Az oltatlan pedagógusok három ok miatt nem akarják felvenni az oltást

A rendelet szerint az oltatlan pedagógusoknak az első dózist december 15-ig kell beadatniuk maguknak, a második oltást pedig az oltóorvos által meghatározott időpontban. Ha valaki egydózisú oltóanyagot választ (ami a Janssen lehet), akkor szintén december 15-ig kell beadni a védőoltást. Amennyiben már oltva van az illető, akkor neki azt igazolnia kell az intézmény vezetőjénél. Aki nem oltatja be magát, azt fizetés nélküli szabadságra küldik, majd rá egy évre el is bocsáthatják, ha addig nem oltatja be magát.

A pedagógusok oltási hajlandóságáról a Nemzeti Pedagógus Kar felmérést készített, amit Horváth Péter elnök az Indexen ismertetett. Elmondta: „míg egyes intézményekben 100 százalékos az átoltottság, máshol a dolgozók 30-40 százaléka nem vette fel az oltást. Ha az oltatlanok 60 százaléka esetleg meg is gondolja magát, januártól összességében a munkavállalók 10-20 százaléka kieshet, ami egyértelműen veszélyezteti a feladatellátást. Emiatt a téli szünet után pánikhelyzetek alakulhatnak ki”

Ám most tekintsünk el a ténytől, hogy sok helyen komoly problémát okoz, ha a pedagógusok, egyéb oktatási dolgozók oltatlanságuk miatt fizetés nélküli szabadságon lesznek, esetleg a pályát is elhagyják, és akár több ezer gyerek ellátatlanul maradhat. Most ne azon meditáljunk, hogy az oltottakra milyen terhet ró a helyettesítésük, ne azon filozofáljunk, hogy emiatt mennyire sérül a gyerek minőségi oktatáshoz való joga. Mert sérül. Nyilvánvaló, hogy „iskolánként eltérőek az adottságok. Ha például valahol a tíz angoltanár közül kiesik egy, akkor csoportösszevonással viszonylag könnyen orvosolni lehet a helyzetet. Ugyanakkor, ha egy vagy akár több alsós pedagógus távozik, akkor a gyerekek állandó osztályfőnök nélkül maradhatnak, ami ebben az életkorban komoly törést jelenthet” – utalt rá Horváth Péter.

Inkább azt nézzük meg, hogy a Pedagógusok Szakszervezete szerint már amúgy is 12 ezer pedagógus hiányával küzdő közoktatás dolgozói miért is nem akarják beoltatni magukat? Erre szintén az NPK honlapján kereshetjük a választ. Az slapfokú művészetoktatás szakmai tagozatának vezetője által készített felmérés ugyanis feltette azt a kérdést, milyen okai lehetnek az oltás elutasításának. Szűkszavúan három választ sorol fel, a vallási meggyőződést, az oltás egészségügyi kockázataival szembeni ellenérzéseket és azt a tényt, hogy a rendelkezés csak állami intézményben dolgozókra érvényes.

Ez utóbbit egyébként a Pedagógusok Szakszervezete is nehezményezi, és nem érti. Ahogy azt Totyik Tamás, a PSZ alelnöke mondta a Hírklikknek, amikor a pedagógusok közalkalmazotti státusz alól való kiszervezéséről kérdeztük: „az a gyanúnk, hogy a kötelező oltással is az a szándék, hogy minél kevesebb pedagógus maradjon a pályán, minél kevesebb pedagógust kelljen a Munka törvénykönyve hatálya alá átvenni. A kötelező oltással egyébként öngólt is rúgott a kormány, mivel az egyházi iskolák jelentős része nem tette kötelezővé az oltást, ezért nagyon sok pedagógus otthagyja az állami oktatást, és átmegy az egyháziba.”

Valószínűleg ez is volt a burkolt cél, még ha ezt nem senki nem is mondta ki.

De nézzük, mit mondanak maguk a pedagógusok. A már említett alapfokú művészetoktatás szakmai tagozata által végzett felmérés online kérdőívének ötödik pontjában mindenki megírhatta a gondolatait. Ezek közül csak néhányat idézünk: „igazságtalan, hogy az oltási kötelezettség eltér a különböző fenntartású iskolák esetében”. „A társadalom megosztottságát tovább növeli az oltottak és oltatlanok közötti különbségek kiemelése.” „ Reális veszély, hogy a nem oltakozó kollégák átviszik növendékeiket egyéb fenntartású művészeti iskolába.” Vannak, akik a rendelet enyhítését kérik, és az oltatlanokkal szemben heti rendszerességű tesztelést írnának elő, és van, aki úgy érzi, hogy jelenleg az oltatlan kisebbség véleménye van túlsúlyban, szemben azzal a nagy többséggel, amely tavasszal a pedagógus társadalom mielőbbi oltását követelte. Egyébként a legtöbb pedagógus az oltás mellett voksol.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyébként azt szeretné, ha a kormány visszavonná az állami intézményekben elrendelt, kötelező koronavírus oltásról szóló rendelkezést, illetve azt, hogy a nem állami intézményekben a kötelező oltás bevezetéséről a munkáltatók határozzanak.

