Az Európai Parlament elutasította az Ursula von der Leyennel szembeni bizalmatlansági indítványokat
Elutasította az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott mindkét bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén előbb a Patrióták Európáért uniós parlamenti frakciója által, majd az Európai Baloldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítványról szavazott. Az uniós bizottság elnökének távozását sürgető mindkét kezdeményezést az EP plenárisa elutasította.
A Patrióták Európáért képviselőcsoport az uniós bizottság számos területet érintő "romboló politikáját", valamint "elhibázott döntéseit" bírálta azt hangoztatva, hogy Ursula von der Leyen képtelen megbirkózni a legsürgetőbb kihívásokkal. Döntései nem szolgálják az európaiak érdekeit, ami miatt Európa versenyképessége és gazdasági növekedése folyamatosan csökken – hangoztatták.
Véleményük szerint az uniós bizottság nem tudott megfelelő megoldásokat találni az illegális migráció megállítására, ami biztonsági kihívásokat jelent. Kifogásolják továbbá, hogy a brüsszeli testület nem a gazdák érdekeit képviseli, megsértette az átláthatóság követelményét, és túllépte hatásköreit, súlyosan aláásva a nemzeti szuverenitást és a polgárok Európai Unióba vetett bizalmát.
A voksoláson 594 képviselő szavazott. A Partióták bizalmatlansági indítványának elfogadását 179-en támogatták, 378 képviselő ellenezte és 37-en tartózkodtak.
Az Európai Baloldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt a megjelent EP-képviselők közül 133-en támogatták, 383 képviselő ellenezte és 78-an tartózkodtak.
Az indítványt a baloldali EP-frakció egyebek mellett azért nyújtotta be, mert képviselőik véleménye szerint az uniós bizottság több megállapodás esetében átlépte a hatásköreit és mandátumát, valamint felróják az Izraellel szembeni szankciók kivetésének a hiányát.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára, és az összes képviselő abszolút többségének támogatására, legalább 361 voksra lett volna szükség a jelenleg 720 tagú Európai Parlamentben. Az EP eljárási szabályzata szerint az összes képviselő egytizede nyújthat be bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottsággal szemben az Európai Parlament elnökéhez.
A bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság teljes biztosi testülete lemondásra kényszerült volna.
Az európai intézmények történetében ez volt a második bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottság elnökével szemben. Az Európai Parlament ezt megelőzően július 10-án szavazott egy, szintén Ursula von der Leyennel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány ügyében, amelyet a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával a koronavírus-járvány idején, az oltóanyagok beszerzéséről váltott szöveges üzenetek átláthatóságának hiánya miatt kezdeményeztek.
Hasonló eset csak 1999-ben fordult elő, amikor a bizalmatlansági szavazás előtt a luxemburgi Jacques Santer vezette uniós bizottság lemondott egy csalási ügyekben viselt "súlyos felelősségéről" szóló elítélő jelentést követően.
Ursula von der Leyen a szavazást követően közzétett X-bejegyzésében "nagyra értékelte" az Európai Parlamenttől kapott "erős támogatást", majd közölte: az Európai Bizottság továbbra is szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel az európai kihívások leküzdésében, valamint azért, hogy együtt érjenek el eredményeket minden európai számára.
"Együtt az embereinkért, az értékeinkért és a jövőnkért" – tette hozzá bejegyzésében az uniós bizottság elnöke.
