Az adótörvények módosításáról tárgyalt az Országgyűlés

Fidesz: pozitív intézkedések szerepelnek az előterjesztésben

A javaslatcsomagban szereplő intézkedések pozitív voltát emelte ki Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka, aki megemlítette: a kormány az elhúzódó háború és a változó külső körülmények miatt idén nem tavasszal, hanem ősszel terjeszti a parlament elé a következő évi költségvetést.

A képviselő a lényegi elemek között említette a családi adókedvezmény kétütemű megduplázását, akárcsak azt, hogy a lakásvásárlás kedvezményes, ötszázalékos áfája 2026 végéig érvényben marad, ezzel segítve az otthonteremtést.

Hozzátette: a jövő évben lakásvásárlásra is lehet majd használni a nyugdíjcélú megtakarításokat, a SZÉP-kártyán szereplő összeg felét lakásfelújításra is fordíthatják az érintettek.

Witzmann Mihály jelezte: a módosításokkal az őstermelők elszámolható költséghányada 90, a többi mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásé 80 százalékra emelkedik, a startupoknál a szellemi termék apportkénti átruházása adómentessé válik, a fuvarozók által tankolt gázolaj jövedéki kedvezményét az unióban lehetséges legmagasabb szintre emelik.

Emellett, jegyezte meg a képviselő, kivezetnek számos különadót, például a légitársaságok, a gyógyszergyártók és a távközlési szolgáltatók esetében.

Emellett bizonyos vállalkozások adómentességet kapnak, ha nincsen tartozásuk, változnak egyes számviteli értékhatárok, így emelkedik az egyszerűsített mérlegbeszámoló és a konszolidált éves beszámoló felső értékhatára.

Witzmann Mihály hangsúlyozta: a módosítások egyértelműen elősegítik a kormány adó- és szakpolitikai elképzeléseinek megvalósítását, támogatják a családokat, a gyermekvállalást és a vállalkozásokat, ezért a törvényjavaslat támogatására kérte minden képviselőtársát.

DK: "ez egy rosszindulatú előterjesztés"

Lehet, hogy a kormány érdekeit jól szolgálja ez a törvénycsomag, de a családokét biztosan nem – kezdte felszólalását Varju László (DK), aki "rosszindulatú előterjesztésnek" nevezte a törvénycsomagot, és jelezte, nem fogják azt megszavazni.

Jelezte: a technikai és jogharmonizációs lépések szükségesek lehetnek, de a csomag számos eleme elfogadhatatlan a számukra, akárcsak az, hogy nem állnak rendelkezésére a csomaggal foglalkozó hatástanulmányok, magyarázatok, így szerinte az előterjesztésből nem derül ki, az érintettek hány százaléka tudná igénybe venni a dupla családi adókedvezményt.

A DK vezérszónoka arról beszélt: az állam ahelyett, hogy magas színvonalú közszolgáltatásokat nyújtana, azért szedi be az adókat, hogy minél többet juttasson abból a hozzá közel álló oligarcháknak, ezért ez végeredményben "az adóbehajtás a kivételezettek számára".

Varju László szerint a magyar gazdaság teljesítménye csökken, technikai recesszióban, "folyamatos zuhanásban" van, akadozik az export, hatalmas költségvetési hiányt kell kiigazítani, nem jönnek az uniós források és bizalmatlanok a vállalkozók, akik ezért nem akarnak befektetni.

Hozzátette: az összeomlás elkerüléséhez nem az adók emelésére van szükség, hanem arra, hogy biztosítsák a hozzáférést azon uniós forrásokhoz, amelyek kifizetését "Magyarország kormányának korruptsága" miatt függesztették fel, miután megunták a dézsmálást, a lopást. Ehhez, hangsúlyozta, garantálni kellene a közbeszerzések átláthatóságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Varju László arról beszélt: a kormány nem akarja átláthatóvá tenni az uniós források felhasználását, inkább nem veszi azokat igénybe, ezért a hazai adórendszeren keresztül "gyűjtik be" a szükséges pénzeket.

