 százalékra csökkenhet – már ha összejön a költségvetés, amely túlzó növekedéssel számol – írja a Népszava.

A lap szerint a kormány a meglehetősen szűkös egészségügyi, szociális kiadások ellenére, még az utolsó pillanatban is több milliárd forintot csoportosított át kormányzati épületek beruházására, felújításra.

A módosító javaslatokból kiderül, hogy a már befejezettnek hitt parlamenti felújítás tovább folytatódik, sőt, megkezdődik a „II. ütem” tervezése.

– A jövő évi parlamenti felújítási kiadásokat 6 milliárd forinttal mérsékelték, ám így is elkölthetnek 28 milliárdot.

– Közelebbről meg nem nevezett kormányzati beruházásokra a kormány 20 milliárdot különített el.

– Eközben 60 milliárd forinttal, 160 milliárdra megemelte a vagyonértékesítési bevételeket, arra hivatkozva, hogy jövőre több kormányzati ingatlant értékesítenek, ám részletekkel nem szolgálnak.

A cikk szerint annyit lehet tudni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és kapcsolt intézményei vadonatúj irodaházakba költöznek jövőre, ezért kiürülnek egyes minisztériumi épületek. Tiborcz István és Garancsi István cégeinek az új irodákért a kormány 119 milliárd forintot fizet ki.

A mogyoródi Forma-1 pálya működési támogatását további nyolc milliárd forinttal tolja meg a kormány, így jövőre a Hungaroring Zrt. működése 27 milliárdjába kerül az adófizetőknek. Az indoklás szerint a plusz pénz nem is a Forma-1-re, hanem MotoGP (gyorsasági motorverseny) futamok megrendezésre kell. A mogyoródi állami cég az elmúlt 30 évben – mai árakon számolva – több száz milliárd forintot nyelt el úgy, hogy egyetlen évben sem tudott érdemi nyereséget termelni. Míg Mogyoródra plusz 8 milliárd forint jut, vasútfejlesztésre plusz két milliárd, de ez is a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának felújításra megy. Így erre av pénznyelő programra csak jövőre 199 milliárdot szór el a kabinet.

A módosító javaslatokkal az Orbán-kormány a bíróságok és a Kúria személyi kiadásait az eredetileg beterjesztetthez képest 43 milliárd forinttal csökkentené. Az indokolás szerint a bíróság és az ügyészség benyújtott költségvetése a megszületett bérmegállapodásnál magasabb illetményalap-emeléssel számolt, a módosító javaslat ezt csökkenti a megállapodás szerinti szintre. Emeli viszont a kormány 29,6 milliárd forinttal, 379 milliárdra a szociális célú nem állami fenntartású szolgáltatások támogatását. Az összeg kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére szolgál, az emelés nagysága érzékelteti, hogy szférában milyen sokan dolgoznak minimálbéren.

Az egyik legnagyobb, egyedi átcsoportosítás a Batthyány-Strattmann László Közalapítvány 45 milliárdos többlete. A kormány tervei szerint a közalapítvány látná el a jövőben a biztosítási alapon – nem csak méltányossági alapon –  igényelhető jellemzően nagy értékű gyógyszerterápiás ellátások támogatását. Eddig ezt a feladatot állami alkalmazottak látták el, most a kormány ezt is kiszervezi egy alapítványba. A 45 milliárdot az Egészségbiztosítási Alaptól veszi el, vagyis nincs szó plusz pénzről az egészségügy számára.

A kormány szükségesnek látta a „közmédia” költségvetési támogatásnak megemelését, így az eredeti 132 milliárd forinttal szemben az állami média jövőre már 141 milliárdos költségvetési támogatást kaphat. 

A Népszava megfogalmazása szerint az emelésnél talán „csak a kormány indoklása pofátlanabb": a módosítás a „közszolgálati tevékenység magas színvonalú ellátása érdekében a rendelkezésre álló források bővítését célozza.”

A politikai támogatások sorába tartozik az az ötmilliárdos plusz, amelyet a Lánczi András elnök által vezetett – de inkább Schmidt Mária által fémjelzett – Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány kap a működésre.

Jövőre sem maradhat el a NER filmipari tevékenységének támogatása, az utolsó pillanatban 10 milliárd forintot kap a kulturális tárca „történelmi filmek megvalósításnak támogatásra”. Termesztésen sportrendezvényekre is mindig jut plusz forrás, a jövő év sem lesz kivétel: az eredeti 22 milliárddal szemben 37,5 milliárd a támogatás.