Augusztus 20: a Fidesz hatalmi ideológiájának megfelelően tupírozza

Felül az aktuálpolitika, alul meg az össznépi ünnep, ez a jellemző erre az országra – fejtegette a politológus. Augusztus 20-a mindig is „kétfenekű ünnep” volt – magyarázta tovább. – Az egyik fele, hogy a mindenkori politikai rezsimek ezen a napon szeretik mennybe meneszteni a saját ideológiájukat. A népet viszont ez évszázadok óta lényegében nem zavarja. Bármelyik magyar faluba, vagy vidéki kisvárosba el lehet menni ezen a napon és ott felszabadult fesztivál-, majális és búcsú jellegű ünneplés látható. A magyar társadalom régóta különféle rendezvényekkel, felszabadultan ünnepli ezt a napot. És igazából senkit nem érdekel, hogy milyen hivatalos beszédek hangzanak el.

Kéri László szerint azonban mindez nem érthető történelmi visszapillantás nélkül. Augusztus 20-a ugyanis a legrégebbi magyar ünnep. 1083-ban Szent László király tette azzá, István király szentté avatásának emlékére. Az azóta eltelt mintegy 900 évben ugyan sok változáson ment át, de majdnem minden rendszerben piros betűs nap volt. Mária Terézia tette újra ünnepnappá, de – az 1848-'49-es forradalmat és szabadságharcot immár feledve – 1891-ben Ferenc József már ismét engedélyt adott az ünneplésre. A politológus személyes élményeire hivatkozva mondta, hogy bármelyik rendszerben bármilyen politika színezetet adtak neki, megmaradt nagy átfogó, népi ünnepnek. Mint mesélte, gyerekkorában ezen a napon mindig alföldi falvakban volt a rokonságnál és ott senkit nem érdekelt, hogy éppen az új kenyérről, az alkotmányról, vagy a munkás-paraszt szövetségről kell megemlékezni, Az emberek fesztivált tartottak, levágták a birkákat, meghívták egymást vendégségbe, függetlenül a politika akaratától.  

Az ünnep mély hagyományára telepedett rá aztán többféle szint. Az újkorban ez az államalapítás ünnepe lett, aztán összekapcsolták a kereszténység felvételével. Ez a kettő felváltva dominált, attól függően, milyen rendszer volt. 1945 után az új kenyér ünnepe lett, miután a parasztság újra politikai tényezővé vált. Rákosiék tudták, hogy ezt az ünnepet nem tudják kiiktatni, egy huszárvágással tehát az új alkotmány ünnepévé tették. Az is volt '89-ig. A rendszerváltás után nagy vita alakult ki, melyik legyen az első számú ünnep, miután április 4-e, meg november 7-e kiesett. Végül Antall József döntötte el, hogy nem március 15-e, vagyis a köztársaság és a forradalmi hagyomány emlékezete, és nem is október 23-a, vagyis a függetlenség hangoztatása, hanem augusztus 20-a legyen az állami ünnep, mert ez foglalja magában a legmélyebb magyar tradíciót.  Át is tették az állam által szakralizálható összes eseményt erre a napra. Így az utóbbi 30 évben nem is nagyon fordult meg senkinek a fejében sem, hogy nem ez a nap a legnagyobb ünnep – idézte fel Kéri László.

A Fidesz azonban olyanná szeretné tenni augusztus 20-át, amilyen a két világháború között volt – folytatta a történelem és az aktuális politika összehasonlítását a politológus. Emlékeztetett rá, 1927-ben rendelték el először, hogy legyen tűzijáték a nap végén. Az is nagyon tetszett a jelenlegi hatalom embereinek, hogy akkoriban hangsúlyozták igazán az ezeréves magyar államiság fontosságát, amit abban az időben a Nagy-Magyarország térképpel és Trianon szidásával kapcsoltak össze. Azt pedig ugyancsak másolandónak tartották, hogy a kereszténység felvételére is lehet emlékezni. Nem véletlenül beszélnek mostanában annyit arról, hogy az unió is térjen vissza a keresztény gyökereihez és hogy a magyarok mindig is a kereszténységet védték. Így aztán az állam mellé rendelt pozícióba helyezik a katolikus egyházat is. Nem zavarja őket az sem – emlékeztetett Kéri László –, hogy amikor Ferenc József ünneppé tette ezt a napot a XIX: század végén, akkor a reformátusok, a zsidók, az evangélikusok és az összes többi egyház is tiltakozott, amiért egy katolikus ünnepet tettek meg a nemzet első számú ünnepévé. A Fidesz azonban újra együtt ünnepli a magyarság történelmét a kereszténységgel, amit hangsúlyossá tesz a Szent Jobb körmenet.

Az állam kézbe vette mindennek a menedzselését és a maga pillanatnyi hatalmi ideológiájának megfelelően tupírozza – foglalta össze napjaink lényegét a politológus. Hangsúlyossá akarják tenni mindezt a tűzijátékkal, amit a népnek járó össznépi szabadság-élménynek tekintenek. Kéri elmondta, feleslegesnek vélte a nap záróeseménye körül az utóbbi időben fellángolt vitát. Ugyanakkor azt sem tekinti követendőnek, hogy a jelenlegi hatalom a megszorítások idején urizál és azzal henceg, hogy minden idők legnagyobb – értsd: legköltségesebb – tűzijátékát rendezi. Úgy véli, a kormány már nem tud szabadulni korábbi rossz döntésétől, miközben az egekbe szökött az infláció, a rezsicsökkentésnek éppen vége és mindenen spórolni kellene.

Így csúszik egybe három teljesen ellentétes rendezvény az idén: a Kurultáj, a Sziget fesztivál és augusztus 20-a. A politológus úgy látja, az nem kérdés, hogy ez a nap az idén is a Fidesz által átértelmezett ünnep lesz. Hiszen lényegében csak a hatalomnak van médiája és abból megállás nélkül szól majd a propagandájuk. A lakosság tehát megkapja az ünnepből a hivatalos adagot, erről gondoskodnak a helyi potentátok is. De azzal nem tudnak ők sem mit kezdeni, hogy az emberek milliói elsősorban annak örülnek, hogy a sok-sok gondjuk között van egy nap, amikor a hagyományoknak megfelelően – és a maguk módján – felszabadultan ünnepelhetnek, nem kell törődniük a mindennapi problémákkal – mondta Kéri László.