KDNP: ez az adócsökkentés kormánya

A kormányzat adócsökkentő lépéseit állította felszólalása középpontjába Nacsa Lőrinc (KDNP), aki arról beszélt: az előtte felszólaló úgy próbálja "kioktatni" a kormányoldalt, hogy amikor ők voltak hatalmon, folyamatosan emelték a közterheket.

Kijelentette: Varju László gazdasági államtitkárként működött "Magyarország valaha volt legkorruptabb kormányában", amely 190, többségében nyereséges állami céget árusított ki a "rablóprivatizáció" során, a világ második legnagyobb költségvetési hiányát hozta össze 2006-ban, miközben elszegényítette, kiárulta az országot.

Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: versenyképes, a családokat támogató adórendszerre van szükség, majd arról beszélt, hogy a hazai szisztéma Európa egyik legversenyképesebbje.

A politikus azt hangsúlyozta: az uniós pénzek blokkolásának semmi köze jogállami kritériumokhoz, hiszen a DK elnöke mondta, hogy ezek az eljárások jogi köntösbe bújtatott politikai ügyek.

A nemzeti kereszténydemokrata kormány szemléletváltásával a gazdaságfehérítés mind szélesebb körben érzékelhetővé vált – jelentette ki a KDNP vezérszónoka, hozzátéve, ez igazságosabb és tisztességesebb piaci versenyt, az államnak pedig több adóbevételt jelentett, ami lehetővé tette, hogy 80-nál több alkalommal csökkentsenek 2010 óta adókat.

Nacsa Lőrinc kitért arra is: a cél az, hogy a gyermeket nevelő családok helyzete tovább javuljon, ezért is emelik két lépésben a családi adókedvezményeket, amit a leghatékonyabb családtámogatási eszközként említett a felszólaló, megjegyezve, a duplázással további 650 milliárd forint maradhat a családoknál.

Jobbik: inflációkövetővé kell tenni a családtámogatási rendszert

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: egyetért abban, hogy a családi adókedvezmény és a támogatás összegének duplájára emelése is jó intézkedés, de eddig is meg kellett volna őrizni a kedvezmény vásárlóerejét.

Emlékeztetett: a Jobbik már a bevezetésekor figyelmeztetett arra, hogy inflációkövetővé kellene tenni a családi adókedvezményt, azonban a kormány nem nyúlt hozzá annak "elpárolgó értékéhez" csak egyszer, akkor is csak a kétgyermekesek esetében.

A Jobbik vezérszónoka szerint a kormány hagyta elértéktelenedni a családi pótlékot is, a családi adókedvezmény vásárlóértéke pedig az évek alatt a kétgyermekeseknél a felét, az egy- és háromgyerekeseknél pedig több mint a 60 százalékát vesztette el.

Hozzátette: pártjuk a családi pótléknál is nyitott lenne a duplázásra, de csak akkor, ha azt családi kártyán fizetnék ki.

Z. Kárpát Dániel közölte: a Jobbik támogatni fogja a családi adókedvezmény összegének duplájára emelését, de azt szeretnék, ha a kormány inflációkövetővé tenné a rendszert.

Párbeszéd: kétségbeesetten próbál többletforrást szerezni a kormány

Mellár Tamás (Párbeszéd) örömét fejezte ki, hogy ősszel módosítják az adótörvényeket, majd hozzátette: reményei szerint jövőre is ősszel tárgyalnak majd arról, és a költségvetésről is.

Az ellenzéki párt vezérszónoka a 18 részből álló törvényjavaslatban négy fő célt azonosított: azt, hogy járuljon hozzá a GDP növekedéséhez és a versenyképesség fokozásához, a költségvetési bevételek növekedjenek, valamint népszerűségnövelő intézkedéseket tartalmaz, és a "baráti cégek" támogatása is megjelenik benne.

Megjegyezte: ha a kormány valóban nemzeti, keresztény és demokrata lenne, nem hagyná szó nélkül, hogy a minimálbéres meg az ötmillió forintot kereső is ugyanazt a 15 százalékos személyi jövedelemadót fizeti meg.

