Az egyre szegényedő magyarok fogyasztása volt a legalacsonyabb az EU-ban
Az EU-ban a magyarok fogyasztása volt a legalacsonyabb 2023-ban. Egy évvel korábban a bolgárok még mögöttünk álltak, de a tavalyi, 17 százalék feletti infláció miatt ők is megelőztek minket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői megnézték, mi lehet ennek az oka, s azt írták, hogy a helyzet elkeserítő, és változásra mindaddig nincs lehetőség, amíg az Orbán-kormány nem hagy fel hibás gazdaságpolitikájával.
A magyar háztartások azért költik a legkevesebbet, mert a legalacsonyabb a jövedelmük – állapították meg az MNB elemzői a Népszava összefoglalója szerint..
Az elmúlt években ugyan forintban jelentősen nőttek a háztartások jövedelmei, 2012–2022 között 140 százalékkal, ami a legmagasabb javulás az EU-ban, de euróban már korántsem ilyen impozáns az emelkedés. Euróban az EU-átlag kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, de vásárlóerő-paritáson is csak 64 százalékát.Az MNB szakértői szerint ebből a körből gazdasági modellváltással lehetne kitörni: a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amelyek növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet.
A fogyasztás növekedését és a jólét elérését akadályozó másik tényező az infláció. A GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak azon 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett a közösség tagja.
2004 és 2020 között az Európai Unióban az átlagos éves áremelkedés 1 százalék volt. A Covid-válság utáni árrobbanásban az uniós infláció is megugrott, ezen időszak alatt összesen 20 százalék volt a drágulás, így húsz év alatt az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban. Mindeközben idehaza 240 százalékos volt a növekedés.
