Voksokat fognak gyűjteni Orbán harcosai is?
A véleménynyilvánító szavazás első heteinek látszólagos visszafogottsága után, valakik megkongatták a vészharangokat, utasítást adtak, hogy ki-ki a maga módján próbálja mobilizálni a választókat. Így reagált az utóbbi napok fideszes nyilatkozataira Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője. Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke „megkérte” a magyar kormányt, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy azok az állampolgárok segítséget kérhessenek, akiknek „kiszedték a postaládájukból vagy nem kapták meg a szavazólapjaikat”. Hidvégi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint azért nem érkeznek meg a címzettekhez a kézbesítés ellenére sem a Voks 2025 szavazólapjait tartalmazó borítékok, mert ügyködnek „olyan politikai erők itthon és külföldön, amelyek meg akarják akadályozni a magyarok szabad véleménynyilvánítását”. Röviddel később viszont Orbán Viktor már fantasztikus eredménynek nevezte, hogy a leadott voksok száma átlépte az egymilliót az Ukrajna gyorsított uniós tagságáról szóló szavazáson.
Ezek közül a nyilatkozatok közül melyiknek hihetünk?
Ezt a választ az olvasóra bízom.
Valóban az a tét, hogy közösen döntsünk és ne döntsenek a fejünk felett?
Nem ez a fideszes kommunikáció első olyan lépése, amikor megpróbálja nemzetközi döntési szintre emelni azoknak a minden címre kiküldött „konzultációs leveleknek” a válaszait, amelyek tényleges számait eddig még soha nem volt módja egyetlen független személynek, vagy szervezetnek sem ellenőrizni. Megy a számháború, Hidvégi Balázs szerdán 500 ezer válaszlevélről szól, Orbán Viktor néhány órával később millióról, néhány napja Hadházy Ákos postai források alapján csak 300 ezerről hallott. A Tisza 58 százalékos támogatottságról beszél, az ukrán elnök szerint a magyarok 70 százaléka támogatja országa uniós tagságát. De talán nem érdemes a számokkal foglalkozni. Ez egyfajta „számkarate”. Ukrajna uniós csatlakozását még egy száz százalékos elutasítás sem tudná megakadályozni, ha a többi tagország lakói másként döntenének.
Ha ez igaz, miért állna érdekében bárkinek „kifosztani” a postaládákat?
A Fidesz majdnem minden évben kitalál valamilyen levélkommunikációs témát, s úgy teszi fel a kérdéseit, hogy csak egyféle – a kormány szándékainak megfelelő – választ lehet adni. Most annyiban szokatlan az államtitkár megszólalása, mintha attól kellene tartania a kormánynak, hogy nem nekik tetsző végeredmény születhet. Erre abból lehet következtetni, hogy korábban ehhez hasonló probléma sosem merült fel. Szeretném azt hinni, hogy a minden kérdésben jól informált kormányzati elemzők azt is tapasztalhatják, hogy olyan környékeken is a kukákban landolnak a kérdőívek, ahol korábban nem utasították el ezeket a felkéréseket. Ugyanezek a kutatók talán azt is felmérték már, hogy országos szinten csökken a Fidesz támogatottsága. Ezt nem lehet megmondani a „főnöknek”, ezért a kevesebb visszaküldött levélnek csak egyetlen oka lehet: valakik kilopják azokat a postaládákból.
Ez valamiféle pánikreakció?
A választásokkal kapcsolatos kutatásaimban akkor tapasztaltam ilyen reakciókat, amikor azt láttam, hogy valahol az egyik politikai párt megpróbált elémenni jelöltje kudarcának. Most ebben az esetben a felelősök kezdenek pánikolni, a kampány messze nem ígérkezik olyan sikeresnek, mint ahogyan eltervezték. Nem fog visszajönni egymilliónál sokkal több válaszlevél, s a jelenlegi politikai helyzetben nem biztos, hogy meg meri kockáztatni a kormányzat, hogy a hasára ütve mondjon egy számot. A postásoktól kikerülhetnek a valódi adatok. Ez túl nagy blama volna.
A szavazólapokat június 20-ig lehet visszaküldeni. Addig még bőven van idő…
Igen, ezért is kicsit furcsa a korai magyarázkodás, bár minden választásokkal foglalkozó kutató meglehetősen nagy biztonsággal meg tudja előre mondani a végleges választói érdeklődést, ha a reggel 7 és 9 óra közötti számokat megkapja. Feltételezem, most a fideszes háttéremberek azt látták, hogy az első pár napban, vagy az első pár hétben ez a kampány nem igazán hozta a korábban megszokott ritmusban a számokat, amiből arra következtettek, hogy a végkifejlet sem az lesz, mint amire számítottak. Valakik megkongatták a vészharangokat, utasítást adtak, hogy ki-ki a maga módján próbálja mobilizálni a választókat.
Korábban mindig nyitottak egy kiskaput: az internetes szavazás lehetőségét. Most ez elmaradt. Mi lehet az oka?
Talán annyira biztosra vették a szavazás végeredményét, hogy erre nem is gondoltak. Ezzel kapcsolatban is tett most egy bizonytalan kijelentést az államtitkár: sok ezer panaszt kaptak már, emiatt vizsgálják annak a lehetőségét, hogy „miként lehet kezelni a helyzetet”. Magyarán: ha úgy látszik, hogy június végéig sem érkezik be kellő számú válasz, akkor majd megnyílik egy online felület, ahol aztán annyi egyetértő véleményt lehet majd „regisztrálni”, amennyi a népszavazás sikeréhez szükséges. Onnan már aligha fognak kiszivárogni ellenőrizhető adatok.
Elemzőként nem gondolja, hogy a kétféle kampányról is véleményt mondtak az emberek?
Magyar Péterék március végén, április elején gyűjtötték a véleményeket, ők kifejezetten utcai kitelepülésekkel dolgoztak, megszólították az arra járókat. Elmentek minden kis faluba, és ehhez teremtettek még egy online véleménynyilvánítási felületet is. Ez a kampány, ha az első két napon még kissé döcögött is, aztán elég jól beindult. Meglehetősen szokatlan volt egy ilyen, szinte az emberek kapuján is bekopogó akció. Ezt láthatóan szívesebben fogadták, mint a kormány másfél évtizede, már-már unásig alkalmazott levelezését. Talán nem tartozik szorosan ide, de a napokban megrendezett Harcosok klubjának pódiumát sem a hagyományosan fideszes színekkel „dekorálták”. Aki figyelmesen körülnézett, nem látott a teremben Fidesz logót, nem jelent meg a narancssárga brand sem, csak a Voks 2025 mögül beszélt a miniszterelnök. Lehet, hogy az ukrajnai levélvoksolás eredménye mindennél fontosabb lesz a párt vezetésének? A Harcosok Klubja már a sokadik eszköz, amitől győzelmet remél a Fidesz, akár már a voksok gyűjtésébe is bevethetik új seregüket?
