Az oltás önmagában nem gyűri le a járványt: Magyarország Chile útját járja

A Friedrich-Ebert-Alapítvány online magazínjában, az IPS-ben minap megjelent cikket olvasva nem lehet nem felfedezni dermesztő párhuzamokat Chile és Magyarország – felemás, de a halottak számát illetően feltétlenül vesztésre álló – járványkezelési stratégiája között. Merthogy mit is tudhatunk meg az alapítvány santiagói munkatársával készült interjúból? Vegyük sorjában!

Mindkét ország a legjobbak között van a beoltottak számát tekintve

Már pár héttel ezelőtt is sikersztoriként ünnepelték a chilei oltáskampányt. Magyarországon sincs másként: a kormány napról-napra büszkén bemondja a beoltottak számának emelkedését, s hirdeti a milliós határokban megszabott sikerét. 

Azoknak az aránya, akik legalább egy oltást kaptak, százalék

Forrás: Our World in Data

Minkét ország a legrosszabbak között van a napi elhunytak számát tekintve 

Az újonnan megfertőződöttek és elhunytak száma mindeközben azonban nagyon magasra ugrott Chilében. Megugrás nálunk egyelőre nincs, de a magyar kormány később – csak most – lazított a szigorú intézkedéseken. A santiagói kabinet ezt először már pár hónapja meglépte, de példája intő jel lehet, hiszen a helyzet annyira elfajult az utóbbi időben, hogy ismét nagyon szigorú lezárásokról kellett dönteni. 

Minálunk mindeközben nyitottak, s csak reménykedni lehet abban, hogy a szakértők sora által korainak tartott lazítás nem eredményezi a megbetegedések számának két-három hét múlva történő újbóli megugrását.

Koronavírusban elhunytak száma, hétnapos átlag/millió fő

Forrás: Our World in Data

Mindkét ország élen jár az összes elhunyt számát tekintve 

Chilében a koronavírus-járvány miatt elhunytak hivatalos száma (április 28-is adat szerint) 26 073 volt. Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet, nem csak, mert a halálos áldozatok száma magasabb (tegnap 27 172 volt), hanem azért is, mert Chile lakosainak száma a magyarországinak közel a duplája (18,95 millió, illetve 9,77 millió). Azaz nálunk a chileinek közel a duplája az egy millió lakosra vetített elhunytak száma.

Pedig Chile nem gazdagabb ország, azaz ott sem jobbak az élet- és gyógyítási körülmények, az adottságok, mint nálunk. Sőt! A két ország között amúgy nem túl nagy a –  gazdasági – különbség, legalábbis az egy főre jutó nemzeti termék (GDP) mutatója alapján. Az előbbiben – a Nemzetközi Valutaalap 2018-as adatai  szerint – 15 902 dollár, nálunk ugyanezen időszakban 16 148 dollár volt.

Covid-halottak száma, eddig, összesen

Forrás: Our World in Data

Mindkét kormány a kínai vakcinát preferálja

A latin-amerikai országban eddig felhasznált oltóanyag 90 százaléka a kínai CoronaVac volt, ami – a Chilei Egyetem tanulmánya szerint – csak 50 százalékos védettséget biztosít a beoltottaknak, ez pedig egybevág a kínai hatóságok véleményével is. 

Nálunk nem CoronaVac-ot, hanem Sinopharmot használnak, s messze nem olyan magas arányban. Az eddig az országba érkezett nem egészen 7,2 millió oltásból 1,8 millió a kínai. Ez ugyan közel 25 százalékos részesedés, de azt nem lehet állítani, hogy a lakosságot ilyen arányban oltották be ezzel a vakcinával, mivel – a kormány elképesztő reklámhadjárata ellenére – sokkal nehezebben lehet rávenni az embereket a Sinopharmra, mint a hivatalos kommunikációban szinte páriaként kezelt Pfizerre és Modernára, de akár még az EU-ban szintén jóvá nem hagyott orosz Szputnyik V-re. A Sinopharmról a The New York Times a minap azt írta, hogy a cég által végzett klinikai tesztek szerint a hatékonysága 79 százalékos.

Minkét országban vannak veszélyjelek

Az oltásbajnoki kép, valamint a nyájimmunitás közelségének kormányzati sulykolása miatt a január-március közötti nyári szezonban a chileiek elengedték magukat: kevesebben kezdték el használni a maszkokat, többet buliztak a tengerpartokon, beindultak az utazások, tömegek özönöltek a bevásárlóközpontokba, stb. Mindezt azután, hogy a szakértők figyelmeztetése ellenére, 2020 végén, az első hullám lecsengése előtt már gyors lépésekben enyhítettek, hat hétre gyakorlatilag teljesen fel is oldották a korlátozásokat, mert a jobboldali konzervatív kormány prioritása a gazdaság gyors újraindítása volt. 

Ma pedig? „A beoltottak óvatlansága igen gyorsan az egész társadalomra nézve veszélyes folyamatokat indít el. Ők ugyanis továbbra is fertőznek! A vírus nagyon gyorsan képes terjedni. Különösen a fiatalabb, még be nem oltottak a legveszélyeztetettebb csoport napjainkban – mondja a helyszínen élő munkatárs. Chilében annyira leromlott a helyzet, hogy szinte teljes zárlatot kellett a kormánynak ismét elrendelnie. 

S nálunk? Idézzük csak fel, hogy mit láttunk Magyarországon a magunk mögött hagyott hétvégén? S hogy milyen tovább lazításokra készül a kormány az elkövetkező napokban? Ennek fényében pedig gondoljuk végig, mi következhet be.

Mindkét országban komoly a politikai tét

Az már a jövőre nézve lehet figyelmeztető jel a magyarok számára, hogy Chilében, a járványra hivatkozva – egyelőre április közepéről május közepére – halasztották a tavaly októberben referendumon megszavazott új alkotmány előkészítését, s a munkát elvégezni hivatott Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjainak (valamint a helyi képviselőknek) a megválasztását. Az új alkotmánytól – amiről elvben majd jövőre tartanak új népszavazást – egyébként nagyobb társadalmi igazságosságot várnak. A kormány – legalábbis a bírálói szerint – taktikázik, mivel az alkotmányozó folyamat időbeni kitolása tovább biztosítja a gazdag elit privilégiumainak a fenntartását.

Ismerős? Magyarországon is vannak olyan félelmek, hogy a kormány a veszélyhelyzet fenntartására hivatkozva, akár az egy év múlva esedékes parlamenti választásokat is elhalaszthatja, ha túlságosan rosszul áll a szénája. Addig is tovább biztosítja a gazdag (NER-)elit privilégiumainak (finoman fogalmazva: gazdasági preferálásának) fenntartását.

Egyik országban sem lehet önmagában elég az oltás 

Akárhogyan is, amit a Friedrich-Ebert-Alapítvány online magazínjában, az IPS-ben minap megjelent írás figyelmeztetése nekünk is szól: „A lecke az, hogy a járványt az oltás önmagában nem gyűri le”. Chilében is az oltakozásra helyezték a hangsúlyt, s ezzel párhuzamosan minden más fontos intézkedést – a tesztelést, a kontakt-kutatást és a megelőzést – elhanyagolják.