Az amerikai elnök tűzoltással próbálkozik a Közel-Keleten
Joe Biden amerikai elnök holnap Izraelbe, majd Jordániába látogat, hogy megakadályozza a közel-keleti harcok és a humanitárius tragédia kiszélesedését. Biden csak azután fogadta el az izraeli meghívást, hogy Netanjahu kormányfő elhalasztotta a szárazföldi támadást a Gázai övezet ellen.
Washington ugyan teljes mellszélességgel Izrael mellett áll és maradéktalanul támogatja annak jogát a visszacsapáshoz, a Hamász felszámolásához, de mind jobban tart a háború kiterjedésétől, ami – annak politikai következményei mellett – ismét a magasba lökheti az olajárakat. Amerikai kormánykörökben aggodalommal figyelik a palesztinok melletti rokonszenv-tüntetéseket is az Egyesült Államok egyetemein és utcáin, valamint Európában, ami a közhangulat megváltozásával fenyeget.
Biden előtt külügyminisztere, Antony Blinken egy hét alatt kétszer járt Izraelben, hogy mérsékletre bírja az izraeli kormányt. Második látogatásán vendéglátóival hét és fél órán át tárgyalt, amit csak egy légiriadó szakított meg. Blinken figyelmeztette partnereit: ha a világ rendre azt látja, hogyan rombol le az izraeli légierő lakóházakat és pusztul, menekül a polgári lakosság, az emberek már erre fognak emlékezni, nem az Izrael elleni terrortámadásra. A miniszter azzal is érvelt, hogy a legtöbb palesztin nem támogatja a Hamászt, amely 16 éve igazgatja Gázát s feltette a kérdést: hogyan kerülheti el az izraeli haderő, hogy csapdába kerüljön, ha behatol az övezetbe – és miként rendezzék ezután a változatlanul megoldatlan palesztin kérdést? Az izraeli álláspont szerint az elsőrendű feladat a Hamász megsemmisítése, a továbbiakkal addig nem szükséges foglalkozni.
A jelek szerint a legtöbb, amit Blinken elért, hogy Izrael ideiglenesen elhalasztotta a Gáza elleni földi hadműveleteket, így az északról menekülő lakosság több időt kapott. Ebben szerepe lehet Beny Gantz ellenzéki vezetőnek is, aki most bekerült az egységkormányba. Gantz korábban évtizedekig szolgált a hadseregben, tábornoki rangot ért el s tavalyig védelmi miniszter volt.
Az amerikai külügyminiszter azért fáradozott, hogy nyissák meg a Gázába vezető egyetlen határátlépőt, Egyiptomnál, hogy a vagy száz, ott várakozó kamionon átjuthassanak a lakosságnak szánt segélyek, illetve kiutazhassanak az övezetből a külföldi állampolgárok. Blinken kísérlete azonban sikertelen maradt. Izrael azzal érvel a tilalom mellett, hogy segély ürügyén fegyverek kerülhetnek be Gázába.
Biden elnök Jordániában II. Abdullah királlyal, Abdel Fatah el-Sisi egyiptomi elnökkel és Mahmud Abbász-szal, a Palesztin Hatóság elnökével tanácskozik a helyzet rendezéséről. Egyiptom már korábban sikerrel közvetített a palesztinok és Izrael között, akárcsak Jordánia.
Washington mindenképpen el szeretné kerülni, hogy a libanoni palesztin fegyveres erők, a Hezbollah, illetve Irán bekapcsolódjanak a harcokba és a válság az egész térségre átterjedjen. Elsősorban Irán figyelmeztetésére az elnök két repülőgép-anyahajót és kísérő flottájukat vezényelte a térség közelébe a Földközi tengeren.
Bident rendkívüli biztonsági intézkedések és a hajthatatlannak látszó izraeli kormány várják. A jövő évi újjáválasztásáért küzdő elnöknek belpolitikai szempontból is igen fontos, hogy útja legalább valamelyes eredményt hozzon.