Mellár Tamás jelezte: a mostani módosításokkal a kormány kétségbeesetten próbál többletforrást szerezni, hogy a költségvetés kezelhető legyen, így nem tudja támogatni a javaslatot.

Mi Hazánk: a családi adókedvezmények többszörösét "énekli ki" a kormány az emberek zsebéből adóemelések formájában

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka szerint nagyszerű, hogy emelkednek a családi adókedvezmények, de annak többszörösét "éneklik ki" a kormánypártok az emberek zsebéből az inflációkövető adóemelések formájában. Jelezte, a családi adókedvezmények növelését leszámítva a javaslat "lesújtó és kivételesen felháborító".

Érékelése szerint "lehúzó gengsztertempó" az inflációkövető adóemelés, ami ellen, ha a kormánypártok ellenzékben lennének, tüntetéseket szerveznének.

Azt is mondta: a kormánypártok bűnözőknek, "levadászandó prédának" tekintik az autóstársadalmat, és az autótulajdonlás minden mozzanatára kiterjesztik az adóemelést az autóvásárlástól a napi használatig.

Apáti István kifogásolta, hogy miközben egy csengeri fodrász be van kapcsolva a NAV online rendszerébe, addig a több ezermilliárd forint hasznot termelő kaszinóbiznisz nem kerül bele, így "teljesen radar alatt" marad.

Feltette a kérdést, hogy hol van az Orbán Viktor által a kötcsei piknik után említett 2000 milliárd forint gazdaságfejlesztésre szánt uniós forrás, illetve, ha valóban a Pénzügyminisztérium számláján van, hogyan lehet rá pályázni.

MSZP: a Fidesz mostantól az automatikus adóemelés kormánya

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy miközben a kormánypártok azt állítják, hogy a szóhasználatukban nem szerepel az adóemelés, az inflációkövető adó bevezetésével a Fidesz az automatikus adóemelés kormánya lesz.

Ennél is súlyosabbnak ítélte, hogy az adóemeléseket és megszorításokat recessziós időszakban vezeti be a kormány.

Vajda Zoltán értékelése szerint a recessziós időszakban bevezetett automatikus adóemelés nemcsak a recessziót fogja súlyosbítani, hanem az inflációt is fel fogja pörgetni.

Megjegyezte, noha a kormánypártok egyelőre csak néhány – alapvetően az autózással kapcsolatos – adó automatikus emelését tervezik, de az ellenzéki politikus attól tart, hogy ez egy úgynevezett pilot projekt, ami, ha beválik, más adókra is kiterjesztik.

Javasolta, hogy az adóemelések helyett az államadóság és kamatainak csökkentésével próbáljon pénzhez jutni a kormány, illetve azzal is spórolhatna a kabinet, ha nem venné meg 700 milliárd forintért a Vodafone-t vagy vásárolna túlárazott luxus irodaházakat Budapest több pontján.

Nemzetiségi szószóló: a bizottság egyhangúlag támogatta a módosításokat

Varga Szimeon bolgár szószóló elmondta, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága 13 szavazattal egyhangúlag támogatta a módosításokat.

A parlament előtt fekvő javaslatcsomag minden Magyarországon működő kis- és közepes vállalkozást, illetve gyermekes családot előnyösen érint – hangsúlyozta.

A bizottság üdvözli a kormány azon törekvéseit, amelyek a járvány és a háború okozta gazdasági károk enyhítését, a gazdaság újbóli felívelésének elősegítését szolgálják - közölte.

DK: szüntessék meg a közművezetékek adóját

Varju László (DK) úgy fogalmazott, hogy ez a törvényjavaslat "a kivételezettek számára történő adóbehajtást" jelent. A kormány a saját kedvezményezetti körét igyekszik előtérbe helyezni

A DK kezdeményezi, hogy a koncessziót elnyerő társaságok különadója, adóalapja és adómértéke jelenjen meg a törvényben – mondta a képviselő. A felszólaló azt is kérte, hogy szüntessék meg a közművezetékek adóját

A parlament lezárta az adótörvények módosításáról szóló csomag általános vitáját, majd megkezdte a klímagázokról szóló indítvány megtárgyalását.