A 11 millió európai tagot képviselő ETUCE, az Oktatásügyi Internacionálé európai regionális szervezete szolidaritásáról biztosította oltás ügyben a két szakszervezetet, és ajánlásokat is tett a magyar kormánynak. Szolidaritási levelében az ETUCE európai igazgatója, Susan Flocken felkéri a magyar kormányt a konstruktív és érdemi szociális párbeszéd alapelvének tiszteletben tartására. Azt írja, „Ebben a világjárványban a pedagógusok és más oktatási dolgozók óriási elkötelezettséggel biztosítják az oktatás működését. Bár Magyarországon a pedagógusok túlnyomó többsége be van oltva a koronavírus ellen, a pedagógus szakszervezetek egyértelműen kijelentik, hogy nem hagyják magukra azokat a pedagógusokat, akik nem tették meg a szükséges lépéseket az oltás felvételének érdekében. Aggályuknak adnak hangot a kötelező védőoltás lehetséges negatív hatásaival kapcsolatban az oktatási ágazatban, mert megvan a veszélye, hogy ezek a pedagógusok a pálya elhagyására kényszerülnek, miközben így is kevés a pedagógus. Ez egyúttal azokra a pedagógusokra is kihat, akik megtettek minden óvintézkedést, és követték az oltási ajánlásokat.

Az egyeztetés nélküli intézkedések alkalmazása a magyarországi akut pedagógushiány súlyosbodását okozhatja, pedagógusok további munkaterheléséhez vezethet, romló munkakörülményekkel, miközben a világjárvány egész ideje alatt hiányzott a pedagógusok és más oktatásügyi dolgozók munkájának megfelelő anyagi elismerése.

Tudjuk, hogy Európa számos más országa is hasonló negatív hatásokkal néz szembe, így Önökkel és az Európa 51 országában működő pedagógusokkal, más oktatási szakemberekkel együtt felkérjük a magyar kormány képviselőit: az oktatási ágazat számára elfogadható megoldásokkal akadályozzák meg azt a súlyos veszteséget, amelyet a magasan képzett szakemberek elvesztése jelent az oktatásban Magyarországon.”

Horváth Péter, az NPK elnöke azt mondta, „Míg egyes intézményekben 100 százalékos az átoltottság, máshol a dolgozók 30-40 százaléka nem vette fel az oltást. Ha az oltatlanok 60 százaléka esetleg meg is gondolja magát, januártól összességében a munkavállalók 10-20 százaléka kieshet, ami egyértelműen veszélyezteti a feladatellátást. Emiatt a téli szünet után pánikhelyzetek alakulhatnak ki. (…) Más adottságok mellett, teljesen helyénvaló lenne az átoltottság növelése, hiszen mindenki azt szeretné, hogy maradjon a jelenléti oktatás, és ahhoz a védettség elengedhetetlen. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a járvány mellett van még valami, ami veszélyt jelent a gyerekek jövőjére nézve, ez pedig nem más, minthogy elfogynak a pedagógusok, és nem lesz aki tanítsa őket.” Hozzátette, az intézkedés nem okozna nehézséget, „ha egyébként hazánkban rengeteg ugrásra kész pedagógus lenne, aki csak azt várja, hogy valahol lehetőséget kapjon. A helyzet viszont az, hogy nincsenek az utcán szabad pedagógusok.”

S, hogy mi a kormány válasza? Gulyás Gergely a november 18-i Kormányinfón azt mondta: nem fogják megváltoztatni a rendeletet, és nem számítanak arra, hogy gondot okozna az oktatásban a kötelező oltás. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár november 23-án a HírTv-ben az iskolák és óvodák járványügyi helyzetéről elmondta: októberre az osztályok érintettsége egy százalék körül járt, de egyre inkább terjed az oktatási intézményekben is a koronavírus Delta-variánsa. A köznevelésben dolgozók átoltottságáról azt közölte: a szeptemberi tanévkezdéskor a pedagógusok 90 százalékos átoltottsága miatt nyugodtan kezdődött a tanév, teljes iskolalezárásokról nem esett szó. Elmondta, hogy szeptembertől mostanáig osztályokkal, óvodai csoportokkal kapcsolatos tanügyi intézkedés az esetek 3,7 százalékában fordult elő, ami az óvodai csoportoknál szünetet jelent, az alsóbb évfolyamoknál – ahol az oltás még nem lehetséges – digitális oktatást, a felsőbb évfolyamoknál pedig csak az oltatlanoknak kell vállalniuk a karanténkötelezettséget.