Az Európai Parlament aggódik az uniós értékek magyarországi megsértése miatt
Eközben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az árrésstop miatt Magyarországgal szemben.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben az EU értékeit fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet a tagállamokban. A 405 szavazattal, 210 ellenében és 36 tartózkodás mellett elfogadott szöveg összegzi az EP-képviselők éves értékelését a Bizottság legutóbbi jogállamisági jelentéséről, és aggasztó fejleményekre hívja fel a figyelmet – írja az Euronews.
„Az Európai Parlament aggodalommal figyeli a gyülekezési jog korlátozását, a civil tér gyors beszűkülését, az LMBTIQ+ jogok elleni támadásokat, a korrupcióellenes fellépés gyengeségét, a szélsőségesség térnyerését, a választási folyamatokat fenyegető veszélyeket és a technológia demokratikus jogokat csorbító felhasználását" – fogalmaztak.
A jelentés Magyarországot említve kiemelte az ügyészség politikai befolyásolását és az uniós forrásokkal való állítólagos visszaéléseket, valamint sürgette az Európai Unió Tanácsát, hogy mozdítsa elő az unió alapértékeinek veszélyeztetése miatt indított, az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárást.
Az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy „átfogóbb eszközkészletre" lenne szükség, amely szorosabban kapcsolja össze az uniós finanszírozást a jogállamiság tiszteletben tartásával. Figyelmeztettek arra, hogy a jogállamisági feltételrendszerrel visszaélve, fel lehet azt használni a civil társadalommal szemben, ezért sürgették az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon az uniós források eljutásáról a végső kedvezményezettekhez, többek között közvetlen finanszírozási mechanizmusok révén.
Az EP elítéli a sajtószabadság elleni támadásokat, a kémprogramok újságírók és a civil társadalom elleni használatát, valamint a „demokratikus folyamatokat aláásó dezinformáció" terjedését. Felszólít a legújabb uniós jogszabályok, mint a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a tömegtájékoztatás szabadságról szóló jogszabály, teljes körű végrehajtására.
Kötelezettségszegési eljárások
Eközben az Európai Bizottság szerdán két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a nem magyar tulajdonú vállalkozásokat érintő árréskorlátozások miatt.
A testület felszólította Magyarországot, hogy biztosítsa a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot az élelmiszer és nem élelmiszer jellegű termékek tekintetében. Az első eljárás az egyes élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére bevezetett korlátozások tárgyában indult. A második eljárás pedig az egyes nem élelmiszer jellegű termékek drogériaüzletekben történő értékesítésére vonatkozó, hasonló korlátozásokat kifogásolja.
A letelepedés szabadsága, amelyet az uniós szerződések 49. cikke rögzít, azt jelenti, hogy a hatóságoknak egyenlő és megkülönböztetéstől mentes bánásmódot kell biztosítaniuk a gazdasági szereplőknek, és tartózkodniuk kell a gazdasági tevékenységek korlátozásától, kivéve, ha azt közérdekű célok indokolják.
Az Európai Bizottság szerint Magyarország bizonyos termékek esetében oly mértékben korlátozza a beszerzési és az értékesítési árak közötti árrést, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében az nem fedezi a termékek beszerzési költségein felüli költségeket, és emiatt kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a felszólító levelekre és orvosolja a feltárt hiányosságokat.
A magyar kormány erre úgy reagált, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot, mert kevesli a multik profitját. A Facebook-bejegyzésben ez áll:
„A brüsszeli bürokraták eljárást indítottak, követelik az árréscsökkentés eltörlését, az árak megemelését és a multik adójának eltörlését. Brüsszelnek csak Ukrajna és a multik profitja fontos. Ukrajna támogatásának árát és a multik profitját a magyar családokkal fizettetnék meg."