Mi Hazánk: a 15 százalékos szja mellett alacsonyabb adókulcsokat is be lehetne vezetni

Apáti István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 18,5 százalék tb-járulékot is fizetni kell.

Miért nem lehet bevezetni egy olyan többkulcsos adórendszert, ahol a legmagasabb sáv 15 százalék, miközben lenne egy vagy két, ennél alacsonyabb kulcs, amelyek az alacsonyabb jövedelmekre vonatkoznának? – tette fel a kérdést.

Ezt követően Jakab István levezető elnök a vitát lezárta.

Kormány: a kormány célja az infláció csökkentése

Tállai András az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy ez a törvényjavaslat a gyermekes magyar családoknak adja a legnagyobb adókedvezményt.

Beszélt arról is, hogy a legtöbb kritika a valorizációs adóemelést érintette, vagyis azt, hogy az infláció mértékével emelkedni fognak bizonyos adótételek.

Ezek az adótételek általában nem százalékban, hanem fix összegben vannak meghatározva és közülük sok évek óta változatlan - hívta fel a figyelmet. Ehhez kapcsolódva Tállai András hangsúlyozta, hogy az infláció mértéke idén 3,5-4 százalék között lesz. Minden adóemelés sok, azonban három százalékos emelés a jövedéki adó, a gépjárműadó, regisztrációs adó esetében nem elviselhetetlen - közölte. Egyúttal hangsúlyozta, a kormány célja, hogy tovább csökkentse az inflációt.

A kabinet többször is emelte az alanyi adómentesség határát, ami már 12 millió forintnál tart – hívta fel a figyelmet.

Tállai András nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy az emberek nem bíznak az államban.

Klímagázok

A parlament ezt követőn áttért a klímagázokról szóló törvényjavaslat általános vitájára; ennek során Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energiapolitikáért és klímapolitikáért államtitkára előterjesztőként a kibocsátás csökkentése terén eddig elért hazai eredményeket hangsúlyozta.

Arról beszélt: a kormány célja, hogy Magyarország azon államok közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni, biztonságos, tiszta környezetben, ezért figyel az ország természeti értékeire, így ritkaságszámba menő módon folyamatos gazdasági növekedés mellett sikerült visszafogni a klímagáz-kibocsátást.

Megjegyezte: ennek mértéke 1990-hez képest 43 százalékkal csökkent. A munka nem állhat meg, további erőfeszítésekre van szükség – tette hozzá az államtitkár, megjegyezve, a kormány célja az, hogy biztosítsa Magyarország aktív részvételét az uniós klímavédelmi célok elérésében, ezért is nevezte kiemelten fontosnak a klímagázok kezelésére vonatkozó szabályok módosítását.

Felidézte: 2035-re a két évtizeddel korábbi érték 15 százalékára kell csökkenteni a fluor-tartalmú – jellemzően a hűtéstechnikában használt – gázok kibocsátását, hozzátéve, ösztönzik a tisztább technológiára való átállásra a kibocsátókat, a legnagyobb szennyezőkre hárítva ennek pénzügyi terheit.

Steiner Attila megjegyezte: a módosítással kiterjesztenék a kvótarendszert, növelnék a kiszabható szankciók mértékét, mivel a feketekereskedelemben elérhető haszon jelenleg jóval nagyobb, mint a 2018 óta változatlan mértékű büntetés.

Európa versenyképességi lemaradása és Brüsszel ránk rótt irreális követelései ellenére is elkötelezettek vagyunk a klímacélok teljesítése iránt - hangsúlyozta az államtitkár, a törvényjavaslat támogatására kérve a képviselőket, mondván, "ezzel hozzájárulhatunk a magyar családok és a magyar vállalkozások fenntartható jövőjéhez".

