Az MSZP rendszerváltó ajánlata: alkotmányos rend, erős önkormányzatok, szabad sajtó

Alkotmányos rendet!

Ma Magyarországon a közhatalom gyakorlása nem alkotmányos, mert nem érvényesülnek az alkotmányos alapelvek: a jogállamiság, a demokratikus hatalomgyakorlás és a hatalommegosztásra épülő államszervezet. A ma hatályos Alaptörvény nem rendelkezik megfelelő legitimációval, és egyoldalú keresztény-konzervatív értékrendet tükröz. A 2010 után kialakított rendszert az MSZP autoriternek, vagyis szisztematikusan önkényes közhatalomnak tekinti. 

A Magyar Szocialista Párt kérlelhetetlen ellenfele a kirekesztő és tekintélyuralmi rendszernek és az azt megvalósító Fidesznek és a KDNP-nek. Az illiberális-önkényuralmi erők és a liberális-demokrata erők harcában pedig egyértelműen az utóbbiakat tekinti szövetségesének. 

Az MSZP álláspontja szerint a nemzet alkotmánya mindenkié, így az nem lehet kirekesztő. Ezért – megtartva az Országgyűlés koordinatív, kezdeményező és döntéshozó szerepét – széleskörű társadalmi konzultációt indítana az új Alkotmányról. Az új Alkotmány – amelyet az Országgyűlés fogadna el, de népszavazás erősítene meg – megteremtené a demokrácia és a jogállami működés garanciáit, különösen az alapvető emberi és szabadságjogok alkotmányos védelmének, a közvélemény hiteles és befolyástól mentes tájékoztatásának biztosítékait. Rögzítené a hatalmi ágak elválasztásának és független működésének garanciális szabályait, meghatározná a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia kereteit. Pontosan kifejtené a hatalom erőszakos megszerzésére, illetve kizárólagos birtoklására irányuló törekvések tilalmát, megerősítené az általános és egyenlő választójogot.  

A közjó szempontjainak érvényesülése érdekében az új Alkotmány megfogalmazná az állam szerepvállalásának tartalmát területi, szociális, etnikai, illetve minden más esélykülönbség mérséklése érdekében. Rögzítené az érdekegyeztetés kereteit, alkotmányos értékként rögzítené a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek, a szociális partnerek együttműködésének legalapvetőbb elveit, intézményeit, a vállalkozások működését alapvetően befolyásoló szabályok stabilitását, kiszámíthatóságát, átláthatóságát, megtiltaná az adótörvények évközben történő módosítását, valamint a visszamenőleges hatályú jogszabály-módosításokat. Megszabná az állam eladósodásának felső határát, közpénzből finanszírozás esetén előírná a kifizetések transzparenciáját. 

Az új Alkotmány pontosabban meghatározná a munkához való jog tartalmát, meghatározná a családtámogatás, a gyermeknevelés támogatásának elveit, tartalmát, célját. Állami feladatként határozná meg a lakhatás elősegítését. Garanciákat tartalmazna az egészséges környezethez, az egészségvédelemhez és az egészségügyi ellátáshoz való jog érvényesülése érdekében. Deklarálná a tanuláshoz, képzéshez, művelődéshez való jogot. 

Ezen kívül garantálná a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát, megerősítené az önkormányzati autonómia alkotmányos garanciáit, biztosítaná ezen jogok alkotmánybírósági védelmét.

Az új Alkotmány rögzítené Magyarország EU-, és NATO-tagságából is következő euro-atlanti elkötelezettségét, rögzítené, hogy Magyarország jószomszédi viszonyra törekszik valamennyi környező országgal, a határon túl élő magyarokhoz való viszonyát pedig a politikai nemzet és a kulturális nemzet fogalmának különbözőségeiből fakadó elvek figyelembevételével határozná meg. A világnézetileg semleges, a mindenkori társadalmi viszonyokhoz igazodó és a tényleges együttélés alapján álló családmodellt alkotmányos védelemben részesítené. 

A hatalomkoncentráció elkerülése érdekében az MSZP szélesítené a népszavazásra bocsátható tárgyköröket, visszaállítaná a népi kezdeményezés jogát. A szocialisták következetesen kiállnak 1989 óta tartó álláspontjuk mellett, a köztársasági elnököt – aki a kormány ellensúlyaként működne – a nép válassza meg. Az Alkotmánybíróság tagjait ezentúl is az Országgyűlés választaná meg kétharmados támogatottsággal, de jelölni nem lehetne a mindenkori ellenzéki pártok egyetértése nélkül, de jelölési jogot kapna a köztársasági elnök, az MTA, a jogi egyetemek és a Kúria is. Szélesítenék az utólagos normakontroll kezdeményezésére jogosultak körét, és helyreállítanák az „actio popularis” jogintézményét, amely a rendszerváltozás sajátos intézményeként a jogrendszer megtisztítását segítette elő. A jogállami működés helyreállítása ugyanis ismét időszerű, a helyzet sok mindenben hasonlít az 1989-es történelmi fordulóhoz. 

Az Alaptörvényből megtartanák az alkotmányjogi panasz intézményét. Az MSZP a bírói függetlenség attribútumának azt tartja, hogy az ítélkező bíró nem utasítható, döntését szabadon, saját elhatározásából hozza meg, és a státuszában független.  

