Az amerikai Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint Trumpnak nem volt joga kivetni a vámokat
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága pénteki döntésében kimondta: Donald Trump nem vethet ki egyoldalúan vámokat vészhelyzeti jogkörére hivatkozva, mivel ez sérti a szövetségi törvényeket. A határozat következtében érvényét veszti az a tavaly áprilisban bevezetett intézkedés, amely a világ szinte összes országát érintette.
A testület 6–3 arányban döntött a vámok eltörléséről. Az ítélet érdekessége, hogy a három liberális bíróhoz három konzervatív társuk – köztük John Roberts főbíró – is csatlakozott, míg a határozatot hárman ellenezték. Az indoklás hangsúlyozza, hogy az alkotmány értelmében a vámkivetés a törvényhozói, nem pedig a végrehajtói hatalom hatáskörébe tartozik, így az elnöknek ehhez kifejezett kongresszusi felhatalmazásra lett volna szüksége. Roberts főbíró kiemelte: a vészhelyzeti jogkör, amelyre Trump hivatkozott, nem teremt jogalapot ilyen kiterjedt és időbeli korlát nélküli gazdasági intézkedésekhez – közölte a Telex a CNN beszámolóját idézve.
Az ítélet ugyanakkor nem rendelkezett arról, mi legyen a sorsa annak a több mint 130 milliárd dollárnak, amelyet a rendelet hatálya alatt már beszedtek. A piacok pozitívan reagáltak a fejleményekre: a bejelentést követően a vezető Wall Street-i részvényindexek – az S&P 500, a Dow Jones és a Nasdaq – mérsékelt emelkedést mutattak.
A BBC gyorselemzése alapján arra azért nem számíthatunk, hogy minden visszatérne a Trump előtti mederbe, a Legfelsőbb Bíróság döntése a trumpi vámoknak csak egy részét érinti. Egy sor ország például a tavalyi „felszabadulás napja” óta leült tárgyalni az elnökkel és megállapodott a vámszintekben. Az átlagos vámszint még akkor is 6 százalék felett marad, ha a most törvénytelennek nyilvánított tételek megszűnnek, ez pedig nagyjából a háromszorosa a Trump előtti átlagnak.
Az ítéletet követően az elnök azonnal sajtótájékoztatót tartott, ahol közölte: az 1974-es kereskedelmi törvény 122. szakasza alapján tízszázalékos globális vámot vetne ki. Ez a teher a még érvényben maradt – például nemzetbiztonsági okokból bevezetett – vámokon felül értendő.
Trump álláspontja szerint az új intézkedéshez nincs szükség a Kongresszus jóváhagyására. A hivatkozott jogszabályi szakasz valóban lehetőséget ad az elnöknek arra, hogy a fizetési mérleg hiányának kezelésére legfeljebb 15 százalékos pótvámot vezessen be minden országgal szemben. Fontos kitétel azonban, hogy ez a felhatalmazás csupán 150 napra szól, meghosszabbításáról pedig a törvényhozásnak kell döntenie. Ezt a jogi lehetőséget 1974 óta egyetlen amerikai elnök sem alkalmazta.