Fidesz: a kormány elkötelezett a természet és a környezet védelme mellett

A kormány természet- és környezetvédelem iránti elkötelezettségét hangsúlyozta vezérszónoki felszólalásában Varga Gábor (Fidesz), aki felidézte, egyre drasztikusabban jelenik meg a hétköznapokban a klímaválság, legyen szó aszályról vagy árvíztől, az idei nyár pedig 2,7 fokkal volt melegebb az utóbbi évtizedek átlagánál.

Megemlítette: már nem csupán kutatások, hanem az emberi megfigyelések hívják fel a figyelmet a problémára, ám a jelenlegi klímapolitika mellett nem érhetőek el a párizsi klímacélok, az iparosodás előtti időkhöz képest 3,1 fok lehet a hőmérséklet-emelkedés.

Varga Gábor kiemelte: a trend elleni fellépést szolgálja a most tárgyalt törvényjavaslat, amelynek célja az uniós jognak való megfelelés, a fluor-tartalmú gázok felhasználásának szigorítása, a klímabarát technológiákra való átállás ösztönzése és a klímavédelmi bírságok összegének jelentős emelése.

MSZP: sok a tisztázatlan kérdés

Harangozó Tamás (MSZP) azt hangsúlyozta: elfogadható az uniós jogharmonizációs cél, ám a normaszöveg számos gazdasági, foglalkoztatási, környezetvédelmi kérdést megválaszolatlanul hagy. Jelezte: e pontok tisztázásától teszik függővé a szocialisták, hogy támogatják-e a törvényjavaslatot.

Kérdéseik között említette, hogy hány vállalkozást és munkavállalót érint a regisztrációs kötelezettség, a felügyeleti díj hogyan befolyásolja e cégek versenyképességét, vezethet-e díjemeléshez, van-e garancia arra, hogy "a szennyező fizet" elv érvényesítését nem hárítják át a cégek a fogyasztókra.

Felvetette azt is: van-e hatástanulmány arról, hogy egy ilyen rendszer bevezetése milyen hatással lehet a hazai piaci viszonyokra, tudható-e, mekkora bevétele lesz a klímavédelmi hatóságnak a felügyeleti díjból és mekkora lesz a büdzséje, hány ellenőrzést végeznek majd, mennyibe kerül a klímavédelmi informatikai rendszer üzemeltetése, és a bevezetendő felügyeleti díj hogyan viszonyul más államok gyakorlatához.

KDNP: Magyarország teljesíti a vállalt klímacélokat

Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: a törvényjavaslat célja az európai uniós jognak való megfelelés, hogy a hűtéstechnikában használt környezetre és klímára nagy veszélyt jelentő anyagok kereskedelmét és felhasználását tovább szigorítsák.

Hangsúlyozta: Magyarország teljesíti a vállalt klímacélokat, és jó úton halad a sikeres zöld átállás felé. A 2030-ra célzott vállalások közül több teljesült is, az üvegházhatású gázok kibocsátása terén Magyarország az 1990-es bázisévhez képest tavaly elérte a 43 százalékos csökkentést, ezért is emelheti a nemzeti energia- és klímaterv felülvizsgált változata azt már 50 százalékra.

A naperőművi kapacitásból október elejére a korábbi 2030-as célértéknél ötödével több, mintegy 7200 megawatt állt rendelkezésre. Így a nemzeti energia- és klímaterv új vállalásként 12 ezer megawattal számol 2030-ra – mondta a kisebbik kormánypárt vezérszónoka.

Jobbik: klímavámokra lenne szükség

Bencze János (Jobbik) jelezte: pártja egyetért a javaslattal, mert olyan árvizeket, aszályokat szeretnének megelőzni, mint amilyenek az elmúlt hetekben vagy hónapokban jellemezték Európát.

A Jobbik vezérszónoka problémaként vetette fel, hogy a modern technológiák bevezetése mindenhol a termelési költségek növelését okozzák. Amit pedig itt nem éri meg termelni a magas költségek miatt, azoknak az Európai Unió tárt kapukat nyit külföldről – mondta.

