Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése politikai fogolyként ismerte el Julian Assange-t
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) szerdán megszavazott állásfoglalásában politikai fogolyként ismerte el Julian Assange-t, a Wikileaks kiszivárogtató portál ausztrál alapítóját, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a vele szembeni „aránytalanul kemény bánásmód" elrettentő hatást válthat ki, amely aláássa az újságírók és a kiszivárogtatók védelmét.
Assange portálja 2010-ben hozzávetőleges becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
Julian Assange 2012-től hét éven át Ecuador londoni nagykövetségén élt politikai menekültként, majd Ecuador kiadta Nagy-Britanniának. Ezt követően öt évet töltött kiadatási őrizetben a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben, miután az Egyesült Államok kérte kiadatását a brit hatóságoktól. A börtönből idén júniusban szabadult az amerikai igazságügyi minisztériummal kötött vádalkut követően.
Az állásfoglalást megszavazók szerint a Julian Assange-zsal szembeni bánásmód indokolja azt, hogy politikai fogolyként ismerjék el. A dokumentumban utalnak az Egyesült Államok által ellene emelt súlyos vádakra, amelyek miatt akár életfogytiglani börtönbüntetést is kiszabhattak volna rá.
A strasbourgi székhelyű szervezet 46 tagállamának parlamenti képviselőit tömörítő közgyűlés felszólította Washingtont, hogy vizsgálja ki az általa és a Wikileaks által nyilvánosságra hozott háborús bűncselekményeket és emberi jogi jogsértéseket. „Ennek elmulasztása, valamint az Assange-zsal szembeni durva bánásmód azt a benyomást kelti, hogy az amerikai kormány célja az állami ügynökök illegális cselekedeteinek elfedése volt, nem pedig a nemzet biztonságának védelme" – áll az dokumentumban.
A közgyűlés arra is felszólította az amerikai vezetést, hogy sürgősen reformálja meg az 1917-ben bevezetett kémkedési törvényt, és zárja ki annak alkalmazását azokra az újságírókra és bejelentőkre, akik titkos információkat hoznak nyilvánosságra azzal a szándékkal, hogy felhívják a közvélemény figyelmét súlyos bűncselekményekre.
A PACE tagjai szerint továbbá a brit hatóságok elmulasztották hatékonyan megvédeni Assange véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogát. „Annak ellenére, hogy az ellene felhozott legsúlyosabb vádak politikai jellegűek voltak, hosszú ideig egy szigorúan őrzött börtönben tartották fogva. Fogva tartása messze meghaladta a kiadatás esetén elfogadható észszerű időtartamot" – olvasható az állásfoglalásban.
Julian Assange ausztrál újságíró, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítója (jobb2) és felesége, Stella Assange (bal2), valamint Kristinn Hrafnsson, a WikiLeaks izlandi főszerkesztője (jobb) a karzaton ül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének plenáris ülésén Strasbourgban 2024. október 2-án.
