Az Alkotmánybírósághoz fordult a kata-törvény ügyében az egyik érintett
Egy betéti társaság tagja alkotmányjogi panaszt terjesztett be az Alkotmánybírósághoz (Ab) a nyáron módosított kata-törvény miatt.
A Napi.hu által megszerzett beadványban a kata-törvény (kisadózó vállalkozások tételes adója – kata) augusztus 1-jén hatályba lépett módosítása kapcsán az indítványozó felsorolja az Alaptörvény megsértett passzusait, ezért arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse azt meg.
„A kata-adózás megszüntetése ugyanis nem pusztán adózási rezsimváltást jelent, hanem alapvetően befolyásolja teljes gazdasági tevékenységünket, alapjogi sérelmet okozva ezzel számomra” – írja a panaszos a beadványban. „Az általam támadott rendelkezések, illetőleg maga a teljes törvény hatályba léptetésére mindössze másfél hónap leforgása alatt sor került. Ezen időszakon belül, az adóév kellős közepén kell alkalmazkodnom a megváltozott körülményekhez és meghozni olyan fajsúlyos döntéseket, mint a legkevésbé terhes adózási nem kiválasztása, az ezzel felmerülő anyagi és infrastrukturális, valamint működésbeli átalakítások megtervezését és kivitelezését.”
A beadvány szerinti alaptörvényt sértő elemek:
– a felkészülési idő elmaradása – annyira kirívóan rövid időt adtak a döntésre, hogy nyilvánvaló, a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni. (Ennek tilalmát egy 2019-es Ab-döntés is megerősítette,);
– az egyeztetés elmaradása – a törvény előkészítése során nemcsak a jogalkotási törvényben előírt egyetlen szabályt nem tartottak be, hanem a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló, a parlamentbe 2022. július 11-én 12 órakor beterjesztett törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalására vonatkozó kormányjavaslatot sem, amely semmilyen érdemi indoklást nem tartalmazott, ennek ellenére aznap 14 óra 39 perckor elfogadta a parlament többsége;
–- a visszaható hatály tilalmába ütközik – egy 1990-es Ab-határozat szerint az Alkotmánybíróság a kiszámíthatóság és az előreláthatóság követelményéből vezette le a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának alkotmányos elvét. Jelen esetben a jogszabály a már folyamatban lévő (le nem zárt) jogviszonyokra is alkalmazandó, mégpedig úgy, hogy az a jogszabály hatályba lépését megelőző időben bekövetkezett események (eljárási kötelezettségek és cselekmények, létrejött jogviszonyok) jogi megítélését változtatja meg;
– emberi méltósághoz való jog sérelme – az emberi méltóság védelme megköveteli azt is, hogy az állam tartózkodjon olyan intézkedések törvénybe foglalásától, amelyek alkalmazása – a jogszabályi környezetből felismerhetően – súlyosan veszélyezteti a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését – mondta ki 2009-ben az AB.
A panaszos hozzáteszi, hogy a kata-törvény a emberi jogok európai egyezményével is ellentétes lehet.