Ezért javasolna klímavámokat, hogy ne érje meg a marokkói paprikát behozni vagy Ukrajnából ideszállítani olyan termékeket, amelyeket ilyen előírások nem terhelnek, de ne érje meg Kínából, Afrikából se behozni semmit. Mert ha mindent megdrágítunk magunknak, akkor gazdaságilag öngyilkosok leszünk – fogalmazott.

Mi Hazánk: mindenki által támogatható a cél

Dócs Dávid (Mi Hazánk) mindenki által támogathatónak nevezte a javaslat célkitűzését. Nem kell ugyanis ahhoz külföldre menni, hogy a klímaváltozás hatásaival szembesüljünk – mondta a 2022-es vagy az idei aszály káraira utalva.

Az ellenzéki párt vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy a klímagázok visszaszorítása megtörténjen, de ha a kormány ilyen konzekvens és szigorú szabályozást szeretne végrehajtani, hogyan működhetett öt hónapig úgy a gödi Samsung gyár, hogy nem volt környezethasználati engedélye. Most Debrecenben pedig két új akkumulátorgyár épül, amelyeknek ugyanúgy nincs környezethasználati engedélyük - tette hozzá.

Az ülést vezető Jakab István az általános vitát lezárta.

Zárszó

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára zárszavában kitért a felügyeleti díjra, amelyet jelenleg is több mint 27 ezer ügyfél fizet. Ez most éves szinten maximum 31 ezer forintot jelent, amely 40 ezer forintra emelkedne. Ez nem tesz senkit sem tönkre – jelezte, hozzátéve, hogy a díjterhelés nem terjed ki a lakosságra.

Arról is beszélt a klímavédelem és az európai ipar versenyképességének összeegyeztetésében a megfelelő arány megtalálása a legfontosabb. Nem egyszerű feladvány folyamatos gazdasági növekedés mellett csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, de a kormány erre törekszik – szögezte le.

Jelezte: a versenyképesség megőrzése a magyar uniós elnökség fő prioritása, és terveznek egy Budapest-nyilatkozatot elfogadtatni, amely arról szól, hogyan lehet visszanyerni Európa versenyképességét.

Egyes energetikai tárgyú törvények

Előterjesztő: a kormány továbbra is mindent megtesz Magyarország energiabiztonságáért és környezetének védelméért

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat expozéjában ismertette: a javaslat több, Magyarország energiabiztonságát, energiapolitikáját és környezetének védelmét érintő törvényt módosít.

Változik a többi között a környezetvédelmi termékdíjról, a bányászatról, a távhőszolgáltatásról, a hulladékról, a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény is – sorolta.

A javaslat egyik legfontosabb célja az adminisztrációs terhek csökkentése.

A bányászatról szóló törvény módosítása a geotermikus energia kutatási időszakára vonatkozó pontosításokat tartalmaz.

A távhőszolgáltatásról szóló törvény módosításával a távhőszolgáltatás korlátozására vonatkozó szabályok kiegészülnek a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendelet rendelkezéseivel – mondta.

Steiner Attila a megújuló energiát szabályozó törvények módosításának lényeges elemeként említette, hogy a közlekedési szektorban a megújuló energiaforrások felhasználására 2030-ra eddig előírt 14 százalék 25 százalékra fog emelkedni. Hozzátette: ez azért nagyon fontos, mert a közlekedési szektor az egyik legnagyobb kibocsátó és a legnehezebben dekarbonizálható szektor. Jelezte: a trendforduló megtörtént, a tavalyi év volt az első, amikor jelentős csökkenést sikerült elérni az üvegházhatású gázkibocsátások tekintetében a közlekedési szektorban.

A hulladékról szóló törvény módosítása az idei dunai árvíz tapasztalatai alapján előírja, hogy az ártéri területen álló ingatlanon az ingatlan tulajdonosa, használója az ingatlanon képződő hulladéknak mindössze harmadát gyűjtheti. A szabályozás célja, hogy az árvíz kevesebb hulladékot tudjon elmosni, illetve, hogy minél gyorsabban el lehessen vinni a szemetet az árvíz előtt.