Az államtitkár szerint kutatás bizonyítja, hogy a fiatalok tanulni, de dolgozni is szeretnének
Számos kutatás bizonyítja, hogy a fiatalok tanulni, de dolgozni is szeretnének – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által szervezett Vidék 2024 konferencián hétfő, Budapesten.
Varga-Bajusz Veronika a negyedik alkalommal megrendezett esemény Elvárások és megfelelések a munkaerőpiacon című előadásához kapcsolódó, A jövő munkavállalói – szakképzéstől egyetemen át a felnőttképzésig nevet viselő kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy valamennyi képzés kulcsa a munkaerőpiac igényeinek való minél nagyobb megfelelés.
Az államtitkár kiemelte: nem véletlen, hogy az egyetemek is kezdtek nyitni a szakképzések irányába, ennek jele, hogy jó képzéseket tudtak létrehozni, többek között a digitalizáció területén.
Az egyetemek az elmúlt időszakban felismerték, hogy sok esetben felkészültebb hallgatókat kaptak a szakközépiskolákból érkezők, mint a gimnáziumban érettségizettek közül – fűzte hozzá.
A generációs különbségek témakörében azon felvetés kapcsán, hogy mások, illetve másképpen viselkednek-e a fiatalok, mint 10-20 évvel ezelőtt, saját gyermekeivel kapcsolatos példákat említve tért ki arra, hogy a mai gyermekek sok esetben gyakorlatiasabbak, rugalmasabbak, éppen ezért az egyetemeknek is egyre nagyobb kihívást jelent ott tartani, lekötni a fiatalokat.
Varga-Bajusz Veronika szerint ebben egyebek mellett a digitalizált oktatás, a szemináriumok, illetve olyan közösségi terek megalkotása segíthet, ahol a fiatalok össze tudnak kapcsolódni.
Az államtitkár elmondta: a jelenlegi szakképzési rendszerben a diákoknak van lehetőségük arra is, hogy tanulmányaik kezdeti szakaszában meggondolják magukat és váltsanak, de valóban ez az oktatási forma sokkal kötöttebb, mint a gimnázium, ugyanakkor akár motiváltabbá is teheti a diákokat abban, hogy továbbtanuljanak.
A szakképzési rendszer nagy előnyének nevezte azt, hogy a fiatalnak nem kell előre választania, dolgozni vagy továbbtanulni szeretne-e.
A politikus a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozva, örömét fejezte ki, hogy egyre többen ülnek vissza munka mellett az iskolapadba. Szerinte ez elsősorban annak köszönhető, hogy Magyarországon jelentős a diploma hozzáadott értéke, felsőfokú végzettséggel jóval könnyebb elhelyezkedni és azzal magasabb jövedelem érhető el.
Varga-Bajusz Veronika egy mai középiskolás fiatalnak azt a tanácsot adná: legyen számára világos: tovább kíván-e tanulni, vagy dolgozni akar, tanuljon nyelveket és lehetőleg minél fiatalabb korban alapítson családot.
Horváth Orsolya, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. oktatási és innovációs üzletágvezetője, a panelbeszélgetés moderátora előadásában többek között arról beszélt, hogy mára a hallgatók a munkaerőpiac meghatározó szereplőivé váltak, őket a pénzkereseti lehetőségek mellett a szakmai tapasztalatok megszerzése is motiválja és a tanulmányaikhoz szorosan, illetve kevésbé kapcsolódó munkákat is végeznek. A kíváncsiság és az élethosszig tartó tanulás iránti igény is tetten érhető, szakmai fejlődésükhöz viszont a munkáltatók rugalmassága is szükséges – tette hozzá.