A Magyar Szocialista Párt elkötelezett a mainál lényegesen arányosabb választási rendszer létrehozása mellett. A külföldön élő és dolgozó magyar állampolgárok is szavazhatnának levélben mind a magyarországi lakóhelyük szerinti egyéni jelöltekre, mind a pártlistákra. Továbbra is biztosítanák a kettős állampolgárok szavazati jogát, de azt tartanák helyesnek, ha saját jelöltjeikre szavaznának, és őket juttatnák a magyar Országgyűlésbe. 

Szabad és erős önkormányzatokat!

A Fidesz-KDNP-kormány hatalmi érdekből úgy döntött, hogy szisztematikusan felszámolja az önkormányzatiságot, és egy erősen centralizáló, széles körű „államosítási” programot hajtott végre. A közszolgáltatások jelentős részének megszervezéséről a helyi viszonyokat nem ismerő, távoli központokban döntenek. Az államigazgatás területén káosz alakult ki, és a közszolgáltatások színvonalának drasztikus csökkenése következett be. 

Az MSZP szerint a polgárai érdekeit képviselni és megfelelő közszolgáltatásokat nyújtani csak a magukat megszervezni tudó, erős helyi közösségekből épülő demokratikus önkormányzat képes, amelynek működése nem kormányzati parancsokon, hanem a jog uralmán alapul. A települési (falusi, városi, kerületi) önkormányzatokhoz vagy a járási önkormányzati társulásokhoz kerülnének a közoktatás, az egészségügyi alapellátás mellett a járóbetegellátás, a szociális alapellátás, a helyi közlekedés, a hulladékgazdálkodás legfontosabb feladatai. Az egyes feladatokhoz tartozó központi normatíva fedezné legalább átlagos színvonalon a feladat ellátásának költségét. 

A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint az önkormányzás olyan joga a településen élő választópolgárok közösségének, amelyet minden egyes településen, és nem összevontan kell biztosítani.

Az önkormányzatok autonómiájának helyreállításához nélkülözhetetlen gazdasági önállóságuk megteremtése, a kiszámíthatóság, az önkormányzatok bevételének stabilitása. A központi költségvetésből származó pénzügyi támogatásokat normatív módon, igazságos rendszerben biztosítaná a párt. Lenne mód hitelfelvételre is anélkül, hogy a kormány engedélyét kellene kérni, de hitelfelvétel kizárólag törvényben meghatározott, normatív feltételek alapján az önkormányzatok és a közszolgáltatások megszervezésének biztonsága érdekében történhetne. 

Minden önkormányzat bevétele lenne a közigazgatási területén képződő személyi jövedelemadó 20 százaléka, a szolidaritási hozzájárulás megszűnne. Olyan ösztönzőrendszert vezetnének be helyette, amely érdekeltté teszi a nagyobb jövedelemtermelő képességgel rendelkező településeket a regionális együttműködésben és a közszolgáltatások fejlesztésében.

A Magyar Szocialista Párt támogatja, hogy az EU által biztosított fejlesztési forrásokhoz az önkormányzatok közvetlenül is hozzájuthassanak, és létrehoznának egy kormány-önkormányzatok egyeztetési fórumrendszert, amely a fejlesztések közötti összhangot lenne hivatott biztosítani.

Szabad sajtót, hiteles tájékoztatást!

A Fidesz médiapolitikája a sajtó teljes alávetésére és ellenőrzésére, a médiapiac, illetve a közbeszéd feletti uralom megszerzésére irányul, és célja minden olyan kritikus hang elfojtása, amely a Fidesz politikai és gazdasági hatalmát veszélyeztetheti.

A Magyar Szocialista Párt törekvése, hogy a vélemények szabadon kifejezhetők és megismerhetők legyenek, a közvélemény informálódhasson a legfontosabb hazai és külföldi történésekről, sokoldalú, alapos, hiteles tájékoztatást kapjon ahhoz, hogy eligazodhasson a társadalom legfontosabb kérdéseiben. Az MSZP szerint az államnak jelentősen hozzá kell járulnia az információval való ellátás költségeihez, de nem a tartalmát kell meghatároznia, hanem annak az előállítását, és az ahhoz való hozzáférést kell támogatnia. 

A rádió, a televízió, az online és a nyomtatott sajtó szabadságát és tevékenységét az érintett szakmai szervezetekkel közösen kidolgozott törvények alapján szabályoznák. A médiumoknak adott állami támogatások rendszerét, a közpénzekből finanszírozott hirdetések felhasználását átláthatóvá, kiszámíthatóvá és ellenőrizhetővé tennék. Mivel tájékozódás nélkül nincs demokrácia, támogatják, hogy az országos és helyi közszolgálati online platformok hiteles, naprakész információkkal szolgáljanak, és információs buborékok helyett nyílt és felelős információs közösségeket teremtsenek maguk köré. 

Az online térben hangsúlyosabb szerepet kapnak helyi és országos szinten egyaránt a közjó létrehozását támogató demokratikus véleményezési, egyeztetési és döntési eljárások. Az emberek között a digitális térben szövődő hálózatok ideális lehetőséget biztosítanak a civil társadalmi szerveződések kibontakozásához és megerősödéséhez.