Az idén kétszer is ki kellene egészíteni a nyugdíjakat

NVZS 2023. április 18. 14:48 2023. ápr. 18. 14:48

A kormánynak mielőbb, de legkésőbb júniusban kiegészítő nyugdíjemelést kellene adnia, mégpedig visszamenőleges hatállyal – véli Barát Gábor. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint ez csak az első lépés lenne az idén, szeptember táján ismét felül kellene vizsgálni az inflációs folyamatot és annak fényében újabb – szintén visszamenőleges – emelést kell majd végrehajtani. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa a napokban közleményben sürgette a nyugdíjak kiegészítő emelését, konkrétan három százalékkal, s emellett jogosnak tartana egy soron kívüli, visszamenőlegesen 1,5 százalékos emelést is, amivel kompenzálnák az előző két évben elmaradt összegeket.

A márciusi inflációs adat napvilágra kerülésével eloszlottak azok a remények, hogy a januári csúcs után érzékelhető lassulásnak indul a pénzromlás. Ám miután a drágulási ütem februárban is csak 0,3 százalékkal mérséklődött az előző év februárjához képest, majd márciusban még ennél is elenyészőbb, mindössze 0,2 százalékkal, így már látható, hogy ebből nem lesz egyhamar sem egy számjegyű, de még egyessel kezdődő két számjegyű ráta sem. Ráadásul a nyugdíjasok számára még kedvezőtlenebbül alakul a helyzet. A speciálisan erre a korosztályra szabott nyugdíjas vásárlói kosár alapján mért infláció rendre magasabb, mint az általános: januárban 27,4, februárban 26,9, márciusban pedig 26,7 százalék volt. Az utóbbi egyébként hagyományosan mindig magasabb, mint az általános – ezt is szemlélteti az alábbi grafikonunk.

 

Forrás: KSH

Mindenesetre sem az általános, sem a nyugdíjas infláció nem mérséklődött érzékelhetően az első negyedévben. Ezért nem véletlen, hogy a kormány hurráoptimizmusával szemben – miszerint az 15 százalékos inflációra építette az idén március legvégén (!) véglegesen elfogadott 2023-as évi büdzsét – nem csak a független szakértők, de hanem az egykor Orbán jobbkezének számított Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bankban is ennél gyorsabb – a 20 százalékot megközelítő – fogyasztói áremelkedési ütemre számítanak. Katona Tamás, korábbi KSH-elnök, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője a minap a Hírklikknek azt mondta, hogy szerinte az egész éves ütem 18-20 százalék lesz.

Mindennek fényében a kormányt sem érhette meglepetésként, hogy a nyugdíjas szervezetek évközi, rendkívüli nyugdíjemelést követelnek, mégpedig nem megvárva a szokásos novembert. Ez messze nem lenne különleges dolog, hiszen a kormány évek óta előszeretettel alkalmazza az alultervezett infláció módszerét, amivel – a számára – jó esetben novemberig el tudja odázni a törvény által rögzített infláció-követő nyugdíjemelés teljesítését, azaz addig is tudja használni azokat a milliárdokat, amelyek amúgy a nyugdíjasoknak járnának. 

S hogy mekkora összegről van szó? A Portfolió minapi számítása szerint most úgy néz ki, hogy 200-250 milliárd forint a tét. A kérdés az, hogy hajlandó-e ekkora pluszkiadásra a kormány már most. Merthogy eleve kénytelen általa nem megszorításnak nevezett megszorításokat elrendelni a többi között a költségvetés elszállásának fékezésére, s amiatt is, mert nem sikerül megszereznie a felfüggesztett uniós támogatásokat. Ugyan meg nem tudja úszni azt, hogy végül a tényleges infláció mértékével (vagy majdhogynem) megemelje az év végéig a nyugdíjakat, s kiadja a százmilliárdokat a célra, de minél később lépi azt meg, annál tovább zsonglőrködhet ő a pénzzel. Az pedig olyan nagyon vélhetően nem hatja meg a kormányt, hogy a nyugdíjasok lényegében kénytelenek megelőlegezni az államnak a pénzt.

Hogyan látja mindezt egy szakértő, jelesül az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője? Barát Gábor a Hírklikknek előrebocsátotta, hogy nem kíván számokat mondani, mivel az emelés mértéke ugyan szakmai-közgazdasági kérdés, de nem választható el a politikától. Azt viszont bizonyosnak tartja, hogy az elmúlt időszak mértékmulasztásai és az infláció ütemének túlzottan lassú csökkenése miatt nem szabad novemberig várni a kiigazító emeléssel. „Elengedhetetlennek tartom, és ezt hajtani is kell, hogy mielőbb, de legkésőbb júniusban a kormány intézkedjen a visszamenőleges kiigazításról”. Hozzáfűzte: „lehet persze vitatkozni százalékokon és sok minden máson is, de az sem kétséges, hogy novemberben egy további kiegészítést is kell majd adni”. Szerinte pedig nem múlhat 0,5-1 százalékos különbségeken vagy eltérő indoklásokon, esetleg más összetevőkön az ügy, már csak azért sem, mert a különböző mértékek végül is alig térnek el egymástól. És az is egyértelmű, hogy a novemberi kiigazítást előre kell hozni, és újból meg kell vizsgálni a számokat szeptemberben. „Ezt józan ésszel senki nem kifogásolhatja, arról nem is beszélve, hogy a kormány ennyivel tartozik a nyugdíjasoknak az elmúlt időszak folyamatainak lassú lereagálása miatt” – húzta alá Barát Gábor.

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa közleményben követelt nyugdíj-kompenzációt nyár elejére. A 2023-as évre tervezett 15 százalékos inflációs cél felülvizsgálata mellett, sürgetik, hogy a kormány soron kívül három százalékkal emelje meg a nyugdíjakat, s tegye ezt meg legkésőbb június 1-jével, januárig visszamenőleges hatállyal. (Megjegyezzük, hogy ez esetben a februárban folyósított 13. havi nyugdíjat is ki kell pótolni.) Emellett a szervezet közleménye azt is tartalmazza, hogy a már korábban megfogalmazottaknak megfelelően, követelik – mégpedig soron kívül és visszamenőlegesen – az előző két évben elmaradt 1,5 százalékos nyugdíjkiigazítást is, úgy, hogy már az ennyivel megemelt ellátások szolgáljanak az idei összes emelés alapjául. Mint megjegyzik: a szükségessé vált sürgős intézkedések nem a kormány jóindulatán alapulnak, hanem a hatályos jogszabályokon, amelyek előírják a nyugdíjak értékállóságát! A 2011. évi CXCIV. sz. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 41.§-a (3) bekezdésében kimondja, hogy „A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.”

Előzőleg Katona Tamás – aki a NYUSZET szakértője – a Népszavának az ellátások mielőbbi, legalább öt százalékos, visszamenőleges növelését sürgette. Mint kifejtette, bár a nyugdíjak januártól 15 százalékkal emelkedtek, februárban pedig 13. havi ellátást is kaptak az idősek, de a járandóság mégsem őrzi a vásárlóértékét, mivel a nyugdíjas fogyasztói kosár 30 százalékban az alapvető élelmiszereket tartalmazza, azok pedig az átlagos inflációt jelentősen meghaladó mértékben drágultak. De nemcsak ez a baj. 2020-ban például 0,3 százalékkal kaptak alacsonyabb emelést a nyugdíjak a tényleges inflációhoz képest,

2022-ben a nyugdíjas fogyasztói kosár éves inflációja 15,2 százalék volt, de a nyugdíjak csak 14 százalékkal emelkedtek – szögezte le.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom