„Az európai népek lelkiismeretét nem sokkolta a közel hatmillió zsidó legyilkolása”
1944. március 19-én szállták meg a náci Németország csapatai Magyarországot, hogy megakadályozzák a kiugrást és a zsidókérdést az úgynevezett Endlösunggal (végleges megoldással) „rendezzék”. A zsidók sehol nem élhettek olyan sokáig viszonylagos biztonságban, mint Magyarországon, de sehol nem vitték őket olyan gyorsan és brutálisan a halálba, mint Magyarországon – írta Lendvai Pál az évforduló alkalmából megjelent, és vállaltan személyes cikkében.
A Der Standard szerzője emlékeztet arra, hogy Adolf Eichmann felügyelete alatt a magyar zsandárok és tisztségviselők büszkén jelentették, hogy május 15. és július 7. között 147 vonatszerelvényen marhavagononként 70 embert – összesen 437.402 zsidót – deportáltak Auschwitzba az akkoriban mintegy 800-850 ezres zsidó lakosságból.
A következő év, 1945 tavaszáig a gázkamrákban, táborokban és halálmeneteken összesen több mint 560 ezer magyar zsidó vesztette életét, valamint még katonák, civilek, a nácik katolikus ellenfelei, szociáldemokraták, arisztokraták és kommunisták.
Az 1944. március 19. egy egész generáció számára azt a tanulságot hozta, hogy egyetlen nap alatt minden elsüllyedhet.
A Hamasz terroristáinak szörnyű támadása békés izraeli civilek ellen, és a gázai palesztinok számára rettenetes következmények szintén azt mutatják, hogy az előre nem látható bármikor megtörténhet. Ugyanakkor világszerte tüntetések vannak a Hamasz és a palesztinok mellett, és ezeket leplezetlen antiszemitizmus kíséri, miközben az október 7-i kegyetlen támadás izraeli áldozatairól egyetlen szolidáris szó sem hangzik el.
Mindez 80 év után is arra emlékeztet, hogyan reagált Európa a holokausztra. „Az európai népek lelkiismeretét nem sokkolta a közel hatmillió zsidó legyilkolása. Akkor is, és ma is túlnyomó a közömbösség” – írta Lendvai.
