Az EU nem fog engedni a magyar és lengyel zsarolásnak és be fogja hajtani tőlük a bírságokat
Az Európai Unió kitart a kemény vonala mellett a jogállamiság körüli viszályban, és nagyon határozottan be fogja hajtani a már kiszabott bírságokat. Ezen az sem változtat, ha Magyarország és Lengyelország emiatt megakadályoz közös uniós döntéseket – közölte a Süddeutsche Zeitunggal Didier Reynders igazságügyi biztos. Hivatala már egy hete felszólító levelet küldött Varsónak, hogy fizesse ki a január 1-jéig felhalmozódott 69 millió euró bírságot, egy másik ügyben pedig már vonják is az országnak jutó támogatásokból a napi bírság összegét. Magyarország esetében is „rendszerszerű problémákról van szó”, ezért is nem folyósítják még Budapestnek az újjáépítési alapból a 7,2 milliárd eurót.
AZ Európai Bíróság október végén vetett ki Lengyelországra napi egymillió eurós büntetést, amiért Varsó nem hajtotta végre a bíróságnak a bírákat sújtó fegyelmi kamara feloszlatását követelő ítéletét. Ha a lengyel nemzeti konzervatív kormány nem fizet, az EU Bizottsága két hónap után a Lengyelországnak nyújtott támogatásokból fogja levonni az esedékes összeget. A január eleje óta felhalmozódott összegre vonatkozóan a biztos újabb felszólítást küld Varsónak – olvasható a Süddeutsche Zeitungban. Közben egy további hasonló ügyben – amelyben Lengyelország nem fizette a napi bírságot – már el is kezdték levonni az összeget a támogatásokból. Ilyen első ízben történik meg az EU történetében. Reinders azonban hangsúlyozta: a cél nem a pénz behajtása, hanem az, hogy „a kormány politikája megváltozzon”. Emellett a bizottság nem hajlandó folyósítani Varsónak azt a 24 milliárd eurót, amelyet Varsó vissza nem téritendő támogatásként kapna az újjáépítési alapból. A testület ugyanis biztosítékokat követel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Reynders elmondta, hogy sok találkozó és tárgyalás volt, de egyelőre eredmény nincs.
Mindez a bizottság Magyarországgal folytatott tárgyalásaira is vonatkozik –-mondta Reynders, hozzátéve, hogy itt szintén „rendszerszerű problémákról van szó”. Ezért is nem folyósítják még Budapestnek az újjáépítési alapból a 7,2 milliárd eurót. Mindkét ország ellen folyamatban van egy úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás is, ami végső soron a szavazati joguk megvonásához vezethet, ez azonban nem valószínű, mivel konszenzus kellene hozzá, és ezt a két tagállam nyilván megakadályozná.
A cikk emlékeztetett arra is, hogy tavaly év eleje óta érvényben van az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, amit azonban a két ország megtámadott az Európai Bíróságon, a bizottság pedig ki akarja várni a testület február 16-án várható döntését. Ha a bíróság a várakozásoknak megfelelően elutasítja a keresetet, a vita eszkalálódhat, ugyanis a két ország megpróbálhatja szabotálni a brüsszeli törvényhozást – írta a lap.
Reynders biztos szerint „természetesen fennáll a lehetőség, hogy blokáddal kerülünk szembe. De muszáj gyakorolnunk ezt a nyomást, hogy korrekt módon alkalmazzák az uniós jogot, mert az EU jogközösség. Ha a tagállamok nem megfelelően alkalmazzák a szabályozásokat, nehéz valós unióról beszélni” – szögezte le – az egyébként liberális – biztos.
