Friedrich Naumann Alapítvány: a választás sorsdöntő lehet az egyre inkább tekintélyelvű Magyarországon
A 2026 áprilisában esedékes magyarországi parlamenti választás sorsdöntő lehet az egyre inkább tekintélyelvű ország számára –mutatott rá egy sorozat első részeként közzétett, igen hosszú cikkében a német Liberális Párthoz közelálló alapítvány.
A 2026 áprilisában esedékes magyarországi parlamenti választás sorsdöntő lehet az egyre inkább tekintélyelvű ország számára – mutatott rá egy sorozat első részeként közzétett, igen hosszú cikkében a német Liberális Párthoz közelálló alapítvány.
Orbán Viktor miniszterelnök 2010 óta egyértelműen illiberális programmal kormányoz – áll a Friedrich Naumann Alapítvány cikkében. A szerző részletesen ismertette, hogyan bontotta le Orbán szisztematikusan a demokráciát és a jogállamot, és rámutatott: ezzel nemcsak a magyar állampolgárok demokratikus jogait kérdőjelezi meg, hanem az Európai Unió alapelveit is.
Orbán több mint egy évtizeden át érinthetetlennek tűnt. 2024 óta azonban inog a hatalmi struktúra. Az év elején Magyar Péter, Orbán korábbi közeli embere kilépett a Fideszből, és csatlakozott a Tisza Párthoz. Néhány hónappal később kimagasló eredményt ért el az európai parlamenti választásokon, míg a Fidesz 20 év legrosszabb eredményét érte el.
A válás és a Fidesszel való szakítás után Magyar nyíltan bírálta a Fideszben és a kormányban mutatkozó korrupciót és a hatalommal való visszaélést. Elhatárolódott a kormányfőtől, például annak a NATO-val és az EU-val kapcsolatos álláspontjától, élesen elhatárolódik Oroszország Ukrajna elleni háborújától, és hűséget fogadott a NATO-nak.
Más pontokban azonban egyetért a Fidesszel: a jelenlegi politikához képest nem valószínű radikális fordulat, csupán mérsékeltebb megközelítés, és ez nem jó kilátás a nyugati értékközösség számára.
Orbánnak nem csak a renegát Magyar okoz fejfájást, hanem az általa felépített rendszer is. Kezd összeomlani, mert nem ideológiai meggyőződéseken, hanem pénzügyi támogatásokon alapul. Amióta az EU leállította a kifizetéseit, a rendszer nem működik.
Orbán reakciója erre a fenyegetésre nem sokáig váratott magára. Idén márciusában arról beszélt, hogy meg akarja szabadítani országát a „csótányoktól” – újságíróktól, civil szervezetektől, ellenzéki személyiségektől, és minden politikai aktivistától, akik állítólag egy külföldi hatalom nevében cselekszenek, és ártani akarnak Magyarországnak. Ez az állítás nyilvánvalóan hamis, mivel Orbán a maga részéről maffiaszerű politikával tartja fenn hatalmát.
Ezzel az indoklással fogadtak el 2025 júniusában egy törvényt, amely egyebek mellett lehetővé teszi a kettős állampolgárság visszavonását: az egyének „államra leselkedő veszélynek” minősítése szélsőséges esetekben a Magyarországról való kiutasításukhoz vezethet. A törvény fontos sarokköve Orbánnak a kritikusok elhallgattatására irányuló stratégiájának.
Orbánt mélyen aggasztja, hogy a 2026-os tavaszi parlamenti választásokon elveszítheti hatalmát volt párttársa javára. Ez az aggodalom abban is megnyilvánul, hogy 2023 vége óta számos olyan törvény született, amely elsősorban az ellenzék munkáját korlátozza.